Új Néplap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-17 / 193. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. AUGUSZTUS 17., SZERDA NAGYRE A település elejen es végén levő, faragással díszített üdvözlő feliratokat a község egyik asztalosa, Takács László ké­szítette. Az ügyes kezű mesternek még több munkája is látha­tó a közterületeken. Felvételünkön Burka István polgármester mutatja legújabb büszkeségük egyikét, melyeket az átutazók is megdicsérnek. M. J. Javítások az iskolában KÉFPÓ A nyári vakáció hó­napjait kihasználva különbö­ző felújítási munkálatok zaj­lanak a helyi általános isko­la épületében. Többek kö­zött a tanév közben megron­gálódott bútorokat is újjá­varázsolják az ügyes kezű mesterek. Sz. Zs. A Puskás-stadionból kaptak székeket RÁKÓCZIFALVA Az év elején megkezdődött a budapes­ti Puskás-stadion bontása, melynek székeire a Magyar Labdarúgó Szövetség pályá­zatot írt ki. Rákóczifalva ön- kormányzata is benyújtot­ta pályázatát, melyen össze­sen száz széket kapott. Eze­ket a hétfői napon ingyene­sen hozhatta el Ruskó Zsolt sportszervező az önkor­mányzat segítségével. Aze- ket a székeket a Dénes An­tal Sporttelepen, a lelátón lesznek elhelyezve. T. A. Szünet alatt végig dolgoznak NAGYRÉV Majd’ egy hóna­pos óvodaszünetet tart az ovi Nagyréven. Az „üres he­tekben” kicsinosítják, fertőt­lenítik az épületet, kimesze­lik a helyiségeket. Burka Ist­ván polgármester elmond­ta, mindezek mellett külön fi­gyelmet fordítanak az udvari játékok felülvizsgálatára és a nyílászárók javítására. J. Zs. Sikeres belügyi pályázatok TISZAFÜRED A Belügyminisz­térium keretéből 30 millió forint támogatást nyert el a város, amelyet önkormány­zati utak fejlesztésére lehet felhasználni. A jövő év végé­re lezáruló fejlesztés a Für­dő utat érinti. Egy másik pá­lyázatban a Belügyminiszté­rium vis maior keretéből 8 millió forintot nyert a város, amely a korábbi belvízi vé­dekezéshez kötődik. Erre Ör­vényen, illetve a Lipcsey-tó- nál került sor. Sz. Zs. Egy kanyarban ugrott oldalról az autónak az állat „Veszélyes üzem” a vad Az országútjainkon csatango­ló, kiszámíthatatlan mozgá­sú erdei vadak egész évben baleseti veszélyt jelentenek a gépjárművezetőknek. De ilyen­kor ki viseli a felelősséget, fi­zet-e a biztosító, kell-e peres­kedésre számítani? Mészáros Géza geza.meszaros@mediaworks.hu JÁSZKUNSÁG - Az egyik este a kocsim oldalának rohant egy őz - mesélte el napokban történt szerencsés kimenetelű közúti balesetét szerkesztőségünkben egyik olvasónk. - A kanyarban 50-60 km/óra sebességgel ha­ladhattam, és alig, hogy megpil­lantottam az állatot két nagyobb bozótos között az út bal oldalán, hirtelen kivágtatott az úton ke­resztbe. Még lassítani sem volt időm. Én szerencsére megúsz­tam az esetet, nem vágódott be az autóba a szélvédőn keresztül az állat. Az őz vélhetően megsé­rült, de elfutott valahogy, mert a nagy sötétben sem a visszapillan­tóban, sem a helyszínt vizsgálva nem láttam semmit. Hangot nem hallottam, mozgást nem észlel­tem, tetemet nem láttam. Folytat­tam az utam, s csak odahaza, jól megvilágított körülmények kö­zött vettem tudomásul, hogy ösz- szetört az indexlámpám, s behor­padt a kocsi néhány karosszéria- eleme. Nem pontosan tudom, mi a teendőm ebben az esetben - for­dult hozzánk olvasónk.- Megkezdődött az őzek üzeke- dése, ezért a járművezetőknek ér­demes fokozottabban figyelni az utakon! - figyelmeztetett már ko­rábban is ezekre az időszakokra Kasuba András. A megyei főva­dász akkori érdeklődésünkre el­mondta, évente két fő idényt tar­tanak számon, amikor az utak mentén veszély leselkedik autós­ra és a vadra egyaránt: az egyik április elején jelentkezik, amikor az őzbakok kialakítják a territóri­umukat, a másik pedig július vé­gétől augusztus közepéig tart. Ez idő tájt zajlik az őzek násza. Ilyen­kor az egyébként óvatos őzbak és a suta is elveszti veszélyérzetét - magyarázott lapunknak Kasuba András.- A Polgári Törvénykönyv vo­natkozó paragrafusa szerint a vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadá­szatra jogosult tartozik felelős­séggel, akinek a vadászterüle­tén a károkozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászat­ra jogosult tartozik felelősség­gel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott - idézte a jogsza­bályt megkeresésünkre dr. Kó- kai Gábor szolnoki ügyvéd, r A vadászható állat által okozott ká­rért a Ptk veszélyes üzemek ta­lálkozására vonatkozó szabálya­it kell alkalmazni. Ennek elemei: Ha veszélyes üzemek egymás­nak okoznak kárt, az üzemben­tartók felróhatóságuk arányá­ban kötelesek a másiknak oko­zott kárt megtéríteni. Ha nem az üzembentartó a