Új Néplap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-10 / 264. szám

0 JÁSZKUN GASZTRONÓMIA 2016. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Ki libát nem eszik, egész éven át éhezik! ÜSZASAS - A libábúl Márton napja körül lesz lúd, ekkorra fejlődik ki teljesen, húsa is ek­kor a legjobb ízű. Az aprólíkjá- búl is ekkor lehet szíp darabo­kat vágni. Ezek megfőve a lu­daskását nagyon jóízűvé teszik - mesélte a tiszasasi Szentesi Ferencné a Meggykeféce és tarajos kutrica című gasztro­nómiai kiadvány szerzőjének, Mohácsi Lászlónénak. Az idős asszony a régmúlt időkre visz- szaemlékezve részletesen el­mondta, ő és a falubeliek ho­gyan is főzték ezt a tipikus Márton-napi finomságot.- Én úgy főzöm, hogy a felda­rabolt aprólíkut sós, zöldsíges vízben pár szem borssal addig főzöm, míg a libahús puha nem lesz. Ekkor a húslevet átszű­röm, a kevés libazsíron meg­pirított rizskását a húslével fel­eresztem, hogy a lé ellepje a ká­sát. A lé elfővése után az apró- líkot a megpuhult rizskása kö­zé rakom, a zúzáját víkony sze­letekre vágom. Kevés együtt fő­vés után törött borsot is szórok bele egy keveset, majd mély tál­ba öntöm az egészet, egy evőka­nálnyi libazsírral megöntözöm, a tetejire friss, omlós libatöpör- tyűt teszek. Közepire kerül a borsos, sült libavér is - magya­rázta Szentesi Ferencné a sok tíz évvel ezelőtti szokásokat. A Márton-napi lakoma te­hát nem újkeletű hagyomány, egyes források szerint már a 12. században is libát fogyasz­tottak Márton napja körül. E nap egyébként a karácsony előtti negyvennapos böjt előt­ti utolsó ünnepnap, ezért rend­szeresek ekkortájt a lakomák, bálok, vásárok. Szerte Európá­ban nagy evés-ivást rendeztek a múltban (és most is), hogy a következő esztendőben is bő­ven legyen mit fogyasztani. És ahogy a tiszasasi Szentesi Fe­rencné elmondta, ilyenkor le­hetett levágni a tömött libát. Persze, nemcsak ludaskását fo­gyasztottak ekkortájt, hanem libalevest, libasültet párolt ká­posztával és zsemle- vagy bur­gonyagombóccal, mert a rig­mus szerint: „Aki Márton na­pon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hát­só részéből, küldenek a pap­nak is, innen ered a „püspök­falat” kifejezés. J. Zs. loó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu JÁSZKUNSÁG Az amerikai, Chicagói Escoffier Lovagrend tagja, Bíró Lajos is a vendége volt annak a lovaggá ütési ce­remóniának, melyet október végén, a híres francia séf szü­letésének százhetvenedik év­fordulóján tartottak Szolno­kon. Bíró Lajos személyesen gratulált Kolozsvári András szolnoki sommeliernek, aki immár a magyar lovagrend tagja lett.- A francia konyha min­dennek az origója. A világ­ban rengeteg új sztárszakács van, akik mindannyian Fran­ciaországban tanulták meg e mesterséget. A franciákat le­het szeretni vagy nem sze­retni, de az alapokat Gordon Ramsey-től kezdve mindenki tőlük sajátította el - állítja Bí­ró Lajos, aki azonban hang­súlyozza, neki nem volt sze­rencséje Franciaországban tanulni, tudását autodidakta módon szerezte meg.- Talán ez még nehezebb út, mint egy jó mester segít­ségével elsajátítani e szakma csínját-bínját. Az ezredfordu­lón, negyvenévesen ismer­tem meg Kiss Jánost, aki ti­zenkilenc évig volt az összes Hyatt-étterem séfjeinek a fő­nöke az Egyesült Államok­ban. Ő volt a mentorom, aki­től rengeteg segítséget kap­tam. (Kiss János szerint csak néhány kiváló séf dolgozik Magyarországon, az egyik Bíró Lajos - szerk.) A magyar konyháról be­szélgetve beszélgetőtársunk elmondja, a magyar gaszt­ronómia nagyon szerencsé­sen fejlődik annak ellené­re, hogy még mindig szélső­séges. Csak száz remek ét­terem működik hazánkban (legtöbbje inkább Budapes­Bíró Lajos séf régi álma a Michelin-csillagos étterem, bár a vendégek megelégedése még ennél is fontosabb számára % elvárjuk, hogy Lyonban, a Bo- cuse D’or világbajnokságon ott legyen a döntőben, de ha megnyerné, annak sem len­nénk ellenére. Tudása meg­van a győzelemhez. Hogy a népszerűsége is meglenne-e ahhoz, hogy népszerű sztár­séffé nője ki magát, azt egye­lőre nem tudom. Abban biz­tos vagyok, ha Tamásnak olyan tőkeerős befektető apó­sa volna, mint Gordon Ram- sey-nek, talán el tudna jut­ni olyan szinte, mint ahová Gordon eljutott. Persze, ha­bitus is kell hozzá, ami Ram- sey-nek vagy Jamie Olivér­nek megvan... Bíró Lajos szerint a magyar hagyományos ételek régi for­májukban nem lehetnek si­keresek, azokat képtelenség eladni, maximum Magyaror­szágon. Európa nagyvárosai­ban a nívós, neves éttermek között nincsenek magyar vendéglátóhelyek, magyaros ételekkel.- Főleg, ha azok bolti csir­kéből, dobozos tejfölből ké­szítenek ételeket. A minősé­gi alapanyag ma már nélkü­lözhetetlen, de nem megva­lósíthatatlan. Nagyszüleink korában pontosan ilyenekből főztek anyáink. Azt kellene tehát elérni, hogy olyan alap­anyagaink legyenek, mint voltak a harmincas-negyve­nes években. Ha ez sikerül­ne, itt mindenki hozsannáz- na. És van még valami, (le­het, hogy aki engem ismer, most jót nevet): könnyíteni kell a magyar ételeken. Nem szabad zsíros, liszttel agyon­vágott, hatalmas adagokkal megjelennünk. Bíró Lajos elmeséli, nemré­giben a spanyol San Sebasti- ánban dolgoztak kint, ahol a gulyáslevessel és a töltött ká­posztával mutatkoztak be, persze, ezeket a hagyomá­nyos finomságokat újragon­dolt formában készítették el. A vendégek megkóstolhatták a véreshurka fagylaltot, a ke- csegét és a kaviárt, sőt, a pü- résített paprikás krumplit kolbászmorzsákkal, tejföllel.- Hiszek abban, hogy az ilyen típusú minőségi ételek­kel az igényesebb turistákat képesek vagyunk megfogni, ide vonzani. Hiszek abban is, hogy a vendégeket lehet ne­velni, hogy az új dolgokra be- fogadóak. Itt van például ez a szolnoki francia vacsora. Azok, akik ide ellátogattak, biztosan remek, „alakítható” vendégek. ten) és bőven akad olyan ven­déglátóhely is, melyet érde­mesebb elkerülni.- Szakembereink közül jó­a modern gasztronómia szülőatyja A francia Auguste Escoffier Bíró Lajos szerint befellegzett a zsíros magyaros ételeknek Élet a paprikás csirkén túl Felejtsük el a bolti csirkét és a dobozos tejfölt! - java­solja Bíró Lajos nemzetkö­zileg elismert séf, а Bock Bistró vezetője, aki nem­régiben Szolnokra látoga­tott. A szakács szerint a ha­gyományos magyar étele­ket ma már újra kell gon­dolni, hogy azok eladhatók legyenek. HIRDETÉS Sulyomkrémes, zöld színű, levendula illatú, sőt, laktózmentes desszertet is kóstolhatunk Hétvégén újra Csokoládéfesztivál Szolnokon! SZOLNOK Édes órákban lehet részük azoknak, akik ellátogat­nak a holnap kezdődő 5. Csoko­ládé Fesztiválra, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központba. Bár úgy tartják, a csoki az élet egyik bűnös öröme, néha igenis jó vétkezni! Főleg, ha olyan desz- szert-különlegességeket kóstol­hat az ember, mint amikkel itt találkozhatnak a hétvégén. Szol­nokra látogat Szántó Tibor, aki nemcsak tudományos alapos­sággal, hanem közérthetően tud beszélni a csokoládékról. Amel­lett, hogy csokiakadémikus, ki­váló csokimester is és hozza magával különleges terméke­it. A kézműves-bonbonokat ké­szítő tatai Pelle-Molnár házas­párt Európa számos részén is­merik. Olyan izgalmas finom­ságokkal érkeznek, mint példá­ul a laktózmentes-, a levendu­laillatú-, vagy a paleocsokolá- dé. Idén is bemutatkozik a Cho- co Card. Az albertkázmérpusz- tai házaspár számos nemzetkö­zi szakmai elismerést zsebelt már be, díjnyertes csokoládéik mind-mind megkóstolhatok a rendezvényen. Hallottak már Gulyás Gyöngy­vérről? Ő Lady Lavender, aki idén a londoni Great Taste Award-on két termékével is szakmai díjat nyert. ízletes csodáit megízlelhe­tik Önök is. Az egyik legizgalmasabb he­lyi csokoládét az abádszaló­ki Szabó István gyártja, aki su- Iyomkrémmel tölti meg finomsá­gait. A súlyom a Tisza-tó egyik jellegzetes, ízében a gesztenyé­re emlékeztető vízinövénye. A Csokigyárban nemcsak tel­jesen törvényes, hanem el is várt a gyermekmunka. Pénte­ken, szombaton és vasárnap is teljes kapacitással működik az üzem, ahol csokireszelék-készí- tés lesz. A Hangszercsépelő ze­nei játékok fejlesztésével kísérle­tezik. A Mesterségek Termében az elfeledett anyagokat és mes­terségeket elevenítik fel, példá­ul Farkas Béla tekenőt váj azok­kal az érdeklődőkkel. A Bábjá­ték automata minden arra já­ró kívánságát teljesíti, a mo­dern kor játékai a LEGO és drón játszóházban próbálhatok ki. A hazai kézműves csokoládéké­szítő szakma legnagyobb sereg­szemléjén a design, redesign, új­rahasznosítás, fenntarthatóság témakörének jeles képviselői is bemutatkoznak, a környezetkí­mélő, környezettudatos életmó­dot hirdetve, például a veszprémi Old Blue farmert hasznosít újra. A kulturális kísérő programo­kon láthatjuk-hallhatjuk a Kiug­ró Gála ifjú szolnoki tehetsége­it, a térség zenész, színész jelölt­jeit, valamint kiállítás, könyv­dedikálás emeli az országos je­lentőségű fesztivál fényét. Él­vezetes hétvégi programot kí­nál tehát gyereknek és felnőtt­nek egyaránt a Csokoládéfesz­tivál péntek 11 órától vasárnap 18 óráig. A belépőjegy ára gyer­mekeknek 700, felnőtteknek 800, családoknak 2400 forint. A részletes programot az Aba-No­vák Agóra weboldalán és Face- book oldalán olvashatják. páran a világ bármely orszá­gában, bármelyik étteremben megállnák a helyüket. Van egy Széli Tamásunk is, akitől

Next

/
Oldalképek
Tartalom