Új Néplap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-22 / 196. szám

2016. AUGUSZTUS 22., HÉTFŐ Kertész Robert régész a gótikus plébániatemplom most felfedezett darabjával A város elveszett középkora valójában itt él velünk Vándorkövek titkai A régi, középkori Szolnokból ugyan a felszínen nem látha­tó semmi, de kövei rejtve ve­lünk együtt élnek. A szenzáci­ónak számító Pálóci-sírkőtö- redék után Kertész Róbert ré­gész a napokban az egykor a belváros területén állt gótikus plébániatemplom egyik pillé­rének lábazatát is azonosítot­ta a Művésztelepen. Szathmáry István kunhalom.1950@gmail.com SZOLNOK - A kő mindig érték volt, főleg az Alföldön, mert ke­vés volt belőle. Ugyanazt a da­rabot ezért idővel több épület­hez is felhasználták, így senki sem tudhatja, hogy háza falá­ban rejtőznek-e múltbéli emlé­kek - kezdi mondandóját a kö­zépkori Szolnok történetét már hosszú évek óta kutató régész. Elmondása szerint mifelénk gyakran a Duna-Tisza közén található, darázskőnek is neve­zett puha réti mészkőből épít­keztek. Igényesebb munkák­hoz, például síremlékekhez vi­szont a középkori szóhaszná­latban márványnak nevezett, Gerecse-hegységben fellelhe­tő tömött vörös mészkő szolgált alapanyagul.- Illetve - vesz fel egy szem­mel láthatóan szépen megmun­kált darabot a régész - ezt a ro­mán kori templomi rózsaab­lak-töredéket, amiből ennyit ta­láltunk meg, vélhetően mátrai nyersanyagból faragták - mu­tatja. - Újra felhasznált építő­anyagként ugyanakkor téglá­ról is olvashatunk a vár épít­kezését irányító spanyol Ber­nardo de Áldana tábormester egyik, 1550 őszén kelt levelé­ben. Ő említi, hogy a település kápolnájának, amely megtalált sírkertje szerint a mai közeli au­tószalon környékén volt, tégláit beépítették a készülő lőporrak­tárba. Csömöri Zay Ferenc vár­kapitány 1551 tavaszán írt le­veléből pedig arra következtet­hetünk, hogy a környékbeli el­hagyott falvak templomainak anyagát a szolnoki vár nyuga­ti kaputornyához, majd az osz­mán foglalás után a déli pa­lánkfal mellett emelt uralkodói dzsámihoz egyaránt felhasz­nálhatták. A kaputorony 1811- ig állt a mai Zagyva-híd vár fe­lőli oldalán.- Visszatérve a középkorra, Szolnok első két ismert középü­lete közül az egyik a mai bíró­ság helyén épült gótikus plébá­niatemplom, a másik az egykori Damjanich uszoda helyén levő Pálóci-udvarház volt. Vélhető­en mindkettő az 1470-es évek­ből való, s az előbbiről úgy al­kothatunk képet, hogy a mis­kolci Avason álló gótikus temp­lomnak volt csaknem édes test­vére. A középkor végi Szolnok legjelentősebb építészeti em­léke, a plébániatemplom a 16. század végéig szolgálta a meg­szállóknak külön templomadót fizető keresztényeket, majd le­rontotta a török. Darabjai rész­ben egy időre a jelenlegi me­gyeháza helyén épült Bektas pasa-dzsámiban találtak ott­honra, a többit a vár belső épü­leteibe falazták. A templom vö­rösmárvány kegyúri síremlé­kének töredéke, illetve a most megtalált faragott pillérlábazat is így kerülhetett oda. Végül a Bektas pasa-dzsámit is elérte a sors keze, a vár visszafoglalása után nem sokkal elbontották, hogy fegyvertárként és raktár­ként kelhessen új életre, végül kőanyaga szintén a várba ván­dorolt, hogy további épületeket emeljenek belőle. A Pálóci-ud- varházat vagy annak egy ré­szét pedig már a vár elfoglalá­sa előtt elbonthatták a vár nyu­gati kaputornya építése miatt - mondja a régész.- Pár évszázados nyuga­lom után végül ismét útra kel­tek a város sokat látott kövei, bár nem utoljára. A nyugati ka­putorony bontásának anyagá­ból épült a mai városháza előd­je, továbbá egy malom a Zagy­ván, illetve Szolnok számos pol­gárháza is. A sokáig keresztény templomként is szolgáló várbe­li uralkodói dzsámiból pedig a 19. század elején felépült a Vár­templom, melynek falában bár­ki megtekintheti a középkor utolsó üzeneteként oda befala­zott kváderköveket. Másutt is akadnak hasonló emlékek- További két helyen még bizto­san találunk emlékeket Szolnok sok évszázados építkezéseiből. A ferences kolostor pincéjében is hasonló kőkockák köszön­nek ránk, de ennél még érdeke­sebb a Művésztelepen épült je­lenleg romos kilátó - hívja fel fi­gyelmünket egy újabb látniva­lóra Kertész Róbert. - Maga az épület nem túl régi, 1905 kö­rül emelték a vár kőépületeinek akkor még szerteheverö ma­radványaiból az ott lakó művé­szek, akik - akaratlanul is - fel­becsülhetetlen szolgálatot tet­tek vele az utókornak. Török sír­kőtől a különböző faragványo- kig minden megtalálható ben­ne, s közelgő felújításakor a fon­tosabb darabokat mással pótol­va jelentősen gazdagíthatják a Damjanich János Múzeum ed­dig nem túl bőséges kőtárát. Et­től függetlenül is érdemes bárki­nek felfigyelnie minden Szolno­kon előkerülő, emberi kéz nyo­mát magán viselő kődarabra, mert némi szerencsével lehet, hogy pont városunk középkori történetének egy újabb mozaik­ját sikerül vele megtalálnia. MEGYEI KO Mentők az égen Molnár G. Attila attila.molnar.g@mediaworks.hu M ár messziről hallottuk a közeledő helikopter hangját. Egy darabig viszont még nem láttuk, a környező házak és ma­gasabb fák sokáig takarták a kilátást. Aztán egyszer csak nagy sebességgel előbukkant az egyik tető mögül, jellegzetes sár­ga színe sietsége okát is megadta. Talán éppen sérültet szállít vagy éppenséggel egy beteget vesz hamarosan a fedélzetére. Áthúzott fe­lettünk, aztán ahogyan megjelent, olyan hirtelen el is tűnt a távol­ban. Merrefelé mehet? Elnéztünk arra, amerre eltűnt a szemünk elől. Egy kórház van pontosan abban az irányban. Hány és hány életet men­Mintha a technika is tudná, hogy most sietni kell. tettek már meg ezek a sárga gépek és az azokon dolgozók. Ahogyan a technika és az em­berek majdhogynem egyé vál­nak, hogy a lehető legtökéle­tesebben hajtsák végre a feladatot. A súlyos balesetek helyszí­nén landoló gépeken rendkívüli munka folyik. Miközben a sé­rültek ellátásán fáradoznak a kollégák, a pilóta már a helikop­ter felemelésén dolgozik, a hajtóművek süvítése erősödik, nő a fordulatszám, aztán a gép elrugaszkodik és egyre emelkedve gyorsulni kezd. Mintha az ember mellett a technika is tudná és átérezné, most sietni kell. A rotorok forognak, a célpontnak választott kórházig meglévő távolság csökken. Megy a harc a percekért, másodpercekért. Mert az idő a legfontosabb ebben a munkában. Mintha valamiféle versenyről lenne szó, mint ahogy bizonyos esetekben az is, emberéletekért zajló küzdelem. Amikor legközelebb meglátjuk az égen azt a sárga gépet, ta­lán éppen hasonló helyzet lesz a fedélzetén. Reméljük hát, hogy a személyzete sohasem fut ki az időből. Állami kitüntetések az ünnepen JÁSZKUNSÁG Augusztus 20-a, államalapításunk ünnepe al­kalmából Jász-Nagykun-Szol- nok megyéből is többen része­sültek magas állami kitünte­tésben. így a Magyar Érdem­rend lovagkeresztje polgári ta­gozat kitüntetést vehette át Po­zsonyi István, a KMKK Közép- kelet-magyarországi Közleke­dési Központ Zrt. szolnoki te­rületi igazgatója, a Jászkun Vo­lán Zrt. volt vezérigazgatója és Deák Miklósné, a lász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Kormány- hivatal Foglalkoztatási Főosztá­lyának nyugalmazott vezetője. Magyar Arany Érdemke­reszt kitüntetést adományoz­tak Álmosdi Árpád építész­nek, a szolnoki Ártér Építész Műterem Kft. tervezőjének, Molnár Lajos Milánnak, a szol­noki Aba-Novák Agóra Kultu­rális Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának, Fe­kete Tibornak, a COOP Szol­nok Kereskedelmi Zrt. vezér- igazgató helyettesének, Hajdú- né Gácsi Máriának, a Szociá­lis és Gyermekvédelmi Főigaz­gatóság JászdSagykun-Szol­nok Megyei Kirendeltségének igazgatójának, Molnár Melin­da múzeumpedagógus, etnog­ráfusnak, a besenyszögi Chio- vini Ferenc Kolping Katolikus Általános Iskola Alapfokú Mű­vészeti Iskola igazgatóhelyet­tesének, a Vehiculum-Ház Kö­zérdekű Muzeális Gyűjtemény Múzeumpedagógiai Tagintéz­mény vezetőjének, dr. Suba Györgyné helytörténeti kuta­tónak, a Jászapáti Honismere­ti Szakkör alapító titkárának, a Keresztény Értelmiségiek Szö­vetsége és a Jászok Egyesülete jászberényi csoportjainak ala­pító titkárának. Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapott Kozma Éva Mária, a szolnoki Liget Úti Ál­talános Iskola, Speciális Szak­iskola, Fejlesztő Nevelés-Okta­tást Végző Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény gyógypedagógusa. Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetésben részesült Vörös- né Békéssy.Klára, a szolnoki Li­get Otthon Fogyatékos Szemé­lyek Ápoló, Gondozó Otthona intézményvezetője. Sz. Zs. KUNMADARAS Augusztus 19-én az önkormányzat megsüttette Ma­gyarország legnagyobb sós perecét, mely kisülve 82,8 kilogramm lett. Átmérője két méter, hossza 180 centi, szélessége 155 centi. Képünk a rekordperc készítését örökítette meg. D. E. KUNSZENTMÁRTON A Magyarok Kenyere jótékonysági akció me­gyei helyszíne idén Kunszentmárton volt, itt gyűjtötték össze azt a több mint nyolcvanhét tonna búzát, amelyet a megye közel négyszáz termelője ajánlott fel jótékony célra. G. I. JÁSZBERÉNY Az ünnepi szentmisét követően a főtéren tartották meg a Szent István-napi megemlékezést. Az ünnepi műsorban közreműködött a Cantate Nobis Énekegyüttes, valamint a Jász­berényi Hagyományőrző Együttes. B. Cs. KEPES HÍREK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom