Új Néplap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-17 / 193. szám
0 CSALÁDI KINCSESTÁR 2016. AUGUSZTUS 17., SZERDA A fodrász korai időpontja meghatározó volt életükre Első hely a lányuké Először egy fodrászatban, véletlenül találkoztak, aztán később már vezetni is kedvesétől, Nagy Katalintól tanult Major János, a Karcagi Nagykun Református Gimnázium és Egészség- ügyi Szakközépiskola tanára. Hét éve alkotnak boldog párt, kislányuk, Julcsi- ka 2012. szeptember 28- án született. Pár hét múlva a gimnáziumi szolgálati lakásból első otthonukba költöznek. Daróczi Erzsébet ujneplap@ujneplap.hu KARCAG - Tizenöt éve, 2001- ben Kevermesről érkeztem földrajz-orosz szakos tanárként a gimnáziumba. Mellette a Karcagi Sportegyesületben kézilabda edzőként és játékosként is játszom, vezetem a Biljana tánc- együttest, mely bolgár táncokat mutat be. Az iskolában tanítványaimmal földrajz versenyeken is részt veszek, s a fiú röplabda csapatot is én edzem - mondja a tanár úr, akinek a nyara nem volt felhőtlen, hat hete volt egy térdműtétje, de már jól van.- A párommal hét éve vagyunk együtt - biztos, és ami biztos, egy gyors megerősítést kér Katitól, aki mosolyogva helyesel. - Az első találkozásunk nem egy átlagos volt. A fodrászomtól reggel hétre kaptam időpontot, s amikor megérkeztem, ott találtam az egyik ma- darasi diákomat. Megkérdeztem tőle, Ádám, te mit keresel itt. Megyünk vezetni - volt a válasz. - Körbenéztem, de a fodrászatban csak hölgyeket láttam, így megkérdeztem, hol az oktatód, mire Kata felállt, odajött és bemutatkozott, hogy ő az oktató. Legközelebb a kézilabda pályán láttam, majd újabb találkozók jöttek, s fél évre rá össze is költöztünk. A dolog érdekessége, hogy később nála tanultam meg vezetni - mondja mosolyogva Major János. Az idei év már mindenképp mérföldkő a család életében, hiszen heteken belül beköltöznek első közös otthonukba, már csak az utolsó simítások vannak hátra. Bár nagyon szeretnek a gimnáziumban lakni, de mégiscsak más a saját otthon.- Ha bekötnék a szemem, akkor is ezt a lakást választanám - árulja el Major János. - Nagyon jó a beosztása, lesz külön háló és fejlesztő szobája is Julcsikának, nekünk hálószobánk és dolgozónk. A hatalmas amerikai konyhás-nappalink nekem nagyon tetszik. A bútorokat, a falak színét közösen választottuk ki - árulja el a tanár úr, aki minden házimunkát szívesen elvégez, a ruháit is maga vasalja. Szeret főzni, a bolgár étel, pörköltek, saláták az erősségei. Nem válogatós, megeszi a spenótot, sóskát is.- A mosogatás azonban mindig az enyém, azt nem engedem át - árulja el Kati, aki személygépkocsi-oktatóként már nem csodabogár.- Apu is sofőrként dolgozott, innen talán az indíttatás. Kar-' cagon születtem, de Berekfürdőn nőttem fel. Érettségi után a kertészetin indultam el, aztán választanom kellett, így végül az oktatóit választottam, Kecskeméten végeztem, s már 12 éve ezt csinálom - mondja Katalin, aki korábban nagyon sokat sportolt, futott, atletizált. A kirándulás lepne a kedvenc hobbija, csak nincs rá ideje, most Julcsika gyógyulása számára a legfontosabb, vele jár rendszeresen orvoshoz.- A karcagi kórházban Szabó Marika doktornőtől nagyon sok segítséget kaptam, volt, ő hívta fel a figyelmünket arra is, vigyük Julcsit mindenhová, mert ez a szembetegség egyfajta visz- szahúzódással jár. Szerencsére tényleg egy örökmozgó, barátságos kislány lett. Az óvodában is minden segítséget megkapunk, Gulyás Ferencné beiskolázta Mariann óvó nénit a látássérült gyerekek fejlesztésére. Hétfőnként Budapestre járunk fejlesztésre, pénteken helyben van foglalkozás. Most megyünk Németországba egy kivizsgálásra. A kislányunlmak a szemében nincs szivárványhártya, így a térlátásával gond van, nem tud összeszűkülni a pupillája. Itthon csak felnőttkorban műtenék meg, de akkor már nem tanulja meg az agy a látást - mondja Katalin. Most Major János és Nagy Katalin életében első helyen most a kislányuk áll, rengeteget foglalkoznak vele. Julcsikéhoz édesanyja magyarul, édesapja az első perctől kezdve oroszul beszél, s kislány oroszul is válaszol. Julcsika - miközben a gyűrűhöz megy és pillanatok alatt fent lóg rajta, elárulja, hogy a „Kistáncsicsba” jár a Katica csoportba és pillangó a jele. Laboncz Róni és Horváth Sa- ci a legkedvesebb barátai, s Mariann (Nagy Tibomé) és Krisztina (Sebőkné Kiss Anikó Krisztina) óvó néniket is nagyon szereti - sorolja és máris behív a szobájába, ahol megmutatja a játékait. Azt is megtudom tőle: apa jobban főz, de azért anya is főz finomat. - Szeretem, amikor esténként mesélnek, apa oroszul, anya magyarul olvassa kedvenc meséimet a Bogyó és Babócát és a Peppát. Kedvenc színem a kék, s Lajos bácsinak is ez a kedvence - árulja el a nagymamája bereki szomszédjára utalva Julcsika. Párkapcsolati, munkahelyi, családi gondja van? írja meg problémáját, kérdéseit, hogy Kövesdy Zsolt atya Önnek is segíthessen megtalálni a kiutat! E-mail-címünk: atyavilag.ujneplap@gmail.com Levélcímünk: Új Néplap Szerkesztőség, 5000 Szolnok, Mészáros Lőrinc u. 2. Tisztelt Zsolt atya! Van egy fiam, 30 éves, értelmi fogyatékos, vak, súlyosan korlátozott a mozgásában és a veséje is leállt. 14 éve heti 3-szor viszem dialízisre. Ez az oka, hogy 2008-ban vettem egy autót devizahitelre. Mint sokan mások, én is egyre magasabb részleteket fizettem, mire tavaly szeptemberben ügyvédet fogadtam. Ettől kezdve a banktól érkező leveleket neki továbbítottam, többek között azt, hogy a bank megszüntette a szerződést, meg kivonatja forgalomból az autót. Az ügyvéd szerint minden rendben, csak fenyegetőznek. A héten kaptam az értesítést az önkormányzattól, hogy kivonták forgalomból a kocsit. így járok vele heti 3-szor. Olvastam, az ügyvédem csalás miatt előzetes letartóztatásban van. Neki előre fizettem, másikat nincs pénzem fogadni. Rettegek, hogy a bank végrehajtót küld. Üdvözlettel: Aggódó édesanya Kedves Asszonyom! Nem vagyok jogász, a bankolással kapcsolatban én is csak a törlesztési kötelezettségről tudok, és fogalmam sincs, mi a jogos. De több úton is elindulhat. Az ügyvédi kamaránál, és a rendőrségen sürgősen fel kell jelenteni ezt az embert, mert az ő „szakértelme” kárt okozott Önnek. Az autóval kapcsolatban nem tudom kié, de ha ki van vonva, kérem, hogy ne járjon vele. A betegszállítás a körzeti orvoson keresztül nem mégoldható? Ilyen sérült gyermekre biztosan van egészségügyi segítség a családsegítő irodán vagy az önkormányzatnál. Sok sorstársa van a devizabotrányban, érdemes lenne körülnézni, hogy az általuk alakított jogvédő lehetőségek Önre is vonatkozzanak. Három irány van. Az önvédelem, a jogérvényesítés, és a bajban a segítség. Az elsőt sürgősen tegye meg, az utóbbiban csak bízhatunk, a bajban pedig most használjuk ki e rovat lehetőségét is arra, hogy aki tud, segítsen! Kedves Olvasó! Akár tanácscsal, akár a gyógykezelésre való szállításban, akár anyagilag, ha van lehetősége, segítsen! Köszönjük! А НЕТ LÁNYA Masszőrnek készül A jászladányi Pusoma Erzsébet Kitti pékként végzett Szolnokon. A jászladányi lány szeret horgászni és szívesen jár autós találkozókra. Tervei között szerepel, hogy jogosítványt szerezzen, illetve elvégezzen egy masszőrképző- tanfolyamot. Sz. Zs.--f CuTe is szeretne! a Hét lanya lenni? Ha mar elmúltai 16 eves, akkor jelentkezz néhány soros, fényképes bemutatkozással a szoljon@szoljon.hu e-mail-címen! А НЕТ KÉRDÉSÉ Szereti Ön a tűzijátékokat?- Mindig szívesen nézem az efféle látványosságokat, talán épp azért, mert az én gyermekkoromban még nemigen lehetett ilyesmivel találkozni. Aztán fiatalkoromban a nagyobb városokban már egyre színvonalasabb tűzijátékokat szerveztek, de jórészt ezek az augusztus 20-i ünnephez kapcsolódtak. Mostanság pedig már szinte mindennapossá vált, a legkisebb települések falunapjain is különleges pirotechnikai elemeket lehet látni. Azt viszont nagyon nem szeretem, ha valamelyik környező utcában szerveznek „magán tűzijátékot”, egy átlagos hétvégén. Úgy vélem, igazán különleges dolog, amikor egy nagyobb ünnepség alkalmából rendeznek tűzijátékot, így például a budapesti tűzijátékot is volt már alkalmam megnézni, ami valóban pá- arját ritkító látványosságnak számít. Most már jó pár éve, hogy helyben, Túrkevén is lehetőség nyílik erre, általában augusztus 20-ához vagy a juhászfesztiválhoz szoktuk kötni. Úgy veszem észre, hogy a város lakói is szívesen fogadják, igénylik sőt, már hiKovács István, a túrkevei Madarász Károly Művelődési Ház igazgatója ányolnák, ha nem lenne tűzijáték. Manapság már az ilyen népünnepélyeknek szinte el- hagyhatatlan elemévé vált. Szervezőként nyilvánvaló, hogy abba is lehet némi beleszólásom, hogy milyen elemek legyenek benne, bár természetesen sokakkal egyeztetünk a programok összeállításakor. Jómagam úgy vélem, legyen inkább rövidebb egy tűzijáték, de látványos, különleges, mint hogy hosszú, ám egyhangú. Egy változatos, többféle elemet tartalmazó, színes tűzijáték mindig emlékezetes marad, még ha nem is tart túl sokáig. Sz. Zs.
