Új Néplap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-09 / 212. szám

2016. SZEPTEMBER 9., PENTEK SZOLNOK Az Ops Libris - Régi könyvek a Damjanich János Múzeum Gyűjteményéből című kiállítás megnyi­tóját tartották tegnap délután az intézmény időszaki kiállításainak helyet adó termében. A tárlatot P. Varga Imre Kapisztrán, a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár megbízott vezetője nyitotta meg. F. 0. A szakmai nyelvvizsga plusznehézség Szolnokon is „mentenének” Országosan a diplomamen­tésre jelentkezők mintegy felének sikerült idáig a dip­lomamentés, a Pállasz Athé­né Egyetem szolnoki Gaz­dálkodási Karán is jó né­hány hallgató a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehette még át a diplomáját. Igaz, idejük még bőven van rá. Molnár G. Attila attila.molnar.g@mediaworks.hu SZOLNOK - Mi még ügy kap­hattuk meg a felsőfokú ta­nulmányaink eredményes befejezését igazoló okleve­let, hogy nem kellett nyelv­vizsga-bizonyítványt bemu­tatnunk - emlékezik visz- sza a szolnoki Kovács Gá­bor. Aki viszont nyomban hozzáteszi, hogy ennek per­sze megvan a maga oka. Lé­vén, hogy ő negyvenegy esz­tendős, s még 2000-ben sze­rezte meg a diplomáját Sze­geden, a Juhász Gyula Tanár­képző Főiskolán. Pontosab­ban a diplomáján már a Sze­gedi Tudományegyetem ne­ve szerepelt az intézményi át­alakulások nyomán. - Törté­nelem szakosként az első két évben latint tanultunk, majd később következett az angol. A tanév végén szóban és írás­ban is számot kellett adnunk tudásunkról, de a kikérdezés mélysége persze nem volt ösz- szehasonlítható a mai nyelv­vizsgák követelményeivel. Nos, ilyen módon ma már biztosan senki nem juthat dip­lomához. Aki át szeretné azt venni, annak bizony igazol­nia kell az előírt szintű nyelv­tudást. Ami sok esetben okoz gondot, hiszen a hallgatók egy jelentős részének épp ezért nincs meg a diplomája, s adott esetben a tanulmányok befe­jezését követően még évekig nem is lesz meg. A jelenség térségünkben is problémát jelent. A Pállasz Athéné Egyetem szolnoki Gaz­dálkodási Karán ugyanis a zá­róvizsgát tett, de diplomát nem szerző hallgatók száma jelen­leg kilencszázötvenhárom. Ez a szám 2006 óta „halmozó­dott” fel, s az összes, az akkor még Szolnoki Főiskola néven működő intézmény hallgatói­nak nagyjából harminc száza­lékát jelenti. Ez egyébként ma­gasabb szám, mint az egyetem egyéb karain, aminek oka első­sorban az, hogy a szolnoki kép­zések közül többnek a feltétele a szakmai nyelvvizsga. Dr. Brindza Attila, az egye­tem oktatási igazgatója el­mondta, hogy a nyelvvizsga­követelményeket nem a felsőok­tatási intézmény, hanem a szak képzési és képesítési követelmé­nyei (kkk) írják elő. A legtöbb alapdiplomás szakon ez komp­lex középfok. Az egyetemen a gazdálkodási és a vendéglátás­sal kapcsolatos szakokon B2 (középfokú) szaknyelvi vizsgát kell tenni, amelyet egy felsőfo­kú (Cl) komplex (írásbeli és szó­beli) általános nyelvvizsga vált­hat ki. Mint az oktatási igazga­tótól megtudtuk, az egyetemen miden nyelvvizsgát elfogadnak, ám a GAMF Karon a lovárit és az eszperantót nem. E tekintetben egyébként mindig a szak képzé­si és képesítési követelményeit kell alapul venni, ha abban élő idegen nyelv vagy modern ide­gen nyelv szerepel, akkor nem lehet a latint és az eszperan­tót elfogadni. Arra is van meg­oldás, ha valakinek külföldön szerzett nyelvvizsgája van, ami Magyarországon nem akkredi­tált. Ebben az esetben ugyanis kérheti a Nyelvvizsga Akkre­ditáló Központot, hogy állapít­sák meg, milyen nyelvvizsgá­val azonos az értéke. A diplomamentésen gondol­kodóknak fontos információ, hogy nincs időbeli korlátja an­nak, hogy meddig szerezhető meg a diplomához szükséges nyelvvizsga, azaz a tanulmá­nyok tényleges befejezését kö­vetően hosszabb időszak is el­telhet addig. A szolnoki hallgatóknak is hozzáférhetőek A szolnoki karon tanulóknak az egyetem többi hallgatójá­hoz hasonlóan hozzáférhető­ek az intézményben a nyelvta­nulási lehetőségek. Az angol, német, francia és olasz nyel­vet akkreditáltatták és többet is indítanánk, ha lenne elég je­lentkező. Angol és német nyel­vekből három, franciából két szinten lehet tanulmányokat folytatni. A hallgatók számos kurzuson vehetnek fel idegen nyelven tartott szakórákat. Ezeket felajánlják a hozzájuk érkező spanyol, német, francia ír vagy más nemzetiségű hall­gatóknak is. A magyar és kül­földi vegyes hallgatóság nagy segítség lehet a hallgatóknak, hiszen folyamatosan célnyel­ven kommunikálnak. A hallga­tóknak egyébként lehetőségük van három hónapot (esetleg többet) az egyetem valamelyik külföldi partner-intézményé­ben tanulni vagy az intézmény gyakorlóhelyein külföldön tel­jesíteni a gyakorlatot. Az Egye­tem külföldi hallgatói és néha oktatói mellé is lehet jelent­kezni segítőnek, azaz a várost bemutatni, az eligazodást se­gíteni. Vagyis vannak órarend­be illeszthető és egyéb nyelv- tanulási lehetőségek. Ha 10 hallgató összeáll és kitalál egy jó programot, csaknem mindig tudja támogatni az Idegennyel­vi Tanszék. Megújul a Tisza liget kapuja SZOLNOK A hajdani Móricz-li- get jószerével Stögermayer An­tal Arany Lakat nevű vendég­lőjét, illetve egy-két „tennispá- lyát” és csónakházat jelentett a második világháborúig. A vi­lágégésben elpusztult épület he­lyére a 70-es évek végén egy be- tonmonstrumot emeltek, amely eleinte hasonlóan Aranylakat­ként működött a Móriczból Ti­szává névváltoztatott liget ele­jén, majd Flalászcsárda, végül Moment elnevezéssel csúnyál- kodott omladozva, rogyadozva a város dél-keleti kapujánál. A megkezdett bontás után a területet újrahasznosítják. Szalay Ferenc polgármes­ter helyszínen tartott tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, a rendszerváltozást követően az építményt egy szegedi vál­lalkozó tulajdonolta, s csak nemrégen került egy szolno­ki cég, a Best Home Projekt Kft. kezébe. Arról már Sebes­tyén Roland, a társaság tu­lajdonosa és Bereczki Csaba ügyvezető szólt, hogy a kö­zelmúltban megkezdett bon­tása után a területet újra­hasznosítják, s egy többfunk­ciós apartmanhotelt, pentho- uselakásokat, wellnessszol- gáltatást, vendéglátó- és szó­rakoztató egységeket magá­ba foglaló komplexum épül a helyén, a Tiszára érő hajóki­kötővel, és pihenőparkkal ki­egészülve. M. G. Nyelvtanulók Molnár G. Attila attila.molnar.g@mediaworks.hu A zok az orosznyelv-órák elég rázósak voltak általános is­kolában. Az osztályban ki-ki motivációs szintjének meg­felelően próbált lépést tartani a tananyaggal, de azért sok esetben hiányzott a nagy áttörés, a megvilágosodás, hogy ponto­san miért is van szükség ezen ismeretek elsajátítására. Meg hát a tananyag feldolgozása sem volt olyan izgalmas és élményszerű, mint a mai nyelvkönyvekben vagy tanítási órákon. Nem csoda, hogy ma már nagy szerepe van annak, hogy egy gyer­mek mikor és hogyan találkozik először egy adott nyelvvel. Akadnak általános iskolák, ahol már első osztályban is nagy hangsúlyt fektetnek az idegen szavakkal, kifejezésekkel való ismerkedés­re, míg másutt csak később kez­dik el ugyanezt. Igaz, utóbbiak gyorsan behozhatják az előbbiek előnyét. De az igazán fontos minden esetben csak a hatékonyság, van-e értelme annak, hogy a gyerekek ott ülnek az órákon, vagy csak eltelik fölöttük az idő. Kapnak-e oda­haza elég támogatást vagy sem, ez mindannyiunk közös felelőssége. Ma már alig van az életnek olyan területe, ahová nem kell a nyelv. Uniós országként egyes szakmákba, pozíciókba már ná­lunk sem érdemes pályázni olyanoknak, akik nem ismernek leg­alább egy idegen nyelvet, bár néha ez sem elég. Az emberek több­sége nem sok útravalót adhat gyermekének, lakásra, kocsira csak kevés helyen telik. De a tanulásra mindenki megpróbálja előte­remteni a pénzt, mutatják egyes felmérések. Ha meg a diploma megmentéséről van szó, még nagyobb az ösztönzőerő a sikerért. Amelyet aztán akár külföldi ismerőseinkkel is megoszthatunk az ő nyelvükön. Alapítvány is alakul TISZAFÜRED A család- és gyer­mekjóléti szolgáltatások fejlesz­tésére pályázik a város. Ennek célja a gyermekszegénység visz- szaszorítása, megelőzése mellett a tartós rászorultságban élők számának csökkentése a helyi igényekre és szükségletekre re­agálva, középpontban a család- és gyermekjóléti szolgáltatás­sal. Ennek keretében a hátrá­nyos helyzetű családokban élő gyermekek megsegítésére ala­pítványt hoznának létre, erősí­tenék és bővítenék a család- és gyermekjóléti szolgáltatásokat. Tervezik a hiányzó szociális, gyermekjóléti, egészségügyi és pedagógiai célú kulturális szol­gáltatások bővítését is. SZ. ZS. Az igazán fontos minden esetben a hatékonyság...

Next

/
Oldalképek
Tartalom