Új Néplap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-04 / 233. szám

2016. OKTÓBER 4., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 A nyugdíjas asszonya egyedül állja a költségeket1 3 örökölt... Tóthné Kovács Katalin egyedül állja annak a háznak a költségeit, amit tizenheten örököltek. Megőrzött minden számlát, csekket. Megelégelte a szolnoki Tóth­né Kovács Katalin, hogy a töb- bedmagával megörökölt szü­lői házzal kapcsolatos költsé­geket évek óta egymaga áll­ja. A nyugdíjas asszony legfő­képp a vízdíjon bosszankodik, az alapdíjat ugyanis minden hónapban fizetnie kell, pedig szeretne már ettől a tehertől megszabadulni. Az Új Néplap utánajárt, mit tehet ilyen eset­ben valaki. Kovács Berta ujneplap@ujneplap.hu SZOLNOK - Tizenketten voltunk édestestvérek. Miután anyuka 2006 októberében meghalt, a családi házat mi, még élő testvé­rek, valamint az elhunytak uno­kái örökölték, összesen tizenhe­ten - avatott be minket a törté­netbe. - A ház postaládájába ér­keztek a vízszámlák, nem tud­tam mit csinálni, én fizettem ki. Mamika halála után lezártuk a vizet. Aztán kiderült, elmara­dás is volt, 2009 márciusában ó Esélyük sincs már eladni a házat A házat ma már akkor sem tudnák eladni, ha akadna rá érdeklődő. Időközben ugyan­is az unokák összesen tizen­ötmillió forint adóságot hal­moztak fel, melyet az ingat­lanra terheltek. Van. akinek ezer 108 forintot, 2013 augusztu­sában 13 ezer 840 forintot fizet­tem be. Az alapdíjról a számlák azóta is érkeznek, még mindig anyuka nevére, pedig 2006-ban megpróbáltam átíratni, de az volt a feltétele, hogy vigyek vala­kit, aki átvállalja hivatalosan. De senki sem akarta fizetni... Pechjére aztán egy olyan le­velet is talált a postaládában, melyből kiderült, a villanyt is fizetni kellett volna, de az ügy már átkerült Budapestre, egy végrehajtóhoz. Hat-hétezer fo­rint körüli összegről volt szó, plusz a behajtási díj. Katalin kifizette ezt is egy­ben, és fizeti az alapíjakat is ha­vonta, bár már nagyon nem szí­vesen. Lakni nem lakik a ház­ban senki. A berendezést még hatmilliónál is több a jelzálo­ga. ami igencsak sok. ha azt vesszük, hogy annak idején az ingatlant hatmillió forintra értékelték fel... Ki akarna ilyen családi házat venni? annak idején eladta Katalin, amit kapott érte, azt részará­nyosán megküldte a többiek­nek. Persze felmerül a kérdés, ha nem akart senki beköltözni a házba, vajon miért nem adták el.- Másfél évvel anya halála után lett volna rá vevő - árulta el a szolnoki asszony. - Hat és fél millió forintért tudtam vol­na eladni, de a testvéreim nem egyeztek bele. Azt mondták, hogy megér az tízmilliót is. Jó kérdés tehát, hogyan sza­badulhatna panaszosunk az alapdíjak fizetésének kénysze­re alól, ha már testvéreihez hiá­ba fordul segítségért. Havi szin­ten ugyan nincs szó komoly ősz- szegekről, de sok kicsi sokra megy.- Ügyvédek rémálma az ilyen ügy - vélekedett dr. Ligeti György jogász, akit megkerestünk az eset­tel kapcsolatban. - A legelején kel­lett volna lépéseket tenni a költsé­gek arányos megosztása érdeké­ben. Most azt teheti, hogy polgá­ri peres úton, ügyvéden keresz­tül felszólítja a többieket, hogy fi­zessék meg a költségek rájuk eső részét, bár nem olcsó ennyi leve­let meghatni. Ez az igény azon­ban csak a már kifizetett víz- és villanydíjakra vonatkozhat, amit tud is igazolni, az elkövetkezen- dőekre nem. Ha a későbbiekben megint nem fizetnek, ismét végig kell vinni ezt a procedúrát. Má­sik lehetőség, hogy a továbbiak­ban, ahogy a többiek, úgy a pana­szos sem fizeti a díjakat, így kikül­dik majd nekik a felszólítást, de ha nem rendezi senki a számlákat, az lesz a vége, hogy a szolgálta­tók a házra tesznek jelzálogot, de ennek is plusz költségei vannak. A legjobb természetesen az volna - hangsúlyozta a jogász ha pe­ren kívül meg tudnának egyezni az örökösök. Eltörte a fogvatartott a körletfelügyelő kezét SZOLNOK A Szolnoki Törvény­szék jogerőre emelte a Szolnoki Járásbíróság azon határozatát, melyben négy év fegyházbünte­tésre ítélt egy negyvennégy éves szolnoki férfit, aki a megyei bün­tetés-végrehajtási intézet előze­tes letartóztatottjaként - miköz­ben a zárkájában a dühöngését akarták megakadályozni - eltör­te az egyik börtönőr kezét. A férfi a történtek idején - 2012. július 11-én reggel - előbb hangosan üvöltözni kezdett, majd székét a zárkaajtóhoz vág­ta, szekrényét felborította és a vaságyát rugdosta. Amikor a bvi körletfelügyelői szolgálatot ellá­tó alkalmazottja a vele szemben jogszerűen alkalmazott kény­szerintézkedés során próbálta őt lefogni, a férfi többször megütöt­te, kezét megrúgta, mely eltört. A férfit végül együttes erővel meg­bilincselték. Őt a napokban hiva­talos személy elleni erőszak bűn­tette és súlyos testi sértés bűntet­te miatt ítélték jogerősen négy év fegyházbüntetésre. A körletfel­ügyelő hivatalos személynek mi­nősül, akit a vádlott eljárásában erőszakkal akadályozott, egyút­tal számára nyolc napon túl gyó­gyuló sérülést okozott - tájékoz­tatta lapunkat a Szolnoki Tör­vényszék sajtócsoportja. M. G. Egyszer volt... Joó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu E gyszer volt, hol nem volt, volt egyszer... egy gyermek, aki vá­gyott a mesékre. Szeretett ő kirándulni is, meg sportolni és a barátaival játszani. Meg kutyát sétáltatni, társasjátékozni, együtt sütni anyával, barkácsolni apával. De a meséket szerette a leg­jobban. Nem aludt el anélkül, hogy valaki ne olvasott volna neki egy történetet. A szegény legényről, meg a gonosz sárkányról, az okos lányról és a lusta asszonyról. Konfliktusokról és ármányságról, bol­dogságról és bánatról, emberi létünk alapértékeiről, feladatainkról, vágyainkról, megpróbáltatásainkról. A kislány élvezte a mese min­den percét, együtt küzdött, bán­Erdemes hát ma este (is) elolvasni egy mesét... kódott, nevetett és sírt a főhős­sel, aki soha nem adta fel, min­dig kiállta a próbákat és elnyer­te méltó jutalmát. Vagy majd­nem mindig. Pont, mint a hét­köznapokban ő maga, akit megbántottak a barátai, aki ellen összes- küdtek az osztálytársak, aki tanulmányi versenyen vett részt, nyert és veszített, ujjongott és búslakodott. Minden élethelyzetének megvolt a mesebeli párja, egy-egy szerep­lőben könnyen magára ismert, közben tapasztalatot szerzett, érzései keletkeztek és - észrevétlenül - talán meg is oldódtak ki nem mon­dott konfliktusai. Erre az élményre, a mese fontosságára és erejére hívja fel évről év­re a figyelmet a népmese napja, melyet ezekben a napokban ünne­pelnek számos iskolában, művelődési intézményben. És bár a műfaj ódivatúnak tűnhet modern világunkban, a népmesékben jelen lévő emberi tulajdonságok és érzések örökérvényűek. Érdemes hát ma este (is) elolvasni egy mesét - ki tudja, talán mi, felnőttek is kisimul- tabb lélekkel, bölcsebben hajthatjuk álomra fejünket. Az együttműködésre helyezik a hangsúlyt Folytatás az 1. oldalról JÁSZSÁG Elmondása szerint ez a tapasztalat és az a maroknyi lelkes csapat, aki kampányá­ban segítette végül is meggyőz­te a választók többségét. Az el­következőkben szeretné tovább­vinni a már elindított pályázato­kat, azok segítségével szeretné fejleszteni a települést. Jászkiséren a testület lemon­dását követően a teljes képvi­selő-testületet újraválasztot­ták