Új Néplap, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-12 / 214. szám
2016. SZEPTEMBER 12., HÉTFŐ GAZDASÁG у Frissíti az online kasszákat az adóhivatal A GDP negyedét a mezőgazdaság adná 2050-re P ■ "II Emberöltőkre előre BUDAPEST A már üzemelő online pénztárgépek szoftverének frissítését az adóhivatal (NAV) végzi online, a kasszák tulajdonosainak, üzembentartóinak semmilyen kötelezettségük nincs és egy forintjukba sem kerül - közölte a nemzetgazdasági tárca (NGM). A szofverfris- sítésre azért van szükség, mert ezáltal a pénztárgépek jövőre eladhatók, bérbeadhatók lesznek. Ehhez a pénztárgép-gyártóknak, -forgalmazóknak kell módosítaniuk a már meglévő engedélykérelmüket. Az NGM szerint a jelenleg aktívan üzemelő 167 488 kiskasz- sza tulajdonosa gyakorlatilag észre sem veszi majd a változást. A hipermarketek, benzinkutak - úgynevezett számítógép alapú - nagykasszáinál viszont kétoldalú szoftverfrissítésre van szükség! A NAV automatikusan elvégzi a jelenleg 36 127 számítógép alapú pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének a frissítését, de itt az egyéb funkciók miatt nem kizárt, hogy a gyártó, forgalmazó frissítésére is szükség lehet. A több mint 20 ezer, online kassza használatára újonnan kötelezett vállalkozást a szoftverfrissítés nem érinti, nekik december 31-ig egy modernizált kasszát kell beszerezniük. 2017. január l-jétől újabb szakmákat vonnak be az onliA kiskasszákkal szemben a pc-alapú pénztárgépeknél kétoldalú frissítés kell ne pénztárgép használatára kötelezettek körébe: autószervizek, gépjármű- és motorkerékpáralkatrészekkel kereskedők, plasztikai sebészek, diszkó és táncterem működtetők, textil, szőrme vegytisztítok, masz- százs-, fogyasztó- és karcsúsító szalonok, fitnesz-, testépítő klubok és a taxisok, pénzváltók - online pénztárgéppel kiállított nyugtát kell adniuk. Az online pénztárgépek működtetése a gazdaságfehérítésnek is hatékony eszköze; az eká- er-rel együtt két év alatt több mint 420 milliárd forintot hoztak a költségvetésnek. MTI/IVIW tervez a kormány Húszmilliárd eurós agrofood- export, 25 százalékos arány a GDP-n belül, 750 ezer dolgozó - ezek a legfőbb számszerű célkitűzései a kormány hosszú távú élelmiszer-gazdasági programjának. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG 2050-ig szóló nemzeti élelmiszer-gazdasági stratégiát bocsátott társadalmi vitára a kormány. Fő célja a hazai élelmiszer-gazdaság súlyának a nemzetgazdaságon belüli erősítése. Fazekas Sándor miniszter közölte: a jelenlegi 8 milliárd euró körüli agrárexport 2050-re 20 milliárdra akarják növelni; a mezőgazdaságban és a köré épülő gazdaságban dolgozók számát pedig 550 ezerről 750 ezerre szeretnék bővíteni. Czerván György államtitkár a Bábolnai Gazdanapokon tartott beszédében már kitért a stratégia egyes elemeire. így arra, hogy a mezőgazdaság és a teljes élelmiszer-gazdaság hozzáadott értéke 25 százalékot tegyen ki a GDP-n belül 2050-re. Ezenfelül a feldolgozás hangsúlyosabbá válása is a célok között szerepel, vagyis hogy az évszázad közepére az élelmiszeripar hozzáadott értéke két és félszerese legyen a mezőgazdaságénak. Mindehhez az élelmiszer-feldolgozásnak dinamikusan, más ágazatoknál gyorsabban kellene fejlődnie. Szakértők szerint azonban már az is nagy eredmény lenne, ha a többi ágazat fejlődési ütemét elérné, és megtartaná a következő évtizedekben. A gyorsítás szükségessé gét viszont senki nem vitatja. „Az élelmiszeriparnak drasztikus technológiai j fejlődésen kellene átesnie” - mondta el a Világ- gazdaságnak Éder Tamás. Az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke hozzátette: mindez amiatt szükséges, hogy az ágazat képes legyen versenyképes árú tömegtermékek előállítására is. „A hazai élelmiszer-termelés a legnagyobb vereséget a belpiacokon szenvedte el, éppen azért, mert az alapvetően tömegtermék-orientált. Ezen, vagyis a hatékony tömegtermelésen kellene mindinkább javítani, nem feladva azt, hogy bizonyos termékkörökben a minőségi élelmiszerekkel lehet betörni egy-egy piaci résbe” - fogalmazott. Némileg máshova helyezi a hangsúlyokat Raskó György. Az agrárközgazdász szerint az lenne a fő cél, hogy a magyar élelmiszer-gazdaság professzionális módon, nagy mennyiségben tudjon előállítani biominőségű vagy ahhoz közeli szintű élelmiszereket. „Hosszabb távon véget keli vetni a tartósítószereket és különféle adalékanyagokat nagy mennyiségben tartalmazó élelmiszerek egyeduralmának, a fizetőképes vevők egyre inkább elkerülik ezeket idehaza is” - vélekedett Raskó. Az agrárközgazdász szerint ezenfelül a hazai élelmiszer-gazdaság érdeke lenne az is, hogy az alapanyag-termelés, a feldolgozás és a kereskedelem egyensúlyban legyen. i „A köztük lévő kapcsolatoknak integrációk révén vagy más módon, de kölcsönös előnyöket kell szolgálniuk. Ezek az együttműködések már láthatók például Olaszországban, és különösen Hollandiában, ám Magyarországon ilyenek még nincsenek” - tette hozzá Raskó György. A külpiac a minőségre vevő Míg idehaza a vásárlók árérzékenyek, addig a bio- vagy hasonló minőségű termékeket a fizetőképes országokban, így például Németországban, Franciaországban, a Benelux-államok ban és az Egyesült Királyságban is jó áron és nagy mennyiségben lehet értékesíteni. Az ilyen minőségű élelmiszereket egyébként a harmadik országok fizetőképes csoportja is szívesen vásárolja. Érdemes ilyenekkel megjelenni az USA- ban vagy a Közel Keleten. f Külföldön is népszerű a 90 napos horgászjegy MAGYARORSZÁG Töretlen a turista állami horgászjegy népszerűsége. Speciális, 90 napos horgászjegyet augusztus végéig 6470-en váltottak ki, meghaladva a tavalyi egész éves igénylések számát - közölte a Nébih. Már több mint 25 ezren regisztráltak a tuhir rendszerbe a bevezetése óta eltelt közel 2,5 évben. Akár otthonról is kiváltható az interneten a turista állami horgászjegy. Ehhez a regisztráció után (a https://tuhir.nebih. gov.hu/ oldalon) még ki kell tölteni egy halfaj és alapvető jogszabályi ismeretekből álló tesztet. Eddig 51 ország lakói, többek között svédek, norvégok, svájciak, japánok és kanadaiak váltottak turista állami horgászjegyet a magyar vizekre. A jegy 90 napig érvényes és egy horgászbottal való horgászatra nyújt lehetőséget. Az érvényesség induló napja előre beállítható. A turista állami horgászjegy mellé is kell területi jegyet váltani. Az e nélküli történő horgászás jogosulatlan horgászatnak minősül, ami - a turista állami horgászjegy bevonásán túl - halvédelmi bírság kiszabásával is jár. MW Őstermelői adatok okostelefonon BUDAPEST Már elérhető lesz az a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kifejlesztett okostelefonos alkalmazás és internetes felület, amely lehetővé teszi az őstermelők nyilvános adatainak lekérdezését (az igazolvány adatait, a növény- kultúrák és a tartott állatfajok megnevezését, az őstermelő által vadon gyűjthető termékek körét, stb. Az adatok lekérdezhetők a hét jegyű igazolvány- szám beütésével, amelyet az őstermelőknek fel kell tüntetniük az árusítás helyszínén, illetve NFC-kompatibilis okostelefonnal a készülék őstermelői kártyához történő hozzáközelí- tésével. Az alkalmazás „Nemzeti Agrárgazdasági Kamara” néven található meg a szoftveráruházakban. MW Néhol a benyújtott dokumentumok nem elég részletesek, máshol forrás sincs rájuk Visszadobott vizes tervek - szorító határidők MAGYARORSZÁG Az év végéig dolgozhatnak a víziközmű-tár- saságok azon, hogy meglegyen a törvényben rögzített, 150 ezer felhasználói egyenértéknyi ügyfelük. Ha nincs, nem szolgáltathatnak. A szigorú feltételt a 2011 utolsó napján hatályba lépett törvény fogalmazta meg, amelynek hatására egymást követték az ágazaton belüli fúziók, felvásárlások, és az akkori 373 társaságból mostanra 41 maradt. A megmaradt társaságoknak (illetve az ellátásért felelős ön- kormányzatoknak) mindig rendelkezniük kell az előttük álló 15 évre szóló gördülő fejlesztési tervvel. (E terv nem vállalati/ önkormányzati szinten, hanem víz- vagy csatornarendszerenként készítendő el.) A legutóbbi terveket tavaly szeptember 15- ig kellett jóváhagyatni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal (MEKH), a legújabbakat 2016. szeptember 30Vezetékes vízzel ellátott lakások (az összes hazai lakás százalékában) VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH ig, a MEKH a tájékoztatása szerint. Bár a határidőket eddig tartották, a terveik egy része egyelőre füstbe ment. Például a terület legnagyobb hazai társasága, a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) 2016-2030-as elképzeléseinek mindkét részéből csak az első ütemet hagyta jóvá a hivatal, mert úgy találta hogy ezek műszakilag indokoltak, és pénz is van rájuk. А П. és III. ütemre viszont vagy nincs elég pénz, vagyis be sem mutatta őket teljes részletességgel az FCSM. Hasonló részleges jóváhagyás történt több más település, így Tatabánya, Dorog-Tokodaltáró vagy Telki esetében. Az is megesett, hogy az egész anyagot visszaA csatornázási tervek egy részét visszadobják a hibák miatt dobta a hivatal. Ezzel szemben az ország második legnagyobb árbevételű víziközmű-társasá- ga, a Fővárosi Vízművek (FVM) terveinek egészére rábólintottak. Igaz, ez viszont csak a 2019- ig szóló elképzelés volt, vagyis nagyon rövid időn belül terítékre kell kerülnie a 2020-ig szóló változatnak is. A hivatali határozatok alapján úgy tűnik, a beadók egy része nem fordított nagy figyelmet a csak közép- és hosszú távon megvalósítandó - és amúgy is nagyon képlékeny - II. és III. ütemre. Az is leszűrhető, hogy a fejlesztések forrásai sem állnak mindenütt rendelkezésre. A KPMG 2015-ös tanulmánya igen borús képet festett a hazai vízi- közmű-társaságok állapotáról. A tanácsadó cég megállapította, a már akkor is csak 42 cégből álló terület vállalatainak együttes árbevétele 2014-ben esett, és összességében veszteségesek voltak. Extra teher a vállukon, hogy miközben rendkívül magas fix költséghányaddal dolgoznak, a hálózatuk hossza után ugyanúgy tovább nem hárítható közműadót kell fizetniük, mint a náluk sokkal nagyobb árbevételű vezetékes ágazatoknak. E téren azonban változás remélhető a MEKH nyár elejei javaslata alapján, amelyet várhatóan az ősszel tárgyalnak a döntéshozók. B. H. L.