tényleges kár­okozó, az üzembentartó a kár megtérítésére a tényleges kár­okozó magatartásának felróha­tósága alapján köteles. Ha a kár­okozás egyik félnek sem róható fel, a kárt az köteles megtéríteni, akinek fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében a kár be­következéséhez vezető rendelle­nesség merült fel. Ha az egymás­nak okozott kár mindkét fél foko­zott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendelle­nességre vezethető vissza, vagy ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, ká­rát - felróhatóság hiányában - mindegyik fél maga viseli. E szabályt kell alkalmazni akkor is, ha több veszélyes üzem közö­sen okoz kárt, azzal, hogy felró­hatóság és rendellenesség hiá­nyában a kárt egyenlő arányban viselik - sorolta a paragrafuso­kat dr. Kókai Gábor. Mindenki a saját kárát viseli HÍREK Tájékozódási gyakorlatot tartottak az árokszállási tűzoltók, ahol különleges helyzetekkel szembesültek Füsttel árasztották el a városháza pincéjét JASZAROKSZALLA5 Füst árasztot­ta el a polgármesteri hivatal pin­céjét. A kiérkező helyi tűzoltók­nak fel kellett derítenie a füst keletkezési okát és ki kellett me­nekítenie a pincében rekedt sé­rültet, valamint ki kellett hoz­ni a tűz által veszélyeztetett ér- • tékeket - ez volt az alaphelyze­te a katasztrófavédelmi művele­ti szolgálat által szervezett, teg­nap délelőtt Jászárokszálláson megtartott tájékozódási gyakor­latnak. Cséti Attila tűzoltó alezredes, a műveleti szolgálat vezetője el­mondta, a füst-szimulációs gya­korlat közben a valósághoz kö­zeli körülmények között győződ­hetnek meg arról, hogy a tűzol­tók hogyan viselkednek, meny­nyire képesek tájékozódni egy olyan helyzetben, amellyel mun­kájuk során bármikor találkoz­hatnak.- Tulajdonképpen egy vizsgá­ról van szó - mondta az alezre­des -, amikor is öt különböző fel­adatot kell végrehajtani az érin­tetteknek. A párban dolgozó tűz­oltóknak egy-egy korábbi, éles mentési helyzet, káresemény alapján meghatározott felada­tot kellett megoldaniuk. A mes­terségesen befüstölt pincében a látótávolság nem több húsz-har­minc centiméternél. A feladato­kat teljes légző felszereléssel, vé­dőruházattal hajtják végre a tűz­oltók, mintha valóban éles beve­Éles helyzetben életeket menthet a jól begyakorolt feladatsor tésen volnának. Egyedül a tűz okozta hő terhelést nem szimu­láljuk. A fiúknak a riasztást kö­vetően, jelen esetben a tétel ki­húzása után értelmezni, ele­mezni kell a feladatot, a menté­si helyzetet, és arra megfelelően fel kell készülniük. Kiválasztják azokat a felszereléseket, amik­re szükségük lehet, majd végre­hajtják a mentést. A szimuláció részeként az árokszállásiak tű­zet oltottak, sérültet mentettek, és pótolhatatlan iratokat mene­kítettek a pincéből. Cséti Attila elmondta, koráb­ban éles helyzetben máshol már megtörtént, hogy egy dolgozó észlelve a kezdődő tüzet, lement a pincébe, de onnan nem jött visz­sza. Természetesen ez a szituáció is szerepelt a megoldandó felada­tok között,. A műveleti szolgá­lat által szervezett gyakorlatokat havi rendszerességgel végezik a megyében a hivatásos és önkor­mányzati tűzoltóságokon. Hó­napról hónapra egy adott tűzol­tósághoz látogatnak el. Jászárok­szálláson például kétnapos volt a gyakorlat. Egy héttel ezelőtt zajlott a ta­pasztalatszerzés első felvoná­sa, kedden pedig megerősítet­ték az elsajátított ismereteket. A tűzoltóságon működő két, egyenként tízfős csoport min­den tagja részt vett a gyakorla­ton, illetve az azt megelőző el­méleti oktatáson is. B. Cs. w A vadállattal való ütközés köz­lekedési balesetnek minősül. A károsultnak nem szabad el­hagynia a helyszínt, és értesí­tenie kell a rendőrséget. A va­dat az útszakaszon vadászte­rülettel rendelkező képvise­lő köteles elszállítani. A vadál­lattal való ütközés veszélyes üzemek találkozása, így a Ptk. szerint mindenki a saját ká­rát viseli. Ha nem bizonyítható felróhatóság egyik fél részéről sem, akkor a rendellenessé­get kell megvizsgálni. Ilyen le­het egy rosszul megszervezett vaddisznóhajtás vagy a jármű­vezető részéről rossz sebes­ségfelmérés. fékhiba. A vad­veszélyre figyelmeztető táb­la csak egy jelzés az óvato­sabb vezetésre. Mivel az olva­sónk által jelzett útszakaszon vadveszélyt jelző tábla van el­helyezve, így az ő esetében mindkét fél a saját kárát vi­seli, a vadásztársaság a vad­ban, az autós az autójában ke­letkezettet. Mivel a gépjármű­vek kötelező felelősségbiztosí­tással rendelkeznek, ezért ha személyi sérülés történik az autóban, azért kártérítés jár, a járműben keletkezett kárt vi­szont csak a teljes körű casco fedezheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom