Új Néplap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-15 / 217. szám

SPORT .11 2016. SZEPTEMBER 15., CSÜTÖRTÖK A világ egyik legjobb játékosa a Fradiban folytatja és rögtön győzni szeretne Varga Dániel levetné a láncokat Hétfőn edzett először az FTC-PQS játékosaként a vá­logatottal a riói olimpián ötödik Varga Dániel, aki há­rom évre írt alá a zöld-fehé­rekhez. Mint elmondta, je­lentős céljai vannak új klub­jában, le akarja vetni a rá­aggatott láncokat és élvez­ni a játékot. Rác Benedek Balázs kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu- Mennyire sikerült összebarát­koznia a népligeti kapufákkal?- Régről ismerjük egymást, így nem kellett bemutatkozni, röviden ennyi a viszony - vá­laszolta az olimpiai és világbaj­nok Varga Dániel, aki első fe­rencvárosi tréningjén többször is eltalálta a kapufát, „elnézős” lövése a gól elmaradása ellené­re is zseniális volt.- És azt milyen megszokni, hogy most már a zöld és a fehér szín határozza meg az életét?- A vízilabdás életemet min­denképpen. Nekem tetszik a zöld és a fehér, külön és egyben is, de még furcsa a szememnek- azonban ez nem tart sokáig.- Ezerszer járt már a Népliget­ben, viszont milyen volt Fradi-já- tékosként belépni az uszodába?- Nagyon jó érzéssel töltött el, tetszik, hogy ilyen környe­zet vesz minket körül. És nem­csak a fizikai környezetre, az infrastruktúrára gondolok, ha­nem például a stábra is. Nagy­szabású építkezés folyik, szak­mailag is, ez felfelé ívelő törté­net, és én jó magasan lévő pont­ján léptem be.- A felfelé ívelés miben csúcso­sodhat ki?- Az attól függ, hány évben határozzuk meg.- Három évre írt alá...- ...és persze mindenki az eredményekre kíváncsi, hogy mit érhet el ez a Fradi. Bár a hi­vatalos állásfoglalás az, hogy a három sorozatban legalább egy döntőt játsszunk, én már ebben a szezonban szeretnék nyer­ni valamit. Erre a legnagyobb esély a Magyar Kupában van, a bajnokságban az éremszer­zés öröm, ha döntőbe jutunk, az bravúr lenne. A Ferencvá­ros már látatlanban - a játéko­sok és a stáb ismeretében - is sokat fejlődött, de a legtöbbet az élcsapatok közül nekünk kell azon dolgoznunk, hogy homo­gén társaság legyünk, hiszen itt van a legtöbb új játékos. Vi­szont nemcsak a Fradi, az ösz- szes többi ellenfelünk is erősö­dött vagy nem gyengült az elő­ző szezonhoz képest. Minden idők legcsalódottabb negye­dik helyezettje lesz az a csa­pat, amelyik lemarad a dobo­góról, mert nagyon éles a ver­seny a Szolnok, az Eger, az OSC és a Fradi között, szinte egyen­lő eséllyel indul azért, hogy el­ső legyen.- Mik a személyes céljai a Fe­rencvárosnál?- Néha úgy érzem, meg kell újulnom, másrészt pedig úgy fogalmaznám meg, hogy le kell vetnem azokat a láncokat, ame­lyeket az évek során magamra raktam vagy rám raktak.- Milyen láncokról van szó?- Hadd ne beszéljek erről töb­bet. De ezért mondom, hogy nem feltétlenül megújulni kell, hanem előhozni azt, ami ben­nem van.- Ebből az tűnik ki, hogy szó sincs semmiféle levezetésről.- Semmiképpen.- Talán ez az első eset, hogy gyengébb klubba igazol, mint amilyet elhagy...- Rijekából hazajönni Szol­nokra sem volt ilyen értelem­ben előrelépés, de Szolnokról a Fradiba jönni valóban nagyobb különbség, ha az előző idény­beli eredményeket nézzük. Vi­szont ami lehet ebből a csapat­ból, az még több is lehet a há­rom év alatt, mint Szolnokon volt.- A válogatottbeli játékát meny­nyiben befolyásolhatja, segítheti a klubváltás?- Nem tudok erre válaszolni.'- Lesz-e egyáltalán válogatott?- Tényleg nem tudok rá vá­laszolni. Örülök, hogy van idő ezen gondolkozni, mert nem egyszerű a döntés, lehet, nem is én hozom meg, bizonytalanok a körülmények, a szövetségi ka­pitány személye sem dőlt még el. A Fradit illetően is a szezon korai szakaszában vagyunk, a válogatott kapcsán pedig még inkább.- Az olimpia után három hét szü­nete volt. Mennyire sikerült fel­töltődnie?- Szeretik az edzők há­rom hétnek mondani, mert ők úgy számolják, hogy az utolsó meccs után mennyi idő telik el az első klubedzésig, de ez igazá­ból két és fél hét volt. Ezt csak a tárgyilagosság miatt mondom, nem panaszkodom, kipihentem magam és feltöltődtem, vártam, hogy elkezdjük az edzéseket.- Említette, hogy korán van még, ezért ne is rohanjunk elő­re a szezonzárásig, de ha két hó­nap múlva újra leülünk beszél­getni, mivei lenne elégedett?- Akkor leszek elégedett, ha élvezem a játékot és jól megy a csapatnak. Eddig minden csapatával bajnok és kupagyőztes lett... Varga Dániel az Újpestben kez­dett el vízilabdázni, de már tizen­nyolc évesen a Vasasba igazolt, amellyel KEK-győztes, Bajnokok Ligája-ezüst- és -bronzérmes, magyar bajnok és kupagyőztes volt, nem mellesleg hatalmas tehetségű fiatalból kész játé­kossá érett. A zseniális és időn­ként még a társak által sem várt megoldásokra képes irányító 2010-ben olimpiai bajnokként érkezett a horvát Primőrje Rije- kához, ott négy szezont töltött el, ezüst- és bronzérmet szerzett a BL-ben, megtörte klubjával a Jug Dubrovnik hazai hegemóniá­ját, majd 2014-ben, immár vi­lágbajnokként, Szolnokra iga­zolt. A dózsás karriernek is bő­ven voltak szép időszakai, a baj­noki cím itt is sikerült, a BL-győ- zelem elmaradt, lett helyette egy újabb bronz. Az újabb váltás két szezon után következett: a 32 éves Varga Dá­niel három évre írt alá a Ferenc­városhoz, visszatért a fővárosba, s felnőttkarrierje során először játszik majd külön öccsétől, Var­ga Dénestől. A zöld-fehérek szá­mára jó hír, hogy eddig minden felnőttcsapatával bajnok és ku­pagyőztes lett, sőt az elmúlt ti­zenöt évben minden együttesé­vel bajnoki döntőt vívott. Mészöly Géza taposta egykor a Le Havre-i gyepet, most Bese Barnabás védőjátékának tapsolnak Atléták közt, gyorsabb és pörgősebb közegben- Most már elárulhatja, csaló­dásként élte meg, hogy Fiola At­tila kezdett ön helyett Feröeren, noha júniusi sérülése óta addig egyetlen meccsen sem szere­pelhetett?- Egyáltalán nem - felelte ha­tározottan Bese Barnabás, a Le Havre 22 éves légiósa. - Nem számítok egyelőre alapember­nek a válogatottban, az is meg­tisztelő, ha kerettag lehetek. Attila már az edzőtáborozás elején szólt, hogy tökéletesen rendben lesz a meccsre, így az­tán váratlanul sem ért, hogy ő játszik. Természetesen az a cé­lom, hogy szem előtt maradjak, és idővel beverekedjem magam a csapatba.- Az eredmény csalódást kel­tett?- Hogyne! Nyerni akartunk, ezúttal sajnos nem sikerült, de van még mód javítani.- De lehet egyáltalán cél a vi­lágbajnoki szereplés? Nem illú- ziókergetés csupán? A futbal- lunk nívója alapján annak tűnik.- Szerintem meg fontos célo­kat kitűzni, és ha nem is mi va­gyunk a legesélyesebbek, a to­vábbjutást kell megcéloznunk, így kell hozzáállnunk a soro­zathoz, s mindent megtenni a kvalifikáció érdekében. Előfor­dulhat persze, hogy nem sike­rül, de a világbajnoki részvé­telnek kell a szemünk előtt le­begnie.- A klubjával mire hajtanak?- Az első osztályba jutásra, A bajnokság szoros, egyetlen csapat sem lépett meg, azért dolgozunk, hogy minél több meccset nyerjünk meg.- Azon a kettőn, amelyen ön is szerepelt, nem sikerült, de jó pont lehet, hogy 3-1-es vere­ség után játszott két döntet­lent önnel a hátvédsorában a Le Havre.- A legutóbbin ráadásul tényleg közelebb álltunk a győ­zelemhez, kicsit több szeren­csével megverhettük volna a Valenciennes-t. A Red Star elle­ni 0-0 reális volt.- Mi jellemzi amúgy a Ligue 2-t?- Elsősorban az atletikus- ság. A labdarúgók szinte egy­től egyig gyorsak, erősek, ezál­tal a játék is gyors. Technikai­lag is képzettek, bár nyilván nem mérhetők a topligák klasz- szisaihoz. Hangsúlyos a takti­ka is, én pedig élvezem, hogy itt lehetek. Nyilván az is han­gulatjavító, hogy mindkét baj­nokimat végigjátszhattam.- Mindezeken túl miben más, mint az NB I?- A tempóban. Az edzések annyiban különböznek, hogy pörgősebbek, intenzívebbek, rövidebbek.- Miben kell sürgősen előre­lépnie ahhoz, hogy a liga leg­jobbjai közé emelkedjen?- Mindenben. Franciaor­szágban rengeteget fejlődhe­tek, ha meccsről meccsre pá­lyán lehetek, sikerül is.- És hogy fest egy napja? Mit mutat a Le Havre-i légiós nap­lója?- Általában nyolckor ke­lek, negyed tízre kell odaér­nünk az edzőközpontba. Egy­előre szállodában lakom a ba­rátnőmmel, onnan utazom, húsz-huszonöt percet. Szeren­csére már a saját autómmal, ami megérkezett végre Ma­gyarországról. Korábban vit­tek az edzésre, már nem va­gyok másra utalva. Közös reg­geli nincs, az edzések tízkor kezdődnek, másfél órásak, de előtte és utána is eltöltenek a játékosok fél órát a kondite­remben, főként nyújtógyakor­latokat végzünk. Az ebéd kö­zös, majd mindenki megy a maga dolgára.- Mivel üti el a délutánjait?- Egyelőre lakáskereséssel. Most a futball mellett ez a fő elfoglaltságom, amúgy pedig szeretünk a kedvesemmel a városban sétálgatni, felfedez­tük már a tengerpartot és a dokkokat is. Nagyon szép kis tengerparti város Le Havre. A társak is roppant befoga­dók, barátságosak, tényleg gyorsan, rövid idő alatt sike­rült beilleszkednem, aminek nagyon örülök.- Azt tudja, hogy volt egy ma­gyar, aki, ha nem is mostaná­ban, utat tört a honfitársak­nak?- Persze. Amikor az első nap körbevezettek a klubban, megjegyezték, nem én vagyok az első magyar, itt játszott ná­luk Mészöly Géza. Ők persze csak úgy ejtették, „Mészöli”. Elismerően beszéltek róla.- Önről hogyan vélekednek?- Remélem, hasonlóképpen. Galambos Dániel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom