Új Néplap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-03 / 207. szám
Megjelenik minden hónap első szombatján www.eger.egyhazmegye.hu i nfo@eger.egyhazmegye.hu VII. évfolyam, 9. szám SZEPTEMBER ÜZENETE „Szeressetek tettetés nélkül, irtózzatok a rossztól, ragaszkodjatok a jóhoz. A testvéri szeretetben legyetek gyöngédek egymáshoz, a tiszteletadásban előzzétek meg egymást” (Róm 12,9-10). Szentté avatják Teréz anyát RÓMA Szeptember 4-én avatják szentté Teréz anyát. A szertartást a római Szent Péter téren tartják Ferenc pápa vezetésével. Az indiai Kolkatában 1997. szeptember 5-én elhunyt szerzetesnőt a halála évfordulója előtti vasárnap avatják szentté. Ferenc pápa decemberben hagyta jóvá az illetékes vatikáni kongregáció döntését Kalkuttái Boldog Teréz szentté avatásáról. A szegényeket segítő apácát az irgalmasság rendkívüli szentévében kanonizálják. A szentté avatási ügyekben döntő vatikáni kongregáció elismerte a Teréz anya közbenjárására történt csodát, ami a kanonizáció, a szentté avatás feltétele. A Teréz anya közbenjárását kérő, Istenhez intézett imádság egy ma 42 éves brazíliai mérnök gyógyulásához vezetett. A halálos betegségben szenvedő férfi felesége kérte a nővér közbenjárását. A férfi meggyógyult és a mai napig egészséges. A szentté avatási kongregáció orvosok véleményét is meghallgatta, akik tudományos szempontból megmagyarázhatatlannak tartották a gyógyulást. Az albán nemzetiségű Teréz anya 1910-ben az akkor az Oszmán Birodalomhoz tartozó Szkopjéban született. A szegényekért és betegekért végzett szolgálatáért 1979-ben Nobel-bé- kedíjjal tüntették ki. Szent II. János Pál pápa 2003-ban avatta boldoggá a római Szent Péter téren háromszázezer hívő előtt. H. J „Szent István király nem a futóhomokot, hanem a sziklát választotta” EGER Államalapító Szent István király ünnepén - hagyományos módon - az új kenyér megáldá- sával vette kezdetét az ünnepi szentmise az egri bazilikában. Ternyák Csaba egri érsek szentbeszédében elmondta: Szent István nem a futóhomokot, hanem a sziklát választotta, amikor népét a kereszténység útjára vezette, s ez a párhuzam a mai napig érvényes. Kiemelte: a mai nap jó alkalom arra, hogy újra az evangéliumi életre lépjünk, s ha eltévedünk, döntsük el, hogy vissza akarunk térni erre az útra! Szent II. János Pál pápa 25 évvel ezelőtti magyarországi látogatásának emlékét felelevenítve felidézte szavait: királyotoktól és nevelőtöktől Krisztus ismeretét tanultátok, megtanultatok az evangélium szerint élni, akkor ne éljetek tovább úgy, mint a régi ember, aki rabszolgája önző egyéni vágyainak. Az élvezet, a birtoklás és a siker hajszolásának. Éljetek, mint új ember, aki hasonlóvá válik Krisztushoz és megnyílik mások felé! A főpásztor hozzátette: Szent István intelmei, melyeket fiához, Szent Imréhez írt, ma is jó iránytűként szolgálnak társadalmi és egyéni életünkben is. Az idei esztendőben immáron a nyolcadik intelemről elmélkedett a főpásztor. Ez az intelem a gyermekek szülők iránti engedelmességéről szól, mert a gyermekeknek példaképek kellenek. Sok olyan édesapára lenne szükség, mint a szent király volt, aki saját életpéldájával vezette gyermekét a jó úton - mondta az egri érsek. A szentmise végén a megáldott kenyeret szétosztották a hívek között. F. R. Az új kenyér megáldásával vette kezdetét az ünnepi szentmise Érseki szentmise a nemzeti kegyhely főbúcsúján Hívők nagy serege érkezett Mátraverebély-Szentkútra, az ünnepi alkalomra. Az augusztus 15-i ünnepi szentmisét Ternyák Csaba egri érsek mutatta be, aki szentbeszédében hangsúlyozta: az evangélium szavai szerint Erzsébet áldottnak mondta Máriát, az öröm forrásának és az élő hit boldogságának nevezte. SZENTKÚT Ml magunk is úgy tekintünk Máriára - fogalmazott a főpásztor - mint Isten legtökéletesebb teremtményére, akinek egyszülött fia nemcsak génjeit, hanem arcvonásit, mozdulatait is tőle örökölte. Mária a Magnificat énekével válaszolt Erzsébetnek. Sugalmazott szavak ezek, melyek megmutatják szívét, olyan, mintha Mária lelki végrendelete lenne. Az Egyház a vecsernyé- ben ezért minden nap imádkozza ezt. Isten irgalmasságának dicsérete csodálatos szavakkal zendül fel ebben az imádságban. A mai nap arra is emlékeztet bennünket, hogy Mária menybevételével a mi mennybevételünk is elkezdődött - emlékeztetett Ternyák érsek. Mária az egyház legtökéletesebb előképe, mi magunk pedig az egyház részei vagyunk. Ezért kell jellé válnunk a világ számára, mint Krisztus követői - tette hozzá, majd XVI. Benedek pápa szavait idézve így forHívők nagy serege érkezett Mátraverebély-Szentkútra augusztus 15-én. Az ünnepi szentmisét Ternyák Csaba érsek mutatta be. dúlt a hívekhez: Lépjünk ki életünk középpontjából és adjuk meg benne Istennek a központi helyet. Szent István jobbja, amellyel koronáját a Nagyboldogasszonynak ajánlotta, ma is utat mutat nekünk, mégpedig Mária útját. Ezért is látogatjuk a kegyhelyeket, hogy oltalmába ajánljuk magunkat. Az ünnepnaphoz kötődik, hogy 1038-ban ezen a napon, azaz Nagyboldogasszony napján ajánlotta fel országát és koronáját Szent István király, Szűz Mária oltalmába. A szentkúti ünnepi mise körmenettel ért véget. Federics Róbert Nagyboldogasszony tisztelete EGER Ebben az évben ötödik alkalommal rendezték meg Egerben, a Szent János városrész fertálymestereinek támogatásával a Farkasvölgy utcai Mária szobornál lévő téren a szabadtéri szentmisét. A fertálymesterek egy régi hagyományt elevenítettek fel, miszerint a két világháború között körmenetet tartottak a szobor érintésével és imádkozva, énekelve tértek vissza a templomba a szertartást záró szentségi áldásra. 2016. augusztus 14-én a város lakóiért és a jelenlévőkért felajánlott ünnepi szentmisét mintegy 200 résztvevő előtt, Buda Péter kanonok, fertálymester, az Egri Érseki Papnevelő Intézet rektora mutatta be. Homíliájának kezdetén rávilágított az ünnep bibliai és teológiai gyökereire. Mária örömmel és önként mondott igent Isten tervére és ezért boldognak nevezték. Aztán amikor eljött földi életének befejező része, felvétetett a mennybe. JEGYZET A II. Vatikáni zsinat óta szeptember utolsó vasárnapja a katolikus egyházban a Szentírás vasárnapja. A zsinat tanácskozásai előtt minden reggel ünnepélyes formában trónusra helyezték a Bibliát, hiszen az Isten szava hitünknek és Krisztust követő keresztény életünknek legfőbb normája. Azóta templomainkban ezen a vasárnapon virággal díszített könyvtartóra, égő gyertyák közé helyezzük a könyvek könyvét. A Bibliának, az Isten írott szavának a fontosságára és jelentőségére irányítja a figyelmünket ez a sajátos vasárnap, és a rendszeres szentírásolvasásra figyelmezteti a katolikus keresztényeket. Szent Jeromos szerint „aki az írást nem ismeri, az Krisztust sem ismeri”. A szentmise közösségében hálát adunk Istennek mindenekelőtt azért, hogy sokszor és sokféle módon szólt hozzánk (vö. Zsid 1,1). Istennek legyen hála, Isten szavát a szent szerzők és az evangélisták leírták, és hálásak lehetünk azért is, hogy az Egyház a történelem viharai közepette is megőrizte számunkra. Az Egyház igehirdetése abban is segít bennünket, hogy megértsük a Szentírás számunkra fontos üzenetét. A Szentírást többféle módon is lehet olvasni. A nem hívő emberszámára is tanulságos lehet a Biblia olvasása, mert irodalmi szempontból tele van bölcs gondolatokkal. Tudományos módszerekkel is lehet tanulmányozni a Bibliát. Ezt teszik az egzegéták, a tudományos szentírásmagyarázat szakemberei. A keresztény emberek, amikor olvassák a Bibliát arra gondolnak, hogy a Szentírás szavain keresztül az Isten szól hozzánk, hogy megismerjük őt és szent akaratát. Nekünk is olyan lelkület- tel kellene olvasnunk a Bibliát, mint ahogyan Goethe, a németek nagy költője tette. Emlékirataiban így fogalmaz: „Valahányszor kinyitottam a Szentírást és olvastam belőle, mindig utalást, célzást találtam benne a saját életemre vonatkozóan”. Gondoljunk csak arra, hogy amint a második isteni személy, az örök Ige az időben értünk emberré lett, s emberi testben megjelent a földön, éppen úgy a Szentírásban is Isten igéje, emberi formában jelenik meg. Gárdonyi Géza szép metaforája szerint: „Csak ez a könyv nem tér porba. Mintha volna élő lelke! ...Ez a könyv a Mózes bokra, Isten szíve dobog benne” (írás a Bibliába). Isten örök gondolatai mintegy testet öltöttek, emberi beszéd formájában jelentek meg úgy, hogy szemünkkel olvashatjuk, fülünkkel hallhatjuk azokat. Senki és semmi nem akadályoz minket, hogy kezünkbe vegyük és tanulmányozzuk. Ha az Isten szaváról beszélünk, akkor elsősorban a Bibliára gondolunk, de nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Isten igéje másféle módon is jelen van az életünkben. Katolikusok és protestánsok egyaránt fontosnak tartjuk a hirdetett igét, a prédikációt is, hiszen jézus Krisztus akarata az, hogy igéjét emberi ajkak által hirdessék mindenütt a világ végéig (Mt 28,19). Gondoljunk az apostol figyelmeztetésére is: „a hit hallásból ered” (Róm 10,17), mégpedig az Isten igéjének meghallásából. z Isten igéjét hirdetnünk is kell, hogy hitet ébresszünk az emberi szívekben, akár alkalmas, akár nem. Főként ne feledkezzünk meg Jézus Krisztusról, a megtestesült Igéről, akiben Isten igéje „testté lett” (In 1,14), aki meghalta bűneinkért és feltámadt megigazulásunkra. Dolhai Lajos A Szentírás vasárnapja I