Új Néplap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-13 / 215. szám
I ZÖLD OLDAL 2016. SZEPTEMBER 13., KEDD SZOLNOK Az őszi hónapok különösen kedvezőek az erdei iskolai programokhoz. A Nefag Erdei Művelődési Házba rendszeresen érkeznek óvodás és általános iskolás csoportok, hogy a gyerekek közvetlenül ismerkedhessenek meg természeti értékeinkkel. Sz. Zs. Megtakarítást remélnek USZAORS Nyolcvanmillió forintból korszerűsödtek a közintézmények a településen. Energiahatékonysági fejlesztést hajtottak végre a polgármesteri hivatalon, a tornatermen, az orvosi rendelőn, az óvodán és a művelődési házon. Ez a beruházás évi kétmillió forintos megtakarítást jelent a településnek. Sz. Zs. Ürgeőrzés a Nagykunságban TÚRKEVE A Nimfea Természet- védelmi Egyesület ürgetelepítést végzett a Nagykunságban. Az ürge fokozottan védett állatunk. Élőhelyeinek mind nagyobb arányú megszűnése miatt állománya az utóbbi időben riasztóan megfogyatkozott. A folyamatos, éjjeli őrzés azért fontos a frissen áttelepített, a helyet nem ismerő ürgék védelme érdekében, hogy a természetes ragadozóik ne morzsolják fel állományukat még a megerősödés előtt. Ezért önkéntesek segítették a munkát Túrkeve és Karcag külterületén. Sz. Zs. Központ adná az energiát TiSZASZŐLŐS Energetikai központ létrehozását tervezik a községben. Énnek köszönhetően a település ösz- szes közintézményét megújuló energiával láthatnák el. így a fűtést és az áramellátást is a mostani költségek töredékéből lehetne megoldani. Sz. Zs, Akad olyan háztartási gép vagy szórakoztató elektronikai eszköz, amelyből egy-egy háztartásban több is van a régiónkban. Képünk illusztráció. Megyénkben sokat költünk háztartási kisgépekre, különféle elektromos berendezésekre, a tavaly újdonságnak számító Otthon Melege program keretében pedig a mosógépcsere-lehetőségre kiírt pályázatot már az első alkalommal gyorsan felfüggesztették a régióban a források kimerülése miatt. De vajon tudatosan használjuk háztartásunkban azt a sokféle, kisebb-nagyobb technikai eszközt? Molnár G. Attila attila.molnar.g@mediaworks.hu JÁSZKUNSÁG - Hirtelen meg se tudnám mondani - feleli a szolnoki Nagy Barbara arra a kérdésünkre, hogy mennyi elektromos berendezést használ odahaza a család. Az édesanya szerint azonban a két gyermekük biztosan oroszlánrészt vállal azok működtetésében. - A mosógép szinte állandóan megy, telente pedig párátlanítót is működtetünk, hogy reggelre megszáradjanak az este kimosott ruhák. Ősztől tavaszig sokat megy a két ventillátor is, hogy ne párásodjon be a lakásban a levegő a légmentesen záró ablakok és ajtók miatt. A hűtőgépet, a tévét és a porszívót is rengeteget használjuk, akár csak a számítógép, amit elsősorban a gyerekek használnak. Akik ráadásul szívesen hallgatnak zenét is. Nem nagy teljesítményűek ezek a kis hifi tornyok, de azért folyamatosan működve biztosan azok is falják az áramot, akár csak a világítás. Barbara azonban úgy véli, ha a villanyszámláról van szó, akkor a legtöbb kiadásuk nyáron van.- A férjemmel úgy kalkulálunk, hogy a klíma pörgeti meg leginkább a villanyórát. Részszámlákat ugyan folyamatosan fizetünk, de a tényleges elszámolás évente egyszer történik meg, a szolgáltató ilyenkor igazítja a fizetni valókat a tényleges fogyasztáshoz. Az utóbbi években mindig öt-hat százalékos emelkedést mértek a szakemberek. A múltkor voltak kint nálunk mérőberendezést cserélni. Ez ugyan még nem a hivatalos leolvasás, de a szerelők mondták, hogy a számok alapján most is hasonló arányú emelkedés várható. S természetesen nem az övéké az egyetlen család, ahol tetemes összegre rúg a villany- számla térségünkben. Aminek az okát sem kell hosszasan keresni. A legfrissebb statisztikai adatok szerint ugyanis nem szenvedünk hiányt energiafogyasztó gépekben. Beszédes információ, hogy az Észak-alföldi régióban száz háztartásra ötvenegy hűtőgép, ötvenkettő fagyasztó, ki- lencvenegy mikrohullámú sütő, tizenhárom mosogatógép, száznégy mosógép jut, de még szárítógépből is akad száz háztartásonként egy. A tévézésről sem szívesen mondunk le. Legalább is erre utal a KSH azon adata, miszerint száz otthonban összesen száznyolcvanöt tévét üzemeltetünk. Asztali számítógép száz háztartásból ötvennégyben van, hordozható pedig huszonhét jut ugyanennyi lakásra. Légkondicionálóból hat jut száz háztartásra, CD-lejátszóból pedig harminc- három. Filmet nézni pedig nagyon szeretünk, DVD-lejátszó- ból ugyanis ötvenkettő jut száz háztartásra az Észak-alföldi régióban. Az adatok nagyjából megfelelnek az országos átlagnak, sőt. Egyes térségekhez képest még nagyobb fogyasztási cikk állománnyal rendelkezünk. Hűtőszekrényben például verjük az Észak-magyarországi és a Dél-alföldi régiót is. Érdemes vetni egy pillantást az egy főre jutó kiadásokra is. Ebből kitűnik ugyanis, hogy az elektromos energiára nem keveset költünk. Erre nálunk évente 121 433 forintot adunk ki, ezzel pedig megelőzzük az Észak-magyarországi és a Közép-dunántúli régiót is. Vajon elég környezettudatosak vagyunk? Szabó Antal már évtizedek óta foglalkozik háztartási gépek szerelésével a megyeszékhelyen és környékén. Úgy véli, az ebben a térségben élők nem tartoznak a legkörnyezettuda- tosabb emberek közé.- Sokszor előfordult már, hogy kihívtak egy-egy elromlott mik- róhoz, pirítóhoz, esetleg tévéhez vagy porszívóhoz - mondja. hozzátéve, hogy nagyon különféle felfogású tulajdonos kéri a segítségét. - Van úgy, hogy betoppanok egy házba, s a tulaj rögtön a tönkrement masinához vezet. Közben pedig arról beszél, nem érti. miért romlott el, hiszen alig használják az elektromos berendezéseiket. Közben viszont zúg a mosógép, szól a tévé, szinte mindenütt ég a villany. Ilyen esetekben szoktam is kérdezni, hogy próbáltak-e mór spórolni a villanyszámlán takarékosabb használattal. De a házigazdák általában rossz néven vették az észrevételt. A szakember ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez a fogyasztói magatartás szerencsére cseppet sem átlagos. Főleg az idősebb emberek otthonában tapasztalja, hogy ügyelnek arra, mennyit fogyasztanak áramból, vízből vagy éppen gázból. Az elromlott berendezéseik sem éppen fiatalok, viszont többnyire nem is nagy teljesítményű gépek. Ráadásul ők tényleg csak akkor használják ezeket, ha szükségük van rá. Egy nyugdíjas hölgy mikró- ját például egy javítás után legközelebb nyolc év múlva látta, akkor kellett csak cserélni benne egy kisebb alkatrészt. HÍREK Népszerű az erdei iskola A lakások többségében két televíziót működtetünk a régióban Bőven használjuk az áramot Egyre kevesebb a természetes vagy az eredetit idéző állapotban fennmaradt terület Tovább bővítenék megyénk ökológiai értéktárát / / JÁSZKUNSÁG Értékes élőhelyeink megóvása érdekében az országosan védett területek mellett a települési illetőségű, úgynevezett helyi jelentőségű természetvédelmi területek kijelölésére is lehetőség nyílik. Ezáltal ezeken a területeken is gondoskodni lehet az élővilág fennmaradásáról, fontos élőhelyeket őrizhetünk meg, uniká- lis természeti- és kulturális értékeket menthetünk meg a végleges pusztulástól. A hálózatszerűén elhelyezkedő helyi védett területek a nagyobb léptékű élőhelyvédelmet is biztosítják, ökológiai „értéktárként” járplnak hozzá a lerontott területek helyreállásához. Rekreációs szerepük is kiemelten fontos, hiszen a lakosság helyben, nagyobb távolságok megtétele nélkül is pihentető, egészséges környezetre találhat. A Herman Ottó Természet- védő Kör „Helyi védett területek természetvédelmi állapotjavulásának elősegítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében” című programja számba veszi Jász-Nagykun-Szolnok megye 32 meglévő helyi jelentőségű védett természetvédelmi területét és új természeti értékek védetté nyilvánításában is szerepet vállal. A helyi védetté nyilvánítás az önkormányzatok jogköre, ezek azonban gyakran nem rendelkeznek elegendő idővel és erőforrással ahhoz, hogy hatékonyan A kengyeli szélmalom térsége egyike a helyi védettségű területeknek megőrizhessék a települések természeti értékeit. A szervezet számukra is segítséget nyújt a védelmi intézkedésekben és új tervjavaslatokat nyújt részükre a helyi jelentőségű természetvédelmi területek számának bővítése céljából. Az együttműködésnek köszönhetően lehetőség nyílik arra, hogy hatékonyan őrizzük meg jelenlegi és jövőbeli helyi védett természeti területeinket. A megyében mára nagyon kevés természetes vagy az eredetit idéző állapotban fennmaradt terület található, mely nem élvez sem országos, sem pedig helyi védettségi státuszt. Ilyenek például a löszgyepek hírnökeként megmaradt határmezsgyék, a szigetszerűen fennmaradt gyepek, természetközeli állapotú erdők, egykori folyómedrek, laposok, holtágak, uni- kális értékeket őrző területek, termőhelyek. Ezek a mára az eredeti élővilág hírmondóiként fennmaradt természeti kincsek mellett különleges értékeket rejthetnek a tudatos emberi tevékenység eredményeképp létrejött, elsősorban gazdasági vagy jóléti rendeltetésű területek. így a halastavak, aktívan művelt rizsföldek, a települések központjába ültetett fasorok, szép küllemű magányos fák vagy impozáns, természeti értékekben gazdag közparkok egyaránt értéket képviselnek. Sz. Zs.
