Új Néplap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-26 / 252. szám

4 KARCAG ÉS KÖRNYÉKE 2016. OKTÓBER 26., SZERDA Anyakönyvi hírek a karcagi kórházból hírek Még a hamburgi cukrászmesternek is dolgozott Újraálmodott csodák Neves szobrász munkái láthatóak KARCAG A Madarász Imre Egye­sített Óvoda Táncsics körúti tag­óvodája Ovi-Galériájában Györ- fi Sándor Munkácsy-, Med- nyánszky- és Magyar Örök­ség-díjas, érdemes művész szobraiból nyílt kiállítás. (de) Darulesen jártak az olvasókkal KUNMADARAS A József Atti­la Művelődési Ház és Könyv­tár az olvasóik számára hor­tobágyi kirándulást szerve­zett. A programban volt film­vetítés és előadás a Horto­bágyi Nemzeti Park Látoga­tóközpontjában, majd ezt kö­vetően kisvasúttal kiutaztak a nem mindennapi daruhú­zás megtekintésére. (de) Tökfesztivál lesz szombaton BEREKFÜRDŐ A Bőd László Művelődési Ház dolgozói Tök­fesztiválra várják az érdeklő­dőket szombaton tizenkét órá­tól. A rendezvényhez kapcso­lódva versenyt hirdettek tökös ételkülönlegességek készítés­re is, amiből a zsűrinek kósto­ló adagot kell vinni. A legjobb tökös ételeket díjazzák, (de) Különdíjat is hazahoztak KARCAG Szép sikert értek el a Szentannai Sámuel Közép­iskola diákjai a Rákóczi Szö­vetség Gloria Victis 1956-os történelmi pályázatán. Gyer- mán János Tamás, ma­gyar-történelem szakos ta- ’ nár tanítványaival részt ve­hetett a Magyarság Házában tartott eredményhirdetésen, ahol diákjai pályamunkáju­kért dicsérő oklevelet kap­tak, Juhász József pedig kü- löndíjban részesült. (de) Már a negyedik generáció ké­szíti a kunmadarasi dédnagy­mama 1938-ban tervezett vertcsipke-mintáit. György Gergelyné egykori Nagykunsá­gi Csipketelepe számos csip­keverő asszonynak adott mun­kát. Rebeka nénitől előbb lá­nya, majd unokája és a déd­unoka is átvette a stafétát. A szebbnél szebb csipkék egy része mától a karcagi Déryné Kulturális Központban is lát­ható. Daróczi Erzsébet erzsebet.daroczi@partner.mediaworks.hu KUNMADARAS - A Nagykunsági Csipketelepnek a huszadik szá­zad közepén számos csipkeverő asszony volt a tagja. A csipkeve­rés tudományát a mama, György Gergelyné Ökrös Rebeka (1902- 1996) Karcagról hozta át. Előbb szomszédait, majd egyre több madarasi asszonyt tanított meg a csipkeverésre - mondja róla unokája, Tóth Imréné Kiss Ilona.- Rendkívül ügyesen rajzolt, mindig újabb mintákat terve­zett. 1938-ban a debreceni kiál­lításon nagy sikerrel mutatta be munkáit. Később csipkeverő te­lepeket létesített Kunmadara­son, Dévaványán, Tiszaderzsen és Tiszaszőlősön. Budapesti kiál­lításokon kapta a megrendelése­ket. Találtunk feljegyzést arról, hogy „György Gergelyné valódi vertcsipke-készítő” megrendelői között volt a hamburgi cukrász- mester, Stühmer Frigyes is, aki 1868-ban alapította az első cso­koládégyárat Magyarországon. A háború után nem indult újra a nagymama vállalkozása, de még születtek új tervek. Édesanyám, György Ilona (Kiss Andrásné) be­leszületett a csipke világába. Na­gyon korán megtanulta a forté­lyokat, szüleivel járta a kiállítá­sokat, vásárokat. Idős korában pedig lakásán tanította az érdek­lődő asszonyokat, műhelyében állandóan nyolc-tíz csipkeverő volt. Gondozta az édesanyjától rá­maradt örökséget, az egyedülálló mintakincset. Még nem voltam iskolás, amikor már ott voltam körülötte a műhelyben, s ámulva néztem a csattogó orsókat, a kész térítőkét. Kíváncsiságomból adó­dóan, kisiskolásként megtanul­tam a csipkeverés alapjait, bár ezt középiskolás tanárként, évti­zedekig nem volt alkalmam gya­korolni - árulja el Ilona.- Nyugdíjba vonulás után vet­tem újra kézbe az orsókat, s el­kezdtem a csipkézésL Közben érett bennem az igény arra is, hogy a nagymama mintakincsét más formátumokban újratervez­zem (így készült a csipkemin­tás táska). 2013-ban küldtem el­ső munkám zsűrizésre, s a kedve­ző visszajelzések újabb lendületet adtak. Tavaly egy csipkém a Ma­gyar Népi Iparművészeti Múze­umban, öt pedig a debreceni XVI. Élő Népművészet regionális kiállí­táson volt látható, ahol elnyertem az Alföldi Legendárium Klaszter különdíját és Karcag Város önkor­mányzata díját. Májusban a Népi Iparművészeti Tanácstól megkap­tam a csipkekészítő népi iparmű­vész címet is - árulja el Ilona, aki­nek matematikus-közgazdász lá­nya, Boglárka szintén „csipkés”. Általa már a negyedik generáció viszi tovább a családi mintákat. Az elődök által készített ötven-het- ven éves térítőkét, mellényeket ő és édesanyja is féltve őrzi.- A csipkeverés alapjait gye­rekként a dédnagymamától ta­nultam meg - árulja el Bogi. - Készülnek munkáim a dédi és a nagymama mintáival, édes­anyától is tanultam újabb techni­kákat, de már vannak saját ter­veim is. Foglalkoztat a vert csip­ke új felhasználásának a lehe­tősége, így hoztam a kiállításra például a csipkés lámpát, táskát. A legkisebb mintám tizenötször tizenöt centis, és negyven mun­kaóra alatt készül el, de egy mel­lény vagy az egyméteres asztal­terítőnek még a tervezése is több hónap, s akár fél év is kell, mire kész lesz. A tárlaton a mi négy­generációs munkánk mellett a karcagi Kunrózsa Csipkekor és Fejes Lászlóné csipkeverő népi iparművész csipkéi is láthatók. NAGYKUNSÁG Az elmúlt hetek­ben ők születtek a karcagi Ká- tai Gábor Kórházban: október 5.: luhász Csanád lános (édesany­ja neve: Kiss Szilvia) Tiszafüred, október 6.: lankovics Benjámin (Varga Nikoletta) Karcag, októ­ber 7: Hajdú Botond (Hajdú Ré­ka) Karcag, október 9.: Lakatos Adorján Raul (Lakatos Cintia) Tiszaszőlős, október 10.: Márki Leona (Tóth Eszter) Karcag, ok­tóber 11.: Szűcs Szófia (Juhász Brigitta) Kunhegyes, október 12.: Barkóczi Rikárdó (Barkóczi Mónika) Tiszaderzs, október 14.: Tarjányi Dorina (Varga Orsolya) Karcag, Juhász Inge (Nagy Re­náta) Kunhegyes, október 17.: Váradi-Szabó Luca (Szabó Szil­via) Kisújszállás, Borsos Mirella Dzsenifer (Kalocsai Ibolya Dzse- nifer) Tiszaörs, október 20.: Sza­bó Pál Kevin (Gacsal Katalin) Ti- szaszentimre, Daragó Lilla (Ju­hász Judit) Tiszaderzs, október 21.: Ugró Boglárka (Nagy Erzsé­bet) Tiszaderzs, Karsai Barbara ( Kovács Noémi) Karcag, októ­ber 22.: Károlyi Máté (Tóth Cin­tia) Kisújszállás, október 23.: Tú­ró Kamilla Nikoletta (Túró Eri­ka Csilla) Tiszabura, Ari Kevin (Horváth Melinda) Kenderes. (Az adatokat a kórház újszü­lött- és csecsemő osztályától kap­juk, s azt minden esetben az édesanyák hozzájárulásával kö­zöljük.) D. E. Tovább gyűjtik az értékeiket BEREKFÜRDŐ A Berekfürdői Te­lepülési Értéktár Bizottság 2015 óta működik Sinka István elnök­letével. Tevékenységüknek kö­szönhetően jelenleg tizennégy helyi nemzeti érték tartozik a te­lepülési értéktárba. Még tavaly felvételre került a bereki gyógy­víz, a fátyolüveg, a kunsági hím­zés, a bereki kunhalmok és Ko­vács S. László bélyeges téglagyűj­teménye. Idén bekerült közéjük a karca­gi birkapörkölt, Korcsmáros Le­vente italcímke-gyűjteménye, a Körmendi Lajos írótábor, Oláh Sándor írói hagyatéka, a Nádi­rigó Népdalkor, a református templom, az Ügyes Kezek kiállí­tás, a Megbékélés Háza és park­ja, illetve a házban található há­zi oltár. A bizottság tagjai várják a lakosok javaslatait is. D. E. Tóth Imréné, az unoka (balra) és Tóth Boglárka, a dédunoka a vert- csipke-munkákból látható rögtönzött összeállítás között A szülők vendégelték meg a kicsiket az óvodában Szüreti hangulatot idéztek KARCAG A Madarász Imre Egye­sített Óvoda Táncsics körúti óvo­dájában az eső miatt nem tudták megtartani egyszerre a szüreti mulatságot és a kicsik köszönté­sét. A megjelenteket Kunné Ná- nási Mónika tagóvoda-vezető kö­szöntötte. A szüreti mulatságot a Margaréta csoport nagycsopor­tosai Nagyné Varga Csüla és Per- ge Tiborné óvónők irányításával csoportszobájukban adták elő a szülőknek, nagyszülőknek. A többi rendezvényt (a kicsik befo­gadása, óvónői meseelőadás, gye­rekversek, mondókák sora) re­ménykedve a jó időben, később­re halasztották. A szüreti jelenet után a szülők megvendégelték az óvodásokat. D. E. A szüreti jelenetben mondókák, táncok is voltak HIRDETÉS Kiállításokkal, előadásokkal emlékeztek Az 1956-os forradalom és sza­badságharc 60. évfordulója al­kalmából - kiállítások és előadá­sok keretén belül - ötalkalmas programsorozat valósult meg Berekfürdőn. A kerek évfor­dulós megemlé­kezés először a Nagykun Vers- és Prózamondó versenyen, majd a Testvérvárosi Találkozón be­lül volt. A követ­kező alkalom­mal „A Szovjet Repülőtér Tit­kai” Múzeum­ban, „A szovje­tek és 1956” cí­mű előadással történt a múltidézés. Az egy­hetes Körmendi Lajos írótábor résztvevői is emlékeztek, vé­gül október 21-én, Molnár Já­nos polgármester ünnepi beszé­dével zárult a sor. A programso­rozat a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Ku­tatásáért Közalapítvány támo­gatásával valósult meg. 1956 2016 Ä MAGYAR SZABADSÁG ÉVE f KARCAi A Körömvirág együttes neve is jelképesen azt jelzi, dalaikkal gyógyítani szeretnének. Kocsis Csaba énekmondó (középen), rfj. Miczura Károly ■ I pnmás és Szászné Ökrös Beáta az ifjúsági házban tartott műsoros délutánjukon nemcsak a felnőtt irodalombarátokat, hanem a gyerekeket is igye- | I keztek megszólítani, mert fontosnak tartják, hogy a felnövekvő nemzedék is megszeresse a verseket és megkedvelje a közös éneklést. Kocsis Csa- | ' ba, a berekfürdői Körmendi Lajos írótábor vezetőjeként az írótársak és saját, nagykunsági tájhoz, emberekhez kötődő verseit is megzenésíti. D. E. | I I llPII—W Мвт-Ш®. Г. /у.: ÍZ... f. х*-.V. . «Т I, ....... - ШЖ Я» ...... "m.-.-rnnr.-na -хаю». у Якь, / '!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom