Új Néplap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-28 / 254. szám
g BELFÖLD 2016. OKTÓBER 28., PÉNTEK HÍREK Pukli István mégis pályát vált BUDAPEST Elhagyja a közoktatási pályát Pukli István - írja a Magyar Narancs. A Tanítanék Mozgalom vezéralakja jövő júliusban beadja a felmondását és távozik a Teleki Blanka Gimnázium igazgatói posztjáról. Jövőbeni terveiről annyit mondott, olyan utat keres magának, ahol hatékonyabban tudja képviselni az oktatás ügyét, és szeretne egy konzervatív szemléletű pártot, amelyet nem a pénz és a hatalom hajt. Egy ilyenben szívesen dolgozna is - tette hozzá a kockás inges tüntetésekkor ismertté vált Pukli István. MW „Apró segítség, hatalmas öröm” BUDAPEST A mélyszegénységben élő gyerekek és családjaik megsegítésére indított országos programot a Magyar Vöröskereszt (MV) a Spar Magyarország üzleteiben. A december 7-ig megvásárolt Proc- ter&Gamble termékek teljes árának egy százalékából ösz- szegyűlő pénzt lepedők, pizsamák, ágyneműk beszerzésére fordítják - mondta el az Apró segítség, hatalmas öröm nevű projekt tájékoztatóján Kardos István főigazgató. A KSH szerint a társadalom csaknem 15 százaléka él szegénységben. A 7 év alatti gyerekeknek 42,2 százaléka, 130 ezer gyerek naponta küzd a szegénységgel, mintegy 50 ezren éheznek rendszeresen. MW Sokakat idegesít az óraátállítás BUDAPEST A magyarok 80 százaléka, ötből négy ember eltörölné az óraátállítást - derült ki a Szallas.hu felméréséből. A kutatás szerint minden 5. válaszadó rosszul tudja, hogy október 30-án merre kell tekerni a vekkert. Az ellenzők kétharmada a fix nyári időszámítás híve, 23 százalékuk a téli időszámításra állna át. A válaszadók fele a biológiai egyensúly felborulására, a nehézkes átállásra panaszkodik. Október 30-án, vasárnap éjjel 3 órakor kell visszaállítani az órákat 2 órára, indul a téli időszámítás. MW Pukli István A vatikáni útmutatás szerint ■ a hamvasztás nem tilos, B_dea hamvakat hazavinni ■ nem engedélyezett Félmillió forintra becsüljük a temetkezéssel járó költségeket. Legalábbis ez derül ki egy friss felmérésből, amely szerint anyagi okok miatt ma tízből hárman hazaviszik szeretteik hamvait. Ám a Vatikán útmutatása szerint ez ellentétes a keresztény vallás tanításával. Mediaworks-összeál lítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A mindenszentek ünnepére és a halottak napjára készülve sok családban esik szó a temetkezésről. Nem véletlen, hogy ezen a héten hozta nyilvánosságra a 4Life Direct szeptember és október során végzett felméréseinek eredményét. Ebben azt vizsgálták, hogy mennyibe kerül ma Magyarországon a legolcsóbb temetés, milyen temetkezési formát választunk, illetve az emberek átlagosan mekkora ősz- szegre becsülik a temetésükkel és az elhalálozással járó egyéb költségeket. A cég a több mint tízezer válaszból azt szűrte le, hogy átlagosan mintegy félmillió forintra becsüljük egy temetkezés költségét. Adataik szerint az elmúlt három évben megháromszorozódott azok száma, akik még életükben gondoskodni kívánnak az elhalálozásukat követő kiadásokról. A cég szerint a kegyeleti célra is felhasználható biztosítások azért is lettek népszerűek, mert a biztosítási összeg nem része a hagyatéki leltárnak, és a végrehajtó sem zárolhatja, így az az elhalálozást követően azonnal felhasználható. Tény, régebben elképzelhetetlen volt, hogy az elhunyttól ne hagyományos, kopor- sós temetéssel vegyenek végső