Új Néplap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-19 / 220. szám
2016. SZEPTEMBER 19., HÉTFŐ GAZDASÁG у OECD: A szakképesítést szerzőknél kisebb a munkanélküliség Javítani kell az oktatáson! Elismerve a szakmatanulás fontossága Mindenképpen javítani kell az OECD-országoknak az oktatási rendszereken az OECD legújabb jelentése szerint, hogy a 2030-as fenntartható fejlesztési célok megvalósuljanak. Az oktatás fejlesztése terén Ausztrália és Kanada lett a legjobb, ezt követte Hollandia és Belgium. Magyarország az OECD átlagánál többet fordít kisgyerekkori nevelésre. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu EURÓPA Az OECD-országoknak többet kell tenniük az oktatási rendszereik javítása terén ahhoz, hogy teljesíthessék az ENSZ 2030-ig megvalósítandó fenntartható fejlesztési céljait - hangsúlyozta a múlt héten kiadott jelentésében az OECD. A Pillanatkép az oktatásról című jelentésben felmérték, hogy a szervezet országai mennyire teszik mindenki számára elérhetővé a minőségi oktatást és az élethosszig tartó tanulás lehetőségeit. A 35 vizsgált országból csak 12-ben teljesítettek legalább ötöt az ENSZ oktatásra vonatkozó tíz célkitűzése közül, a 22 európai állam között mindössze hat ilyen volt. A legjobb teljesítményt Ausztrália és Kanada érte el, ezt követte Hollandia és Belgium. A helyzetértékelésben megállapították, hogy azok között, akik szakképesítést szereztek szerzettek 9,2 százalékos volt a munkanélküliség, ami alacsonyabb, mint azoké, akik általános középfokú végzettséggel rendelkeznek (10 százalék). Még mindig a diplomások vannak a legjobb helyzetben az elhelyezkedés terén a 6,9 százalékos munkanélküliségi mutatójukkal. Akinek viszont csak alapfokú végzettsége van, az sokkal könnyebben válhat munkanélkülivé, náluk 17,4 százalékos ez a mutató. Az OECD-országokban 2005 és 2014 között a felsőoktatásban részt vevő 20-24 évesek aránya átlagosan 29-ről 33 százalékra nőtt a jelentés szerint, amelyben arra is kitértek, hogy ugyan ma már a férfiaknál több nő rendelkezik felsőfokú végzettséggel, utóbbiak még mindig kisebb valószínűséggel szereznek diplomát a felsőoktatás magasabb szintjén, például a doktori képzéseken. A nemek közötti szakadék a tanulmányi területeken is megmutatkozik: a nők még mindig alulreprezentáltak például a tudományos és a mérnöki szakokon, az oktatásban és az egészségügyben ugyanakkor felülreprezentáltak. A bevándorlók iskolai végzettségét is vizsgálták, és az derült ki, hogy sok országban lemaradásban vannak a helyben született társaik mögött. Az OECD ezen kívül arról számolt be, hogy a 2005-ös 54-ről 2014- re 69 százalékra nőtt az általános iskola előtti oktatásba beíratott 3 évesek aránya. Magyarország az OECD átlagánál többet fordít kisgyermekkori nevelésre, javult a pedagógusok bérhelyzete és a felsőfokú végzettség kifizetődőbb, mint az OECD-államokban - közölte Palkovics László az OECD aktuális kötetének megjelenése alkalmából. Az oktatási államtitkár rámutatott: megállapították, hogy a minőségi oktatáshoz szükség van fenntartható finanszírozásra. A tanulmány szerint a GDP-arányos oktatási kiadások 3,8 százalékon voltak az említett időszakban az OECD 5,2 százalékával szemben. Ennek javítására számos intézkedés született az elmúlt időszakban - tette hozzá. Az egy tanulóra eső költségszintről szólva kiemelte: ez 2013-tól folyamatosan nő, részben a költségvetési támogatás bővülése, illetve a hallgatói létszám kismértékű csökkenése miatt. Az iskolai előkészítésre, az alapfokú oktatásra szánt ösz- szeg 2013 és 2016 között lényegesen, 22 százalékkal nőtt, a középfokú oktatásban a bővülés 6,3 százalék. A felsőoktatási központi költségvetési finanszírozása 5,8 százalékkal lett magasabb. Az államtitkár elmondta azt is, hogy a tanári munkaerő egyre idősödik, ami egy sor másik OECD-országra is igaz. Példaként említette, hogy a 49 évesnél idősebb, az általános iskola alsó tagozatán tanító pedagógusok aránya 36 százalék, felső tagozaton ez 39 százalék, középfokon pedig 32 százalék. A szakképzést választók biztosabban juthatnak ki a munkaerőpiacra, ami megegyezik a magyar gazdaság-fejlesztési és munkaerő-keresleti helyzettel, így a hazai szakpolitikai célokkal is - hangsúlyozta a Nemzet- gazdasági Minisztérium (NGM) képzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkára. Cseresnyés Péter az OECD Pillanatkép az oktatásról című jelentésére reagálva közölte: a magyar kormány üdvözli, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet is elismeri a szakmatanulás fontosságát. Azzal az OECD-megállapítással is egyet tudunk érteni, amely szerint a szakképesítést szerzett, 25-34 éves korosztálynak nagyobb esélye van a foglalkoztatásra, mint az általános középfokú végzettséget szerzetteknek - tette hozzá. Ugyanakkor tény, hogy hazánkban alacsony a szakképzésben részt vevők aránya az általános (gimnáziumi) képzéshez képest. Ezért a Nemzetgazdasági Minisztériumnak azon törekvései, amelyek a szakképzésbe belépő és azt elvégző tanulók arányát növelik, szintén összhangban állnak az OECD jelentésével - emelte ki Cseresnyés. HÍREK Indul a nemzeti adókonzultáció BUDAPEST Idén csaknem 440 ezer magánszemély bevallását készítette el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, jövőre a rendelkezésére álló adatok alapján külön kérés nélkül, automatikusan tölti majd ki a személyi jövedelemadó bevallást a hivatal - közölte tegnap a gazdasági tárca államtitkára. Tál- lai András elmondta, az ügyfelek érdekének lehető leghatékonyabb kiszolgálása érdekében a NAV nemzeti adókonzultációt kezdeményezett az adószakma képviselőinek meghívásával, amely szeptember 22-én kezdődik. Szerinte szükség van az adórendszer további átalakítására, példaként az adóeljárást említve. MTI/MW Bekeményít a V4 a britekkel szemben POZSONY A visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) készek megvétózni minden olyan megállapodást Nagy-Britannia és az EU között, amely korlátozná a munkavállalási jogokat brit földön - nyilatkozta Robert Fico a Reutersnek. A szlovák kormányfő kijelentette, a V4-es országok nem kötnek kompromisszumot, ha úgy találjuk, hogy nem bánnak egyenlően a Nagy-Britanniában élő és dolgozó emberekkel, akkor megvétózunk bármiféle megállapodást az EU és Nagy-Britannia között a Brexit után. MW Kompenzációt kap a Roszatom SZÓFIA A bolgár kormány a hét elején dönt arról, hogy mekkora kompenzációt fizet az orosz Ro- szatomnak egy fel nem épített atomerőműbe rendelt reaktorok miatt. Bojko Boriszov kormányfő azt mondta, a Roszatom 1,3 milliárd leva (mintegy 200 milliárd forint) kompenzációt kap a bolgár államtól. A be- lenei atomerőműre 2005-ben meghirdetett tendert a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern, illetve annak egy alvállalata, az Atomsztrojeksz- port nyerte meg. Az aláírt kivitelezési szerződés értelmében két harmadik generációs reaktorral szerelték volna fel a létesítményt. A 2009-ben hatalomra került bolgár jobboldali kormány befagyasztotta a beruházást gazdaságossági megfontolásokra hivatkozva. MW Tudta-e? Az OECD-országok átlagosan a bruttó hazai termékük (GDP) 5,2 százalékát fordítják az oktatásra. A már egyébként is szűkös állami költségvetésekre nehezedő nyomás enyhítése érdekében egyre több helyen hárítják át a felsőoktatás költségét az államról a háztartásokra. A Pillanatkép az oktatásról című dokumentum szerint a felsőfokú intézményekre fordított kiadások átlagosan 30 százaléka magánforrásból származik, és ez az arány jóval magasabb, mint az alacsonyabb oktatási szinteken, A magánfinanszírozás kétharmadát a háztartások adják, gyakran tandíj formájában. A diplomások vannak a legjobb helyzetben A tárca vezető szerint a közterhek mérséklésének következő lépcsője a járulékok csökkentése lehet Varga Mihály: évek óta időszerű volt a félminősítés BUDAPEST „A befektetési kategóriába kerülés már évek óta időszerű volt“ - mondta a Világgazdaságnak Varga Mihály azt követően, hogy a Standard & Poor’s felminősítette az országot. „Ha csak a legfrissebb adatokat nézzük, 2,6 százalékos gazdasági növekedés volt a második negyedévben, 15 éve nem volt ilyen alacsony az állam- háztartás hiánya, 5 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, de a folyamatosan csökkenő államadósság és a tartósan pozitív fizetési mérleg is mind-mind a felminősítés irányába mutattak” - hangsúlyozta a gazdasági miniszter. „A hitelminősítők valamiért sokkal lassabban lépnek, de az elmúlt évek kiemelkedő teljesítménye után már számukra is kényelmetlen lett volna nem elismerni a magyar gazdaság, a magyar emberek munkájának eredményeit” - tette hozzá. Arról, hogy még feljebb kerülhet-e a hitelminősítők ranglétráján Magyarország, azt mondta, hogy „a felzárkózás Európa fejlettebb részeihez - amely az elmúlt évek munkájára épülő hosszabb folyamat - a későbbiekben természetesen további felminősíTovábbi felminősítéseket jelenthet a felzárkózás téseket jelenthet”. Szerinte a piac magasabb kategóriára árazza Magyarországot. „Nincs kormánydöntés vagy kifejezett kormányzati szándék újabb cégek vásárlására, ugyanakkor a kormány csak akkor dönt egy gazdasági társaság megvásárlásáról, ha az adásvétel a magyar állam számára kifizetődő, jó befektetés” - válaszolta arra a felvetésre, hogy az S&P a kockázatok között említette az esetleges további állami cégvásárlásokat. Kiemelte, hogy a kormány szigorúan tartja a költségvetési hiánycélt, így minden gazdaságösztönző lépésre csak a fiskális egyensúly megtartása mellett kerülhet sor. Varga hangsúlyozta: a válságot követően a gazdaság rendbetételével elértük, hogy tartós és stabil gazdasági növekedés legyen Magyarországon. Most ennek fenntarthatósága a cél, vagyis hogy az elkövetkező években tartósan 3 százalék fölött bővüljön a gazdaság. „Ennek egyik kulcsa a munkaerőpi- acl kihívások kezelése, így például az egyre több ágazatban megjelenő szakképzett munkaerő-hiány mérséklése és a foglalkoztatás további növelése. Ennek érdekében egyebek mellett gyorsítani akarjuk a munkavállalók elhelyezkedését a foglalkoztatási problémákkal küzdő vállalatoknál, de egyeztetéseket folytatunk a járulékcsökkentésről is” - emelte ki, hozzátéve: a gazdasági partnerekkel egyetértünk abban, hogy a közterhek mérséklésének következő lépcsője a járulékok csökkentése lehet. (További részletek a mai Világgazdaságban.) Hornyák József Fotó: Teknős Miklós