vasárnap. A város jegyzője, dr. Szomba­ti Csaba Gábor elmondta, hogy a polgárok a Fidesz-KDNP szí­neiben induló Lukácsi Györ­gyöt választották polgármes­terré 1 ezer 297 szavazattal, őt követte Turóczi György (Job­bik), aki 652 voksot kapott, Ba­log László (független) 379-et, Fi- lemon Kristóf (Munkáspárt) pe­dig 14-et. Az új képviselő-testü­letbe került Menyhárt Ferencné (független), Cseh Gáborné (füg­getlen), Gubiczné dr. Csejtei Er­zsébet (Fidesz-KDNP), Pintér Fe­renc (független), Baloghné Dr. Baka Ibolya (Fidesz-KDNP), Bo­lya György (Fidesz-KDNP), Tóth­né Barna Csilla Gizella (Fidesz), Vajas György (Fidesz-KDNP). A megválasztott polgármes­ter, Lukácsi György kiemelte, hogy az egyértelmű eredmény­nyel egy olyan lendületet kap­hatott Jászkisér önkormányza­ta, amit a min­dennapi mun­kába is át kell vinni. Minden­képp szeretne változtatni a hangnemen és a munkamódszereken, úgy vélte, „immár a pártoskodásnak vége, nem egymás ellen, hanem Jász­kisér érdekében kell dolgozni”. Az első teendők közé tartozik a város rendbetétele, hogy meg­felelő módon készülhessenek mindenszentek és karácsony ünnepére. Ugyanakkor át kell tekinteni a várost érintő pályá­zati lehetőségeket, mert íászkis- ér hosszú távú fejlődésére lehet óriási hatással, ha jól kihasznál­ják a fejlesztési kereteket. B. CS. „A pártoskodásnak vége, nem egymás ellen, hanem a városért kell dolgozni.” A népmese napjáról emlékeztek meg SZOLNOK A Népmese napja tisz­teletére ezekben a napokban számos település iskolájában, könyvtárában rendeztek mese­mondó versenyt, foglalkoztak különös figyelemmel a népme­sékkel. A szolnoki Tiszaparti Ró­mai Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumban például teg­nap mutatták meg a gyerekek, kinek, melyik a kedvenc mesé­je. A Fiumei úti Általános Isko­la egyik osztályának „Csizmás Kandúrokká” válva kellett hét próbát kiállniuk. A Verseghy Fe­renc Könyvtárban kedves me­sékkel várták a gyermekeket. A Hild Viktor Könyvtárban a Ke­rek Perec Egylet interaktív népi gyermekműsorát láthatták az ér­deklődők, Szandaszőlősön mese­posztert készítettek a kicsik. E napnak a megünneplése egyébként 2005 tavaszára nyú­lik vissza. A Magyar Olvasástár­saság ekkor fordult felhívással mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség tovább- hagyományozása, hogy szeptem­ber 30-át, Benedek Elek születés­napját nyilvánítsák a népmese napjává. Céljuk az volt, hogy a könyvtárosok, óvónők, pedagó­gusok és a szakemberek, vala­mint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkü­lönböztetett tisztelettel fordulja­nak mind a magyar, mind más népek meséi felé. J. ZS. Német vendégdiákok SZOLNOK Reutlingenből érkezett az a huszonegy diák és két tanár, akik a Varga Katalin Gimnáziumban egy hetet töltenek el. A vendégek megismerkednek a megyeszékhellyel és az ország több városába is el­látogatnak. A családoknál lakó diákokat tegnap délelőtt az intézményben köszöntötték (képünkön). M. J. A temetők állapotáról egyeztettek TÖRÖKSZENTMIKLÓS Az egyhá zak vezetőivel tárgyalt a fenn­tartásukban levő temetők ál­lapotáról Markót Imre polgár- mester. A megbeszélésen szó­ba került az, hogy miként se­gíthetne be az üzemeltetésbe az önkormányzat annak érde­kében, hogy a sírkertek állapo­ta a jelenleginél megfelelőbb legyen. A polgármester egyik megoldásnak tartaná azt, hogy a Start-munkaprogram kereté­ben ajánlanának segítséget, amire korábban már volt példa több esetben, illetve a temetők is rendelkeztek saját közmun­kaprogrammal, de kijelenet- te, hogy több egyeztetésre van szükség a továbbiakban. T. A. v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom