Új Néplap, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-10 / 187. szám

4 TISZAZUG 2016. AUGUSZTUS 10., SZERDA Fúróval, flexszel formálja Hanna a versenyműnkéit Visszaszámlálás indul Maguk készítik a savanyúságokat TISZAINOKA Házi savanyúsá­got készítettek a tiszainoka- iak a saját maguk által meg­termelt zöldségekből, me­lyek már rendezett sorok­ban várakoznak a pincében. A többféle télire tartósított finomságokat a közkonyhán használják majd fel a hideg napokban. Képünkön Náda­siné Csergő Rozália mutatja a teli üvegeket. (jzs) Több testvérváros is találkozik KUNSZENTMÁRTONA város egyik legrégebbi „testvér- küldöttségét", a teterowi- akat fogadta a Kunszent­mártoni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Isko­la és városunk önkormány­zata - tudtuk meg Her- czeg Renátától, a polgár- mesteri hivatal munkatár­sától. A kunszenti delegá­ció májusban járt Teterow- ban a Csukafesztiválon, és a helyi iskolások is nemrég tértek haza. A kunszentiek most viszonozták a néme­tek vendéglátását, akik au­gusztus 20-án ismét visz- szatérnek Kunszentmár- tonba. A Magyarok kenye­re rendezvényen több test­vérváros is képviselteti ma­gát: így Romániából Csík- szentmárton, Lengyelor­szágból Strysawa és Ukraj­nából Verbőc. (jzs) Rendben elindul a tanév Nagyréven NAGYRÉV Nincsen veszély­ben a helyi általános isko­la léte a településen: előre­láthatóan 16-17 alsó tago­zatos gyerek kezdi meg ta­nulmányait szeptemberben az új tanévben. A kisdiá­kok összevont osztályban tanulnak majd, ahogy tet­ték azt az elmúlt években is. Felső tagozat nem mű­ködik a községben, a gye­rekek jobbára Tiszakürtre járnak át iskolába. (jzs) Vágják már a centit az erfur­ti szakácsolimpiára készü­lő megyei versenyzők. Het­ven nap múlva már a nagy­világ előtt mutathatják meg szakácsaink, cukrászaink, zöldségfaragóink, mire ké­pesek. Joó Zsuzsa zsuzsanna.joo0mediaworks.hu TISZAFÖLDVÁR Na j ó, nem a centit vágjuk, azt pár évvel ez­előtt tettük. Ma már egy telefo­nos applikáció mutatja, hány nap van hátra az olimpia kezde­téig - mondja a tiszaföldvári Er­dős Hanna többszörös cukrász­világbajnok, a csapat vezetője. Hanna nyara idén nem a nyaralásról, sokkal inkább az olimpiai felkészülésről szól.- És a cukorról. Nem is tu­dom, hány kiló porcukrot szi­táltam át az elmúlt időszakban. Valamint készítettem a sablono­kat, terveztem a díszleteket, éj­szakákba nyúlóan. Munka ez, de szó szerint édes munka - bó­logat Hanna, aki öt megyénk­ben társával indul Erfurtban. Ő a legrutinosabb versenyző a magyarok közül, hiszen már az ötödik világversenyen képvise­li Magyarországot. De a többiek sem teljesen kezdők: a martfűi Rékásy Tibor szakács, a szintén földvári Patkó Károly zöldség­faragó és a kisújszállási Tóth László is másodjára, Osztrovsz- ki Ildikó először mutatja meg tudását ilyen nagyszabású ren­dezvényen. A hatodik, Nagy­kunságból származó versenyző viszont még nem szeretné fel­fedni kilétét, bár azt már tudni lehet róla, hogy ismert szakok­tató, és két éve már elkísérte a csapatot az akkori olimpiára. Itt érezte meg a versenyzés „ízét”, „illatát”. Erdős Hanna nem titkolja: éremért utazik Erfurtba. Mun­kája idén is a magyar népművé­szetet, motívumokat vonultatja fel. A cukorhímzés és gobelin mostani alkotásában is feltű­nik. Hanna annyit elárult, tra- gantból formázott népi eszközö­ket (is) visz ki a versenyre, pél­dául rokkát, ezzel szeretne győ­zedelmeskedni.- Nemrégen a cukortész­tám még fehéren és darabok­ban állt, idáig sorozatgyártás­ban készítettem az elemeket. Most érkezett csak látványos szakaszába, a színezésbe a „történet”. Egy kicsit késve va­gyok a munkával, de ez amiatt van, hogy a jelentkezést óvato­san kezeltük, csak a legutolsó pillanatban adtuk be a nevezé­sünket a rendszeresen előfor­duló robbantások miatt. Végül úgy döntöttünk, hogy kockáz­tatunk, remélve, semmi prob­léma nem lesz Erfurtban - tet­te hozzá Hanna, akinek meste­re az egri Kopcsik Lajos volt. A Heves megyei cukrász 1996- ban tíz munkával indult az ak­kori világversenyen és mind a tíz alkotása aranyérmet ka­pott. Ezzel rekordot is döntött a ma már visszavonult cukrász.- Én megelégednék egy csil­logó éremmel is. Ami biztos: mindent elkövetek, hogy La­jos bácsi nyomdokába lépjek és Jász-Nagykun-Szolnok me­gye hírét öregbítsem. Még fúróval is dolgozik Erdős Hanna cukrászvilágbaj­nok a cukrászartisztika kate góriában indul most is, ami tulajdonképpen cukrászmű­vészetet jelent. Festmények­kel, szobrokkal. Alkotásait hónapokig gyártja otthon tra- gantból, ami vízből, zselatin­ból és porcukorból áll. A cu­kortésztát pont úgy kell kezel­ni friss állapotában, akár egy linzertésztát, amikor azon­ban elveszíti nedvességét, kő­keményre szárad, olyan lesz, mint a porcelán. Ilyenkor bi zony már nem a hagyomá­nyos cukrászeszközökkel le­het dolgozni vele, sokkal in­kább a szerszámosládában fellelhető fúróval, csiszoló­val, flexszel. Két évvel ezelőtt Hanna herendi étkészlettel kápráztatta el a közönséget és a zsűrit, most - ahogy fo­galmaz - „nemzetközibb” ver­senymunkával jelentkezik. HÁROM PERCBEN 3 kérdés 3 válasz Sáfrány Gábor, a Községi Polgárőr Egyesület vezetője Július 20-án megalakult Nagy­réven a település polgárőr­szervezetén belül a lovas tago­zat. A polgárőr-egyesület ezen tagozatának nyolc tagja van jelenleg. Hogy pontosan mi lesz a feladatuk a lovasoknak, erről kérdeztük Sáfrány Gá­bort, az egyesület vezetőjét.- Igen sok üdülő találha­tó Nagyréven, melyeket sze­retnénk megvédeni a ron­gálásoktól, betörésektől. Lo­vas polgárőreink feladata lesz ezen a környéken a rendsze­res, de nem kiszámítható jár­őrözés. A községnek nincsen terepjárója, személyautóval viszont szinte megközelíthe­tetlen egy-egy ingatlan, fő­leg esős időben. Másik felada­tuk az erdők védelme lesz, hi­szen más településhez hason­lóan sajnos nálunk is tapasz­talható őszi-téli időszakban a falopás, ennek szeretnénk gá­tat vetni. Harmadik fontos fel­adatuk pedig az illegális hul­ladéklerakások meggátolása lesz lovas polgárőreinknek.- Egyedül járőröznek a pol­gárőrök?- Igen, de a tiszaföldvári rendőrök közreműködésével, akiknek ha szólnak, tíz per­cen belül a helyszínen tudnak lenni. így dolgoznak majd együtt az egyenruhások.- Szolgálatba léptek már a lovasok?- Nem, majd csak az augusz­tus végi vizsga után pattan­nak lóra. A vizsgát itt, hely­ben teszik le. Ha ez sikerül, akár már másnap szolgálat­ba léphetnek.- Megyénkben nincsen túl sok lovas tagozata a polgár­őröknek...- Nincsen bizony. Térsé­günkben legközelebb Cser- keszőlőn van, Rákócziújfa- luban, illetve most már ná­lunk, Nagyréven is. J. ZS. A szintén földvári Patkó Károly zöldségfaragó sem kezdő versenyző Bár nem könnyű a kompos élet, a szakma és a feladat apáról fiúra száll Nagyréven Két matróz is beállna tomposnak Ubora Gyurihoz NAGYRÉV - Egészen jól „muzsi­kál” a nagyrévi komp - állítja Ubora György kompos, aki 1997- ben szerezte meg a szükséges képesítést ehhez a munkához. - Főleg hétvégén vannak sokan a nyári szezonban. Jönnek a hor­gászok, a zártkertesek, a hobbi­sok meg a túrázók. Volt, hogy százszor fordultunk egy nap Nagyrév és Tiszakécske között, máskor csak húszszor tesszük meg ugyanezt az utat. Főleg idő­járás kérdése ez. Persze, aki sa- vanyítóba jár át hajnali hat óra­kor Kécskére dolgozni, annak mindegy, milyen az idő, annak mennie kell - bólogat a „főnök”, akinek munkaideje hattól hatig tart. Télen, nyáron. György elmondja, a hosszú munkaidő miatt nem túl nép­szerű ez a szakma, ennek el­lenére hamarosan éppen a fia lesz a munkatársa, az ifjabbik Ubora Gyuri. Egy másik „ta- nonccal” együtt hamarosan kompkezelői vizsgát tesz, ad­dig egyelőre csak matrózkodik.- Ezt látta, ezt tanulta, valaki­nek csak csinálnia kell ezt is - bólogat az édesapa. György el­meséli, mindennap ötkor kel, hogy pontban hatkor már ott le­gyen a vízi járművön. Ha nin­csen utas, várakozik, takarít. Horgászni csak ritkán lehet, mert törvényszerű, hogy akkor érkezik éppen a következő utas. Főzésre sincsen idő, az ebédet is Ubora György munkáját most tanulja ifjabb Ubora György az asszony hordja ki a Tisza part­jára, kocsival. Kérdésünkre, ne­héz fizikai munka-e tompos­ként dolgozni, a válasz az, hogy közepes, inkább figyelni kell na­gyon, a motorcsónakosokat kü­lönösen. Gyurinál nem történt baleset, reméli, ez így is marad! Ubora György soha nem tá­volodott el a víztől, mielőtt visz- szajött volna ide komposnak, előtte halász volt.- Emlékszem, amikor először jöttem ide komposnak, én fog­tam ki a ciánszennyezés után az első igazán nagy harcsát. Még a tévében is benne voltam, én meg a hal! - meséli büszkén a férfi, hozzáfűzve, bár nem mér­ték meg a hal súlyát, a méretét tudja: kettő méter négy centire nőtt! De még volt egy ennél is na­gyobb kapása, amikor kettő mé­ter negyvencentis harcsa akadt horgára. Ilyen „óriáshalak" sze­rinte mai napig élnek a folyóban, talán éppen Nagyrévnél. A tavaly áprilisban „felébresz­tett” kompot az önkormányzat négy és fél millió forintból indí­totta újra. A jármű több lehető­séget is biztosít az utazóknak, hiszen nemcsak gyalogosok, kerékpárosok, személyautóval utazók, hanem akár 3,5 ton­nás kisteherautóval közlekedők is igénybe vehetik. A Nagyrév- Kecskemét távolság így jelentő­sen lerövidült: pusztán harminc kilométer lett. J. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom