Új Néplap, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-25 / 251. szám
0 MEGYEI KÖRKÉP 2016. OKTÓBER 25., KEDD A színvonalas tudományosság mellett a hallgatói létszám biztosítása is fontos „Világos stratégiát követünk” SZOLNOK Hónapok óta minden téren zajlik már a munka a Paliasz Athéné Egyetemen, így természetesen a tudományos területen is. Az eddig elvégzett feladatokat, valamint a jövőbeni terveket és tennivalókat dr. Fülöp Tamás rektorhelyettessel tekintettük át. Molnár G. Attila attila.molnar.g@mediaworks.hu- Nyár óta tölti be ezt a pozíciót, hogyan értékeli az elmúlt hónapok munkáját?- Három évig a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyetteseként dolgoztam, s ilyen mi- nó'ségemben az összes megyei levéltárért feleltem. Mondhatjuk, hogy ez egy olyan országos megbízatás volt, amely komoly presztízzsel és kihívásokkal járt. Egy integráció utáni állapotot kellet menedzselni abban az intézményben is, hiszen 2012-ben jött létre a Nemzeti Levéltár, s a húsz megyei tagintézmény integrációs folyamatát kellett támogatnom, segítenem. A szolnoki és a kecskeméti főiskola között is egy hasonló folyamat vette kezdetét bő egy évvel ezelőtt, s igaz, hogy már csak az új intézmény hivatalos megalakulását követően, de úgy gondoltam, hogy ennek a folyamatnak a kiteljesedését és elmélyülését tudom majd segíteni, így augusztus óta a Pállasz Athéné Egyetemen megbízott tudományos rektorhelyettesként tevékenykedem. Ez az integrációs folyamat mindkét intézmény számára jelentett és természetesen jelent kihívásokat. Azt tapasztaltam ugyanakkor, hogy a távolság ilyen szempontból szerencsére nem jelenthet feltétlenül problémát. A Nemzeti Levéltárban is messze voltak egymástól az egyes tagintézmények, de ez a megfelelő gazdálkodási és szakmai folyamatok kiépítése után nem akadályozta az eredményes munkát. Maga a rektorhelyettesi feladatkör elsősorban az egyetem tudományos életének szervezéséből, koordinációjából áll. Ez a pozíció egy újonnan létrehozott egyetem esetében lehetőséget kínál arra, hogy egy új, a tudományosságot magasabb és átfogóbb szinten képviselő koncepció alapján lehet kialakítani a működés kereteit. A kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység elsősorban az oktatáshoz, illetve a külső partnercégek megrendeléseihez kapcsolódnak. Számomra talán az a legfontosabb, hogy egy olyan struktúra, szerkezet alakuljon ki, amely az egyetemi karok közös gondolkodására és együttműködésére épül. Valamennyi karnak nagy hagyományai vannak a tudományok művelése terén, s előnynek számít, hogy a karok különböző, sokszínű tudományágakat gondoznak. A műszaki területen számottevő kapacitások és lehetőségek állnak rendelkezésre, és komoly nemzetközi sikerek is kapcsolódnak hozzá. Elég csak e téren a hallgatói tehetséggondozásra gondolni, hiszen például idén is jelentős sikereket ért el a napelemes autót építő csapat. A Kertészeti és Vidékfejlesztési Karnak az agrártudományok miatt nagy a jelentősége, itt az Alföld közepén. Klasszikus területet képvisel a Pedagógusképző Kar, s természetesen a szolnoki, a Gazdálkodási is, mindkettő szép hagyományokra és tapasztalatokra építhet. Feladatomnak tekintem, hogy ezeket a különböző területeket képviselő karokat megpróbáljam közös gondolkodásra, szakmai együttműködésre késztetni. Ezekből ugyanis véleményem szerint jelentős, új eredmények születhetnek. Fontos tehát, hogy a hallgatók és a kutatók között is megtaláljuk a közös kutatási témákat, az interdiszciplináris kapcsolatokat. Már csak amiatt is, hogy hallgatóink felé azt közvetítsük, aki diplomát kíván szerezni, mindenkinek rendelkeznie kell bizonyos nélkülözhetetlen alapismeretekkel, de magas szintű képzettség és tudományosság alapvető kompetenciák, kreativitás és vállalkozói kedv nélkül sem képzelhető el.- Milyen irányelvek mentén zajlik most a tudományos munka az egyetemen? Kitartanak a korábbi elképzelések mellett, vagy új célkitűzéseket fogalmaztak meg?- Egyetemi hírnevünk alapjait kell leraknunk. Szolnokon az irányokat egyelőre a korábbi tudományterületek és a korábbi gyakorlatok határozzák meg. A kar új vezetésével együttműködésben körvonalazódik már az a határozott koncepció, hogy a gazdálkodási kar milyen módon lehet képes az integrációban minél eredményesebben részt venni. Itt a fő elv, hogy egyetemi szinten érdekeink alapvetően közösek. Ezért nyilván feladatunk és célunk, hogy itt is megerősítsük a képzéseket, magát az alapképzést, majd a mesterképzést, a jövőben pedig gondolkodnunk kell a képzések tovább fejlesztésében is. Folyamatos az együtt gondolkodás e téren is az egyetem valamennyivezetőjével. Novemberben a Magyar Tudomány Ünnepe kapcsán például két konferenciát is szervez majd az egyetem, az egyiket itt, Szolnokon. Ezen az egyetemi karok és vezetői mutatkoznak be, és tájékoztatást adnak arról, hogy milyen fejlesztéseket, kutatásokat folytattak az utóbbi években, milyen eredményeket értek el. Erre az eseményre természetesen elhívjuk a megye nagy- és kisvállalatait, vállalkozóit is, hogy a kapcsolódási pontokat megtalálhassák ők is az egyetemmel, a duális képzés vagy éppen az innováció, a pályázatok területén. További kiemelt célunk, hogy a nemzetközi tudományosságba is bekapcsolódhasson az egyetem. Nemrég nyújtottunk be egy uniós pályázatot, amely a kutatási feltételek javítását, a kutatói utánpótlás biztosítását, a kutatóvá válást támogathatja majd.- Mivel az egyetem két főiskola összeolvadásából jött létre, ez nyilván a vezetői rendszer bizonyos változását is magával hozta. Milyen most az intézmény irányítási mechanizmusa?- Áttekinthető, racionális rendszer, amelyben mindenki tudja, miért felelős. A karok az oktatói létszámaikkal arányosan választanak tagokat a legfontosabb döntéshozó szervezetbe, a szenátusba, és természetesen léteznek olyan egyeztető és előkészítő fórumok is, amelyek a mindennapi munkát segítik. Hétfőnként a rektor vezetésével vezetői értekezleteket tartunk, ahol a dékánokkal találkozik az egyetem vezetése, és átbeszéljük az aktuális ügyeket. A rektori tanácsülés a szenátusi döntéseket készíti elő, és vannak kari és tanszéki értekezletek is. A felsőoktatás alapvetően egy olyan demokratikus rendszer, ahol megvan az intézmények, és azokon belül a karok szakmai autonómiája, ami egyben felelősség is. Utóbbiak úgynevezett decentralizált, allokációs gazdálkodást folytatnak majd. Van természetesen egy közös egyetemi költségvetés, a karok pedig a meghatározott elvek alapján „ledelegált” forrásokra támaszkodva gazdálkodhatnak majd. A működési rend szerint léteznek az intézményi struktúrában központi és szolgáltatási szervezeti egységek is, amelyek az egész egyetem számára fontos feladatokat látnak el, ez egyfajta „kiszervezését” jelenti bizonyos tevékenységeknek, mivel azokat önmagukban a karok nem lennének képesek ellátni, vagy célszerű közösen szervezni. A kancellária pedig az egyetem jogszerű és takarékos gazdálkodását tervezi és felügyeli. Az egymással paralel és szoros kapcsolatban tevékenykedő gazdálkodási, jogi, illetve oktatási, szakmai és tudományos rész harmonikus és hatékony együttműködése a hosszú távú eredményesség fő záloga.- A működési keretek tehát adottak, amelyekben a Gazdálkodási Karnak is végezni kell a munkáját. De a tudományosság hogyan tudja segíteni ezt a tevékenységet, illetve azt, hogy az itt végzett munka minél ismertebb legyen a szolnokiak és a térségben élők körében?- Világos, hogy egy felső- oktatási intézmény, egy kar nem szeparálódhat el a várostól, amelyben működik, szerves részét kell, hogy képezze a közéletnek. Maga a megye és a megyeszékhely is komoly támogatást nyújtott korábban is, és nyújt ma is a szolnoki felső- oktatásnak, Szolnok deklaráltan és a gyakorlatban is mindent megtesz azért, hogy ez a felsőoktatási intézmény megfelelő módon működhessen a településen, így a kar és a hallgatók számára különösen fontos ösztöndíj program bevezetése is folyamatban van. A kar vezetése pedig eltökélt abban, hogy minél jobban bevonja a térség oktatási, kulturális és tudományos intézményeit, vállalkozásait, önkormányzatait egy tartalmas együtt gondolkodásba. Mi pedig igyekszünk aktív, sőt, proaktív módon részt venni a város és a megye társadalmi és gazdasági életében. Szeretnénk minél jobban megismertetni magunkat, képességeinket és lehetőségeinket, s ezzel minél több hallgatót vonzani a karra. Olyan képzési kínálatot akarunk kialakítani, amely hosszú távon tudja majd szolgálni a megyeszékhely, a térség és az intézmény érdekeit is. Ami jó Szolnoknak, az jó Kecskemétnek, . ami jó a Gazdálkodási Karnak, az jó a városnak és az egyetemnek is. Egyfajta szimbiózis ez, amely m i n- den ■ № résztvevőnek kölcsönösen hasznos és fontos. Az első és legfontosabb célunk a Gazdálkodási Karon a hallgatói létszám stabilizációja, lehetőség szerint annak növelése. Az állami finanszírozás, az ösztöndíjak és a pályázati lehetőségek alapvetően meghatározzák a létszámokat, s így a működési feltételeket. Világos, hogy a szakok modernizációjában, a képzések folyamatos fejlesztésben kell gondolkodni. Ez egyszerre marketing és oktatásfejlesztés is. Hiszen az oktatás is úgy működik, hogy ha annak bármely pontjában változtatást hajtunk végre, annak hatásai esetleg évek múlva fognak csak érvényesülni. De a szükséges stratégia már megvan, amit követnünk kell, s jelen esetben a tudománynak is ezt a célt kell szolgálnia. Jelenleg az a feladatunk, hogy népszerűsítsünk, nyissunk a potenciális hallgatók felé. A nagyon jól sikerült Kutatók Éjszakája program például kifejezetten ezt a célt szolgálta. Olyan rendezvényekre, programokra van szükségünk, ahol látványos módon megmutathatjuk, mivel is foglalkozunk, mit és miért kutatunk. A novemberi tudomány napi programok nemcsak a tudásredisztribúci- ót szolgálják, hanem a vállalati és szakmai kapcsolatokat igyekeznek majd fejleszteni.- Milyennek ítéli meg a szolnoki Gazdálkodási Karon zajló tudományos munkát? Jó alapokra építkeznek?- Az itt dolgozóknak megvan a képzettségük és a motiváltságuk is ahhoz, hogy ez a mi közös munkánk egy sikeres történet legyen. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát, a kutatási témák sokszínűségét és a publikációs aktivitást tekintve jól áll az intézmény, a hatékonyság növelése és a közös irányok meghatározása a fontos. Tehát a már meglévő dolgokra lehet és kell is alapozni. A karok együttműködését persze érdemes folyamatosan erősíteni. Névjegy: Dr. Fülöp Tamás Pályafutása: 1998-ban kezdett dolgozni a Szolnoki Főiskolán, szakmai pályája 2013- ig a tanársegédtől a tanszék- vezető főiskolai tanárig vezetett. Tudományos fokozatát a Debreceni Egyetemen szerezte 2005-ben. Később, 2008- tól a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár igazgatója volt, majd 2013-tól idén nyárig a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese lett, ilyen minőségében a megyei levéltárakért volt felelős. A Pállasz Athéné Egyetem tudományos rektorhelyettesi pozícióját 2016 augusztusától tölti be. Család: 22 éve házas, felesége tanítóként dolgozik, két gyermekük van. egy 17 éves fiú és egy 13 éves lány. Jelenlegi tudományos munkája: közigazgatás-történettel, a szegénygondozás, a jótékonyság és gyermekvédelem témakörével foglalkozik a dualizmus kori Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Hobbi: szívesen kertészkedik, családjával rendszeresen eljárnak kerékpározni, túrázni, olykor horgászni. Esténként szívesen néznek filmeket, régi komédia-sorozatokat a gyerekekkel. Ha ideje engedi, nemcsak szakirodalmat, de verseket, szépirodalmat is örömmel olvas. Szeret odahaza főzni. a család mindig kipróbál új dolgokat a gasztronómiában. Az újdonságokhoz sok alapanyag a saját kertjükből származik. J
