Új Néplap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-09 / 212. szám
2016. SZEPTEMBER 9., PÉNTEK BELFÖLD 0 Londoni nyilatkozat: túlmunka tartja életben az egészségügyet Bérüket viszik a vásárra Hallásvizsgálat - Ezerszer hallani, alulfinanszírozott a rendszer. De süket fülekre találnak a jelzések A minap publikált adatoknál kevesebbet keresnek és azt is jelentős számú túlórával az egészségügyben dolgozók: ezt közölte a Rezidensek és Szakorvosok Szak- szervezete (ReSzaSz). Dénes Tamás elnök csütörtökön lapunknak elmondta, az egészségüket is veszélyeztető túlmunka tartja életben az ágazatot. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Az orvoselvándorlás érdemi befolyásolásához szükséges összegeknek nagyjából az ötven százalékánál járnak a szeptemberi béremelések után a rezidensi és szakorvosi járandóságok. A hazai munkavégzést nettó 300 ezres bér mellett választaná a rezidensek többsége, míg 500 ezer és 700 ezer forintos fizetés mellett maradnának jó eséllyel a szakorvosok és a főorvosok. Ezt az adatot egy felmérés hozta korábban. Egy minapi konferencián elhangzott, az orvosok átlagbére jóval magasabb a köztudatban lévő összegeknél, a bérek az orvosok zsarolási potenciálja miatt szóródnak, és az adósság nagy részét is ez teszi ki. „Az újratermelődő kórházi adósságot, ebben pártállástól függetlenül közmegegyezés van, az alulfinanszírozottság okozza és nem az orvosbérek: már a fel- tételezés is abszurd” - mondta lapunknak Dénes Tamás. A hálapénz- és korrupciómentes egészségügyért kiálló ReSzaSz elnöke több tisztség- viselő kollégájához hasonlóan külföldön is dolgozik. Csütörtökön egy londoni taxiban utazott éppen, amikor készségesen nyilatkozott lapunknak. Most sem magánúton volt Angliában. A külföldi munkavállalás teszi számára lehetővé, hogy ne tegye függővé az egzisztenciáját a hálapénztől. Megerősítette: az orvostársadalom nevében visszautasítják azt a megállapítást, hogy az orvosok „zsarolják” a kórházakat. „A magyar egészségügyi rendszer azért tűnik működőképesnek, mert az ápolók és orvosok önmaguk egészségét veszélyeztetve, a megengedettnél jóval magasabb óraszámot vállalva látják el betegeiket” - mondta az elnök. A szakszervezet elnöke elmondta: a rezidensek nettó alapbére 136 538 forint, ami 784 forintos órabért jelent (havi 174 órás munkával), míg egy szakorvos alapbére 174 509 forint (1003 forintos órabér) volt szeptemberig, amely a bruttó 107 ezer (nettó 71 155) forintos emelés után 245 664 forint lett (1411 forintos órabér). Az ügyeleti órabérek (alap- óradíj 70 százaléka) rezidenseknél 549 forint, szakorvosnál 988 forint. Dénes Tamás szerint a rendszer nemcsak alulfinanszírozott, de torz is, mivel a fenntartó 80 forintot fizet egy 100 forintba kerülő beavatkozásért. De bizonyos ellátásokat nagyobb arányban finanszíroz, amivel érdekeltté teszi a kórházakat a jobban fizető beavatkozások vállalására. A hálapénz ellen ismét szót emelt Dénes Tamás, kiemelve: ha nem ez tartaná fönn a rendszert, akkor a fiatal orvosok több gyakorlathoz jutnának, mert a gyakorlottabb szakorvosok asszisztálnának nekik, és nem lenne kellemetlen a fel- tételezés, hogy összefüggés van a hálapénz és a betegellátás minősége között, ami nemcsak vállalhatatlan, de törvényellenes is volna. NGM: nem lesz új adó az albérletek kiadására BUDAPEST Újabban megint felmerült az albérletadó lehetősége (négyzetméterenként ezer forint kivetéséről lehetett olvasni). A többletbevételen túl a feketén kiadott lakások piacának fehérítése is felmerült igényként, de a nemzetgazdasági tárca (NGM) tegnapi közleményéből kiderült: a kormány egyáltalán nem tervezi új adónem bevezetését. Azt írták, a 2017-es költségvetés az adócsökkentés költségvetése, így szó sincs bármiféle új teher bevezetéséről. A lakáskiadók adózási szabályai egyértelműek: ha valaki szálláshelymegosztó netes portálon keresztül adja ki lakását, az adóköteles fizetővendéglátásnak minősül, amelyhez adószám kiváltása és a tevékenység végzéséhez a jegyző engedélye szükséges. Aki pedig hosszú távra adja ki a lakását, az albérletkiadás, ami után ugyancsak adózni kell. A kormány már korábban is jelentősen csökkentette a bérbeadók terheit. Annak, aki hosszú távra adja ki albérletbe az ingatlanát, például nem kell adószámot kiváltania. Az internetes szálláshelymegosztó portálok kiszélesítették a magyarországi bérbeadók lehetőségeit is. A NAV már tavasz- szal megkezdte az adatok elemzését. Egyetlen, a portál adatainak szisztematikus vizsgálatából kiderült, májusban 5206 bérbeadó 8299 ingatlant kínált - áll az NGM közleményében. MW A tisztes finanszírozás közös felelősség A szakszervezet hangsúlyozza: az egészségügy finanszírozása politikai döntés kérdése. De közös felelősség, hogy a korrupciós hálapénzt pozitív érdekeltségű finanszírozás váltsa fel. Siófokon Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár tegnap azt mondta, végre egy igazi, hosz- szan tartó béremelésre számíthatunk. A béreknek vissza kell kerülniük arra a helyre, ahol Európában van: a szektoronkénti rangsorban a 3-4. helyre. Hoppon marad több mint ezer tanár? MAGYARORSZÁG Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz és az ombudsmanhoz fordul jogsegélyért a Pedagógusok Szak- szervezete (PSZ), miután csaknem 1400 pedagógus maradt ki az automatikus átminősítésből (hasonlóan jár el a DK is). A Népszabadság írta meg, bár az Emmi azt ígérte, a hét évvel az öregségi nyugdíjkorhatár előtt álló tanárok kérelmezés nélkül átkerülhetnek több fizetéssel járó pedagógus-életpálya II. fokozatába, ki- л derült, ez nem min- d e n к i - J re vonat- k о z i к. A júliusi korín á n y- rende- let szerint ugyanis az előrelépésből kimaradnak azok a pedagógusok, akik korábban jelentkeztek a minősítési eljárásra, de nem sikerült teljesíteniük. Összesen 7930 tanár kerül át januártól automatikusan a pedagógus П.-be, aminek köszönhetően havonta 26 ezer forinttal többet vihetnek haza. A PSZ elnöke, Galló Istvánná elmondta, „rendkívül méltánytalan és igazságtalan” lenne, ha azok a tanárok, akik tenni akartak az átminősítésért, végül nem részesülnének a kedvezményben. Ezért a PSZ-elnök azt is kilátásba helyezte: amint a Pedagógusok Sztrájkbizottsága és a kormány között folytatódnak a tárgyalások, ezt a kérdést is napirendre fogják tűzni. Galloné szerint ez az eset újabb adalék annak alátámasztására, hogy „a pedagógusok minősítési rendszere megbukott”. A 2013-as bevezetés óta már háromszor írták át az erre vonatkozó jogszabályokat, így igen nehéz követni a változásokat. „Be kell látnia az Emminek, к hogy nem sza- bad borzol- nia a kedély lyeket” ( hangoztatta. A Fidesz szerint a bal* oldal ha- IT mis információkat terjesztve hergeli a pedagógusokat. A kormánypárt szerint a béremelési program egyik kezdettől fogva ismert feltétele volt a portfolió feltöltése 2014. november 30- ig, azonban 1321-en nem tették ezt meg minden segítség- nyújtás ellenére sem, így saját magukat zárták ki a szeptemberi újabb béremelésből. „Nem a kormánybuktatás, hanem az oktatási rendszer megváltoztatása a cél” - nyilatkozta Pukli Istvánhoz hasonlóan Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik vezetője a Magyar Időknek. MW Bérelt iskolaszekrény Egy Facebookra kitett poszt szerint az egyik általános iskolában pénzért bérelhetnek iskolai szekrényt a tanulók egy cégtől, mivel ilyet nem biztosít nekik ingyen az intézmény. Rekeszenként 6900 forintot kell fizetni egy tanévre. Információink szerint egy budapesti általános iskolában egy első osztályban gyerekenként 10 ezer forintot kértek el, hogy a tanterembe szekrényrendszert vehessenek a gyerekeknek. Szociális munkások segítenek majd az óvodákban Lefaragható hátrányok Egyre több a veszélyeztetett gyerek, megfordítható ez a tendencia MAGYARORSZÁG Szociális munkások kerülhetnek az óvodákba és az iskolákba, hogy kiszűrjék a veszélyeztetett gyermekeket, fejlesszék a súlyos szociális és kulturális hátrányokkal küzdőket, és megpróbáljanak kapcsolatot kialakítani a családjukkal - értesült a Magyar Nemzet. Az Emmi egy csaknem 1,7 milliárd forintos pályázatot írt ki, hogy a települések által fenntartott család- és gyermekjóléti szolgálatok felsőfokú szakirányú végzettségű szociális segítőket alkalmazhassanak az óvodákban, az általános és középfokú iskolákban. Azért van szükség rájuk, mert az utóbbi években megugrott az együttélés és a társas érintkezés szabályait kevéssé ismerő óvodások száma, több lett a hiperaktív és pszichés problémákkal küzdő gyermek, és az agresszió már egyre kisebb korban megjelenik. A járási székhelyeken működő gyermekjóléti szolgálatok így heti 40 órában alkalmazhatnak egy szociális munkást, akinek 1500 óvodás és iskolás gyermeket kell elérnie a kijelölt intézményekben. Ahol nincs ennyi óvodás vagy iskolás, ott részmunkaidőben is alkalmazhatnak szakembert. Ahol nagyobb az ellátási terület, ott több segítőt is felvehetnek. A gyermeklétszám megállapításában a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű és a tanulási és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek duplán számítanak. Egy szolgálat 18-40 miliő forint közötti visz- sza nem térítendő támogatást nyerhet el, ebből kell kifizetnie a szociális munkás bérét és kidolgoznia a segítés helyi igényekre szabott eszköztárát is. Követelmény a pályázó gyermekjóléti szolgálatokkal szemben, hogy legalább az adott járás három településéről kell köznevelési intézményt bevonniuk a megvalósításba és településenként legalább két intézménytípust. MW- végre nem rendőrökkel akarják a megoldást Mérföldkő „A gyermekvédelmi szakma évtizedes kérése volt, hogy ne csak iskolarendőrökkel próbáljanak fellépni az iskolai agresz- szióval szemben, hanem szociális munkával is, aminek egyszerre lehet hatékony szerepe a megelőzésben és a veszélyeztetettség kiszűrésében. Ez mérföldkő lehet a gyermek- védelem megerősítésében” mondta el a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnöke. Takács Imre nagyon jónak tartja, hogy a szociális szakembereket nem az iskolák, hanem a gyermekjóléti központok alkalmazzák majd, így ugyanis a szociális munkás nem lesz az oktatási intézmény igazgatójának az alárendeltje, vagyis ha keli, fel meri vállalni a konfrontációt az óvoda, iskola vezetésével. A szakember szerint nem elég egyetlen szociális segítő 1500 főre és három településre, minden óvodára és iskolára kellene jutnia egy-egy szakembernek, és államilag finanszírozott kötelező feladattá kellene tenni a szociális munkás alkalmazását. Megint csökkenhet a rezsi BUDAPEST Most újra van tér a lakossági rezsicsökkentésre, sok tényező ebbe az irányba mutat ugyanis, mondta el az Indexnek Mártha Imre, az MVM egykori vezére. Az utóbbi időben ugyanis lementek a kamatok, estek a villamosenergia-árak, jóval olcsóbb lett a földgáz ára. Ez akár tízszázalékos vágást is eredményezhet. Az energetikai szakember elmondta: bár széles körben tartja magát az a hiedelem, hogy orosz gázfüggőség van Magyar- országon, ez nem teljesen igaz. A hazai földgázfogyasztás ugyanis tíz év alatt csaknem a felére esett, miközben bővültek a beszerzési források is, új összekötő vezetékek épültek. így a függőség gyakorlatilag megszűnt. Ennek fényében nem tűnik jó üzletnek, hogy az állam 2013-ban 280 milliárd forintért megvásárolta az E.ON-tól a gáztárolókat, azokat ugyanis alig tudjuk kihasználni. Mártha Imre szerint Paks II. építésével sem kellene sietni. A német tőzsdei áramjegyzések a 2019-2022 közötti időszakra 25 euró (7700 forint) megawattóránként. Viszont az erőmű ennek duplájáért termelne a 2020-as évek közepétől. Arra pedig semmi garancia, hogy az üzembe helyezést megelőző két-három évben megduplázódna az ár, ugyanis a megújuló energia - elsősorban a napelemek - inkább lefelé fogja nyomni az árakat. MW