búcsút, de ma egyre ritkább a koporsós temetés, a fővárosban mindössze 10-15 százalék ilyen. A változások mögött leginkább anyagi megfontolások húzódnak, ami a megtakarítási szokások átalakulásával is összefügg: míg korábban a halálra való készülésnek fontos eleme volt a temetés költségeiről való gondoskodás - a családok évekig gyűjtöttek az idős hozzátartozók temetésére -, addig az elmúlt évekig kevesen tettek félre tudatosan az elhalálozásukat követő kiadásokra. A temetkezési vállalkozók körében végzett felmérés szerint egyre többen vannak azok is, akik a legolcsóbb temetkezési formát választják: anyagi okok miatt ma tízből hárman hazaviszik szeretteik hamvait. Ám így is igaz: az elhalálozással járó költségek a legritkább esetben jönnek ki 90 ezer forint alatt, de van olyan vidéki temetkezési vállalkozás, amelyTudta-e? Iránymutatás a Vatikánból Európában a halottak mintegy 40 százalékát hamvasztják. A katolikus Olaszországban 1987-től terjedt el a koporsós temetésnél jóval olcsóbb hamvasztás, amely jelenleg a temetések több mint 16 százalékát teszi ki. Az Egyesült Államokban tavaly következett be először. hogy a hamvasztásos temetések száma meghaladta a koporsóban való temetésekét. Szintén a héten közölte temetkezési útmutatását a vatikáni Hittani Kongregáció. A dokumentum emlékeztetett: 1963- ig a katolikus egyház tiltotta a hamvasztást, amely ma már nem ellentétes a keresztény vallás tanításával. Ám az egyház továbbra is a holttestek elfölde- lését részesíti előnyben, mert az egyház megítélése szerint ez a temetési hagyomány nagyobb tiszteletet fejez ki a halottak iránt. A hamvasztás kapcsán az útmutatás megjegyzi, hogy nem tiltott, ráadásul az utóbbi évtizedekben jelentős mértékben el is terjedt anyagi és kulturális okokból. Ugyanakkor a Hittani Kongregáció nem engedélyezi a hamvak otthoni őrzését, amelyhez rendkívüli vagy súlyos esetekben püspöki engedély szükséges. A díszesebb urnák több tízezer forintba kerülnek nél a legolcsóbb temetés is bruttó 200 ezer forintba kerül. A fővárosban lényegesen magasabb azok aránya, akik a temetkezésnek ezt a formáját választják, egyes temetkezési vállalkozóknál az ügyfelek 60 százaléka magával viszi a hamvakat, míg vidéken csak 15-20 százalékuk. Akiknek nincs megtakarításuk a temetési költségek fedezésére, azoknak a következő években sem lesz könnyebb dolguk. Az állam által támogatott, ingyenes szociális temetés intézményének bevezetését - amely évek óta napirenden van - legutóbb 2019-re halasztották el, a települési önkormányzatoktól igényelhető temetési segélyre pedig csak a legrászorultabbak jogosultak. Százmilíiárd forintért vett lakásokat az Eszközkezelő - Nem mindenkin tudnak segíteni Van, aki megmenekül a kilakoltatástól MAGYARORSZÁG Szeptember végéig 102 milliárd forintot költött csaknem 27 ezer ingatlan megvásárlására a főként a bajba jutott devizahitelesek megsegítésére létrehozott Nemzeti Eszközkezelő Zrt. - értesült a Magyar Nemzet. Azok mindenképpen megnyugodhatnak, akik kérelmét befogadta az Eszközkezelő, ez esetben ugyanis nem vár rájuk kilakoltatás. Lapunk is közölte, idén már kétezren kerültek eddig az utcára. Bár az állami társaságnak 35 ezer lakás megvásárlására van kerete, mindeddig 38 ezer adós ajánlotta fel ingatlanát, vagyis háromezerrel többen, mint az eszközkezelő kapacitása. Ugyanakkor a beérkezett kérvények közül több mint 3500-at vissza kellett utasítaniuk, mert - az ingatlanok műszaki állapota vagy egyéb okok miatt - nem feleltek meg az előírásoknak. Ám az adaKeletről nyugatra Az Eszközkezelő birtokába került ingatlanok száma az ország keleti feléről nyugatra haladva fokozatosan csökken. A legtöbb ingatlant Borsodban adták el, összesen 2741-et, ezt követi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol 2573-at értékesítettek. A legkevesebb ingatlant - 366-ot - pedig Vas megyében. tok alapján látható, már alig maradt hely a hiteleseknek, mindössze körülbelül 500 kérelmet fogadhat be a szervezet. Az Eszközkezelő átlagosan csaknem négymillió forintot fizet egy-egy ingatlanért, ugyanakkor az eddigi 102 milliárd forintos kiadás mellett további öt- milliárdot fordítottak az ingatlanok üzemeltetésére is. A korábbi tulajdonosok mindegyikével határozatlan időre szóló bérleti szerződést kötnek, így a családok hosszú távon is a saját ingatlanukban maradhatnak. Az átlagos havi bérleti díj 10 500 forint; összesen pedig 210 millió forint folyik be a vállalathoz havonta. MW Háromezerrel többen ajánlották fel a lakásukat, de talán még 500-at befogadhatnak Nem tervez újabb boltzárat a Fidesz BUDAPEST Ötpontos javaslatcsomagot dolgoz ki a Fi- desz-frakció a kiskereskedelmi dolgozók helyzetének javítására, ám ebben szó sincs a vasárnapi boltzár ismételt bevezetéséről - jelentette ki Szatmáry Kristóf országgyűlési képviselő a Magyar Időknek. A politikus - aki a Vállalkozásfejlesztési Kabinet vezetője - elmondta: még az őszszel az Országgyűlés elé kerül a Fidesz-frakció törvénymódosító javaslata, amely a kötelező vasárnapi boltzár eltörlése után az ágazatban foglalkoztatott munkavállalók rendezetlen helyzetén könnyítene. A frakció öt fontos kérdésben vizsgálja a jogi szabályozás lehetőségeit, ám ezek közül egy sem szól arról, hogy ismét törvény korlátozza az üzletek nyitvatartási idejét. Szó sincs újabb vasárnapi boltzárról - mondta Szatmáry Kristóf képviselő. MW KDNP: szabad szombatot is! A kisebbik kormánypárt - mint közöltük - még az idén benyújtja előterjesztését, ami garantálná a havi két szabad vasárnapot. Ezt a mostani javaslat kiegészítené azzal, hogy amikor a munkavállaló vasárnap szabad, a szombatot is szabadnapnak kell megkapnia. Harrach Péter frakcióvezető már szeptemberben arról beszélt: a törvényben biztosított havi egy szabad vasárnap helyett kettőt javasolnak. MNB-levél: zálogjogból jelzálog BUDAPEST Több tízezer jelzáloghiteles kaphat tájékoztatót és nyilatkozatot bankjától a hiteléhez kötődő zálogjog önálló jelzálogjoggá alakításáról a közeljövőben. Az ügyfeleknek nincs teendőjük, nem változik a hitelük összege, törlesztője, futamideje sem, és tartozásukat is az eddigi hitelintézetüknek kell törleszteniük - hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Erről tájékoztatót is közzétettek a fogyasztóvédelem honlapján. A hiteladósok ne aggódjanak, technikai ügyletről van szó Októbertől ismét lehetővé vált, hogy egy jelzáloghiteinél a zálogjog önállóan - azaz a jelzálog-követelés nélkül - is forgalomképes legyen, vagyis azt a hitelintézet átruházhatja egy jelzálogbankra. így jobban refinanszírozható a bankok között a jelzáloghitel. Minderről a földhivatal küld értesítőt. Noha a devizaalapú hiteleknél e föld- hivatali értesítésben a hiteltartozás technikailag még mindig az adott devizanemben szerepel majd, a forintosítás nyomán természetesen már forint jelzáloghitelekről van szó. MW
