Új Néplap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-26 / 174. szám
2016. JÚLIUS 26., KEDD EZT ÍRTUK ANNO .11 Koszorúüzemben is ténykedtek bedolgozók A segélynél többet jelent a munka VKAG КОШАКШ, EGYiSyUETSKl SZOLNOK HESYEI ti j * hegyei ШшШтш is a mmirnnmiAm ЖШ, МФ»т, Ж. Ára 70 fillér iS«, látta S« ***r«l*. Á magyar küldöttség újra Moszkvában IV knztetiié* a magygyülézr&t- *$»» W KoraiinyküW&fiwsönk * MUnal RrtMlI A Kádár S&m *«•*«» ss»g?w párt- 4я fanBBoánytcOMSttség *т<Ш «uto« «Ьшм&кезки M««kv€b», А (!шюг«г vpndégeta* а прШквтеп Vbgyinttr Novlkw, MIlwH. Ьттяк* ás Nyitott fjahenov, * Saovjetumo MjjussUs'tar.a«id»k' »Ш- bdyett«m fogadták. . Siápk.» J&seí, Magfar«sasií 8ЮЯЙРЖ1 nafyfcövMe Mtfden fogadást »áoít e magyar párt- és kormfcyrküld5tteé* as*t*t«)ere, »mely Kádár Лпоювк, aa MSZMP KezpotkU Bizotteás» «is« titkárásak wat tarul tartózkodik a SaovjawniéJ*». Sswv- j«t réOTdl a fogadd»» rrtögjeteöt Igwlá Breasnyav, Aiekestej Kosaigin, Nyikoiaj Podiorftij « több »ás mw vrnm Kedden este e magyar párt- és korraáoykttldőttoéí 8*ewJ«taeHH*B látogatása aíkaímáb« rrasaakvai nagyköretségüjUdka találkozótt*md«si*k a magyar katóni* tagjai________________________________ * ttságánafc u&tnt, sfrüwi«, a mgKépünkön a Szolnok Megyei Néplap 1968. julius 3-ai címlapja. Abban az esztendőben is sok minden történt térségünkben. Egyebek között foglalkoztatási kérdésekről is irt aznap az tijság. H*® У MägyraMsater** ,tek« Шй«Tavaty j many ható Biunkaképí nek »ende а rmsskaí és a péard te* rendel« tnrumyhi Lalára. E teiií fodüln esőkként i döntő több menny! и» alkalmat!®, kitűzésként rést. nyu«< sseüemi é gaiteak m tatáit kéri Aa eltel tapasztalat; a jelentés, a megvet bizottsága ként tárg; több mint munkakép« k&.m Mrí fomnajp ad« (eie!«5| тш vilié latok« „Víiíialatl késztették Jegyzéket a megyé muuáalse beta* s* kent 1 Olyan top! hogy в mi Gy Ж ranges roudszeres régen km véleményt íátoipari e> nők és VS ipari Véti* ayseatewpe ш ш Megvonták az első év mérlegét az intézményben SZOLNOK 1980. június 8. Két jó törekvés szerencsés egybeeséséből született meg a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki kihelyezett nappali tagozata. A belkereskedelmi és vendéglátó vállalatoknak, szövetkezeteknek mind több felsőfokú végzettségű szakemberre volt szükségük, a már működő oktatási intézmények viszont szűkösek voltak. Szolnok hosszú évek óta szeretett volna otthont adni egy főiskolának. Megszületett a kedvező döntés: Szolnokon tavaly ősszel útjára indult az első évfolyam. A szervezés, a lehetőségek ízlelgetése után májusMinél több felsőfokú végzettségű szakemberre van szüksége az érintett vállalatoknak. ban már befejeződött a nappali tagozat első éve is. Két vizsgaidőszak után elegendő tapasztalat gyűlt össze, hogy elmondhassuk: a megye, a város biztosította az indulás feltételeit. A főiskola korszerű, űj épületet és elegendő szálláshelyet kapott, támogatták az oktatói gárda kialakítását. A budapesti anya- intézménytől és a várostól kapott sok-sok segítség teremthetett azonnal ideális körülményeket.- Uj és szép épületben dolgozhatunk - jellemezte helyzetüket Andrikó Miklósné főigazgató-helyettes, a szolnoki tagozat vezetője - mégis megéreztük, hogy az eredetileg egy középiskola igényeinek kielégítésére készült. Egy-egy előadáson például hetvennél is több diák foglalt helyet az idén egy normál tanteremben. És persze azt sem szabad elfelejtem, hogy főiskolássá nevelésükkel párhuzamosan a tanári közösséget is ki kellett alakítani. Oktatóink jelentős része korábban nem tanított főiskolán, vagy még nem volt kellő pedagógiai tapasztalata. Ez a diákokat mégsem hozta hátrányos helyzetbe. JÁSZKUNSÁG 1968. július 3. Tavaly jelent meg a kormány határozata a csökkent munkaképességűek helyzetének rendezéséről. Év végén a munkaügyi, egészség- ügyi és a pénzügyminiszter együttes rendeletet adott ki a kormányhatározat végrehajtására. E rendelkezések abból indulnak ki, hogy a csökkent munkaképességűek döntő többsége nem valamennyi munkakör ellátására alkalmatlan, és alapvető célkitűzésként nem a segélyezést, nyugdíjazást, hanem a szellemi és fizikai adottságaiknak megfelelő foglalkoztatást kérik. Az eltelt néhány hónap tapasztalatai alapján készült a jelentés, amelyet tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottsága önálló napirendként tárgyalt. Megyénkben több mint kétezer csökkent munkaképességű van, akik közül körülbelül 1226-an dolgoznak adottságaiknak megfelelő munkakörben. A vállalatoknál létrehozott „vállalati bizottságok“ elkészítették a munkahelyi jegyzéket. Eszerint a megyében 602 az olyan munkahely, amelyet fel lehelne szabadítani a csökkent munkaképességűek részére. Olyan tapasztalat is van, hogy a munkahelyi jegyzék több helyen hiányos. Felületesen állították össze, s csak az úgynevezett típus munkahelyeket: őr, portás, kerékpármegőrző vették jegyzékbe. Éppen ezért szükséges a munkahelyi jegyzékek szakemberek által történő felülvizsgálata, mert ezáltal várhatóan több munkahelyet tudnak felderíteni a csökkent munkaképességűeknek. Kedvező az, hogy a munkaviszonyban álló, csökkent munkaképességűek közül senkinek sem szüntették meg a munkaviszonyát jogellenesen. A csökkent munkaképességűek helyzetét az idén Szolnok, Mezőtúr, Kisújszállás, Tö- rökszentmiklós, valamint a jászberényi és szolnoki járási tanács végrehajtó bizottsága napirendként tárgyalta. A rendeletet ismerik, amit például az is bizonyít, hogy az első félévben a vállalati bizottságok mintegy háromszáz dolgozó esetében kérték a munkaképesség vizsgálatát. A megyei tanács végrehajtó bizottsága is úgy tárgyalt erről a témáról, hogy hangsúlyozta; keresni kell annak lehetőségét, hogy a nem teljes értékű munkát végző emberek is elhelyezkedhessenek, keresethez jussanak. Szolnokon és más városban is van lehetőség ipari üzemekben, ktsz-ekben vagy akár a bedolgozói rendszer szélesítésével is munkaalkalom biztosítására. Megyénkben már hagyományai is vannak a csökkent munkaképességűek szervezett foglalkoztatottságának. Szolnokon például a temetkezési vállalatnál koszorúüzem működik. Jászberényben százkilencven embernek adtak munkát, részben üzemi, részben bedolgozói keretek között. A végrehajtó bizottság a jelentést elfogadta, kötelezte a járási, városi végrehajtó bizottságokat és a szakigazgatási szerveket, hogy bővítsék területükön a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának lehetőségeit. Gyógyfürdő épül majd Túrkevén TÚRKEVE 1999. július 2. Hamarosan százmilliós beruházásba kezdenek Túrkevén, Pha- re-támogatással gyógyfürdő épül a városban. A túrkevei önkormányzat 67 millió forint európai uniós Phare-támogatást nyert a napokban a gyógyfürdő fejlesztésére. A támogatás lehetővé teszi, hogy megvalósítsanak egy százmilliós beruházást. Mint Németh István polgármestertől megtudtuk, egy 48x13 méteres fürdőépület épül, amelyet összekötnek a már meglévő gyógymedencével. A medence természetesen ezután fedett lesz. Az építkezés során ügyelnek arra, hogy az épületben mozgássérültek is tudjanak közlekedni. A gyógyfürdő melletti lovardában lehetőség nyílik a gyógylovaglásra, ami kiegészíti a fürdő nyújtotta kínálatot. Ahhoz, hogy a beruházás megtérüljön, a jelenlegi forgalom tízszeresére lenne szükség. Ám Túrkevén bizakodóak, hiszen szálláshelybővítéssel több vendéget tudnak fogadni. Csere- gyakorlatot szerveznek a martfűiek MARTFŰ 1977 július 1. Több évvel ezelőtt alakult ki a jó kapcsolata martfűi Tisza Cipőgyár és a gottwaldovi Svit Művek között. A sikeres együttműködésre figyeltek fel tavaly a két „ci- pős” település szakközépiskoláinak vezetői, és megállapodtak, hogy nyaranta csere szakmai gyakorlatokat szerveznek. A gottwaldoviaknak egyébként egy-egy szovjet, NDK, lengyel, és bolgár, hasonló jellegű oktatási intézménnyel is van kapcsolatuk. Tavaly tíz csehszlovák tanuló járt Martfűn, ismerkedett a Tisza-par- ti munkásközség életével, és nem utolsó sorban két hetet a hatalmas gyár valamelyik tűzőkörén, vagy a formatalp műhelyben dolgozott végig szorgalmasan. Ma 15 gottwaldovi tanuló érkezését várják a Tisza Cipőgyárban, és ugyanakkor húsz magyar szakközépiskolás utazik a Svit Művekhez szakmai gyakorlatra. A Kántor Sándor műhelyéből kikerülő alkotások viszik a hírét az alföldi városnak, Karcagnak Vannak, akik folytatják az idős mester munkáját KARCAG 1987. június 10. A Bethlen Gábor utcában 1929- ben egy alacsony fazekas, akit harmincöt esztendővel korábban Kántor Sándorként jegyeztek a matrikulába, műhelyt alapított. Madarakat, virágokat, és a Nagykunság jellegzetes embereit álmodta az élettelen agyagba. Kegyetlenül nehéz szakma volt ez akkortájt, mivel a szobányi nagyságú égetőkemencében 24 óráig keltett egyfolytában táplálni a tüzet, hiszen mohó torkában egy-egy alkalommal tizen- két-tizenöt mázsa bükkfa ham- vadt el. Körös-körül öt nyíláson „etették” folyton folyvást a falánk bestiát, amely belterüleRitka pillanat; a 93 éves művész ismét a műhelyében, ahol a vejével szakmai mesterfogásról vált szót tében nyolc köbméternyi figura is kényelmesen elfért. Változott a világ, változott az élet, és napjainkban már villanykályha égeti az apróbb figurákra a mázakat, bár ha gye- reknyi Miskakancsó készül, az csak a régiben fér el, ott érzi jól magát, mire „magára gombolhatja” a kunsági gúnyát. A köztiszteletnek örvendő, 93 éves mester megromlott látása miatt már ritka vendég azokban a termekben, ahová jó másfél, egy évtizede reggelente az első útja vezetett. Koros a műhely, galambősz üstö- köt visel első gazdája, ámbár a kiérdemesült alkotmány ma sem üres. A Kossuth-díjas művész vé- je, a 63 éves Kun Gazda Ferenc és az ő veje, a 29 esztendős Tóth János keze nyomán napról napra tálak, tányérok, bajszos kunok, pirospozsgás menyecskék sorakoznak egymás után a polcokra. Hogy azután egyikőjük Hollandiában, a másikójuk az NSZK-ban, vagy az Egyesült Államokban, esetleg valamelyik hazai szoba, konyha polcain hirdesse: Kántor Sándor műhelye ma is él, és a kemencéiből kikerülő díszek, edények a mester szellemében adnak hírt arról az alföldi városról és embereiről, amelyet a térképek csak így jelölnek: Karcag.