Új Néplap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-23 / 172. szám
2016. JÚLIUS 23., SZOMBAT RAKOCZIFALVA A helyi múzeum ad otthont a mesetábornak. A kicsik az egy hét alatt a mesék olvasása mellett íjászkodtak, kézműveskedés közben nagy papírmadarakat készítettek, és egy izgalmas lovas kocsis túrán is részt vettek a Tisza árterén. CS. I. Egy települést is úgy kell irányítani, mint a háztartást? Hölgyek az élvonalban: nőként boldogulnak Mind európai uniós, mind világviszonylatban rendkívül alacsony hazánkban a női képviselők, illetve valamilyen politikai vagy településvezetői tisztséget viselő hölgyek száma. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a hetvennyolcból tizennégy település büszkélkedhet hölgy polgármesterrel - közülük meséltek néhányan lapunknak arról, hogyan nehezíti vagy éppen könnyíti meg dolgukat az, hogy a gyengébbik nem tagjaként kell helytállniuk munkájukban. Munkatársainktól u)neplap@ujneplap.hu JÁSZKUNSÁG Megyénk polgár- mesterinek tekintetében a következő az arány: a hetvennyolcból tizennégy településnek az első számú embere tartozik a gyengébbik nemhez. Hogy ez sok, vagy kevés, döntse el ki-ki maga. Egy azonban biztos, ebből a tizennégyből akadnak olyanok, akik rendhagyó szempontból közelítik meg a témát. Ko- czúrné Tóth Ibolya például Tisza- szentimre vezetőjeként az Év Ti- sza-tavi polgármestere címet is megkapta 2014-ben. Úgy véli, nőként a települését is úgy kell irányítania, mintha saját háztartását vezetné.- Női szemmel nézve egészen egyszerű a képlet: egy település vezetése hasonló, mint egy családot levezényelni, elsősorban logisztika - mondja. - Ahogy nőként az ember menedzseli a családját, ahogy beosztja a családi kasszát, úgy kell beosztani a költségvetésben rendelkezésünkre álló forrásokat is, hogy jusson is, maradjon is, lehetőleg mindenre. Talán egy kicsit érzékenyebbek vagyunkba törődés, a gondokodás a vérünkben van. A diplomáciában egy kicsit jobban keressük a kompromisszumot, arra törekedve, hogy mindenkivel megtaláljuk a hangot annak érdekében, hogy előbbre jussunk. Ugyanakkor ahogy anyatigrisként küzdünk a családért, ugyanúgy harcolunk a településünkért is... Más azonban már nem rajong ennyire a fenti párhuzamért.- Nem szeretem a sztereotípiákat, melyek a nők és a férfiak döntéshozatalait állítják szembe egymással - jegyzi meg Győriné dr. Czeglédi Márta jászfényszarui polgármester. - Nem vélem úgy, hogy a nők mindennapjaiban az érzelmek a férfiakéban pedig a racionalitás jobban tetten érhető volna. Polgármesterségem idején egyetlen egy alkalommal sem került elő ez a dolog, sem előnyöm, sem hátrányom nem származott abból, hogy nő vagyok. Ráadásul, akár odahaza, akár a testületben elég férfi volt mindig is körülöttem, és a döntéshozatalnál ez a dolog soha nem került szóba. A megye legkisebb falucskájának, Hunyadfalvának az élén is hölgy látja el hosszú évek óta a polgármesteri teendőket. Vé- konyné Házi Eszternek is odaszegeztük a kérdést: mennyiben Hölgyek az élen Jász-Nagykun-Szolnok megyében tizennégy település büszkélkedhet női polgármesterrel:- Hunyadfalva;- Mezőhék;- Tiszainoka;- Tiszakürt;- Tiszaderzs:- Tiszaörs;- Tiszaszentimre;- Kenderes;-Jászágó;- Jászfelsőszentgyőrgy;- jászfényszaru;- Jászjákóhalma;- Jászladány;- Jásztelek. Forrás: Új Néplap-gyűjtés más egy női vezető, ületve szerinte szükség lenne-e több hölgyre a politikai vezetésben.- A különbség egy férfival szemben talán az, hogy én mindent szívből csinálok. Úgy gondolom, egy nő jobban át tud érezni dolgokat, mi jobban a szívünkre veszünk mindent. Precízebben megszervezzük a tennivalókat. Már eleve a családot is a legtöbb esetben a nő tartja öszsze, neki nem csak az a feladata, hogy munkába járjon. Otthon pedig nem csak megfőz, kimos, intézkedik, hanem mindezt meg is kell tudnia a szervezni. Magam példájából is mondom, hogy nőként többet bírok, nagyobb az akaraterőm, mint például a férjemnek. Polgármesterként sem tudok elsiklani a dolgok felett, ha például egy anyuka azzal keres meg, hogy nincs pénze a családnak, ha úgy adódik, akár a sajátomból is adok, míg talán egy férfi könnyebben le tudná rázni azzal, hogy ez nem az ő problémája. Ugyanakkor azt is látom, hogy nem minden nő ilyen, mint én, sőt szerintem igazából kevesen vagyunk, akik ennyire ösz- szetetten tudunk gondolkodni - teszi hozzá. - így abban sem vagyok biztos, hogy több női vezetőre lenne szükség a politikában. Kellenek a férfiak, racionálisabban látnak, nem befolyásolják őket annyira az érzelmek... Megint csak egy picit máshogyan gondolkodik a témáról a kenderesi településvezető.- Úgy gondolom, női szemmel több mindent másként Iátok, az apróbb dolgokra, részletekre is oda tudok figyelni, ami a döntések meghozatalában segít - jelenti ki Pádár Lászlóné. - Nem könnyű feladat polgármesterként mindenhol helyt állni, sok áldozattal jár, hiszen a családom is számít rám, s az otthoni munkát is el kell végezni. Utóbbiban sokat segít a férjem, aki már nyugdíjas. Ma is a paradicsomot darálja, hogy nekem csak a befőzéssel kelljen foglalkoznom. Amíg kisebbek voltak a gyerekeim, ők is elfogadták, hogy sokszor hétvégén sem vagyok otthon, volt, amikor egy-egy rendezvényre eljöttek velem. Azt azonban már felnőttként is tudják, hogy mindenben számíthatnak rám - teszi hozzá Pádámé, aki úgy érzi, férfi polgármestertársai egyenrangú partnerként kezelik munkája során. Férfiuralom, de Tuvalut azért még előzzük Míg az Egyesült Államokban a korábban szenátorként és külügyminiszterként dolgozó Hillary Clinton jóvoltábó! női elnökjelölttel, az Egyesült Királyságban pedig a brexitbotrányba nemrég belebukó David Cameront felváltó Theresa May személyében hölgy miniszterelnökkel büszkélkedhetnek (s még nem is beszéltünk például Angela Merkel német kancellárról, vagy hogy a közvetlen környezetünkben nézzünk szét Iveta Radicová korábbi szlovák miniszterelnökről...), addig a világ összes országát felsoroló lajstromban a női minisztereket tekintve például az utolsó nyolc ország között kullogunk mi, magyarok Libanon, Szaúd-Arábia. Pakisztán. Brunei, San Marino, Bosznia-Hercegovina. Salamon-szigetek és Vanuatu mellett. A minisztériumok negyvenegy frissen kinevezett államtitkárából is mindössze hat nőnemű - ez tizennégy százalékos arányt jelent -. és az országgyűlés másfél tucat tisztségviselőjéből is mindössze három tartozik a gyengébbik nemhez. Ezek után nem meglepő, hogy a tizenhat parlamenti bizottság vezetői posztjain is elvétve találunk hölgyeket: a kulturális bizottság élén ugyan nő ál! (Dúró Dóra), de az alelnöki pozíciókból is csak kettőt töltenek be hölgyek. A parlamentben is mindössze tizenkilenc hölgyet találunk a százki- lencvenkilenc képviselő között... MEGYEI KÖRKÉP 3 A mi eurónk Molnár G. Attila attila.molnar.g@mediaworks.hu E lképzelhető, hogy a jövőben bevezetjük hazánkban az eurót, de azért az nem mostanában lesz. Ezt a nemzetgazdasági miniszter közölte a minap. Varga Mihály szerint a feltételek közül egy kivétellel már mindnek megfelelünk, szóval, ha mégsem lépünk az euróövezetbe, annak nem annyira objektív okai lesznek, sokkal inkább a mi döntésünket tükrözné egy ilyen lépés. Hogy jó lenne-e nekünk a közös európai valuta? Erre a kérdésre jelenleg nem lehet határozott igennel vagy nemmel felelni. Ha nem megfelelő gazdasági kondíciókkal vágnánk bele a történetbe, akkor nagyon könnyen a vesztesek pozíciójában találhatnánk magunkat. Elég csak megnézni mondjuk Görögország példáját. A hellének finoman szólva sem profitáltak túl sokat az euróból, gazdasági teljesítményük sosem tartozott az öreg kontinensen a legacélosabbak közé. Viszont milyen jó lett volna, ha 2009-ben és az azt követő években már a közös európai valutát használtuk volna kis hazánkban. Akkor nem beszélhetnénk devizahiteles ügyről, az érintettek megmentésére irányuló csomag elismert vagy éppen bírált megoldásairól. Egy biztos, az előző évtized második felére már volt egyszer egy céldátum, most szó sincs ilyesmiről. De talán van a csatlakozási kérdésnek egy olyan vetülete is, aminek viszont nem sok köze lehet a gazdasághoz. Akarjuk-e egyátalán, hogy eurónk legyen? Merthogy ez azt is jelentené, hogy hazánk az eddiginél mélyebben integrálódna az európai közösségbe. A közgazdászoknak és a politikusoknak előbb-utóbb választ kell majd adniuk a fenti dilemmákra. Az előző évtized második felére már volt egy céldátum... Ismét konferenciát tartottak a jászok Folytatás az 1. oldalról JÁSZBERÉNY Az eseményen a rendezők - a Csángó Fesztivál Alapítvány, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) és a Jászsági Menedzser Klub Egyesület - szándéka szerint a kultúra és a gazdaság összefüggéseit, a Kárpát-medencében élő magyarság egymásrautaltságát elemezték a felszólalók. Az együttműködés fontosságára, a hazai és a határokon túli magyar vállalkozások és kulturális szervezetek uniós forrásokból történő támogatásának fontosságára hívta fel a figyelmet, a konferenciát levélben üdvözlő Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár, kiemelve a szülőföldön való boldogulás kulcsszerepét. A konferencián részt vevőket köszöntve Pécs János országgyűlési képviselő a Jászság gazdasági szerepének erősödéséről, a vállalkozások máshol alig tapasztalható mértékű összefogásáról és együttműködéséről szólt. Dr. Szabó Tamás, Jászberény polgármestere házigazdaként a magyar nemzetrészek kapcsolatának, illetve a szabad vállalkozás lehetőségének fontosságát emelte ki. Dr. Péti Márton, az NSKI igazgató-helyettese pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetstratégia építésének alapfeltétele a gazdaságfejlesztés irányainak kijelölése. Papp Imre főszervező a magyarság megmaradásának nevezte a gazdaság fejlődését, a szülőföldön maradás fontosságát. A tanácskozáson felszólalt dr. Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Egyetem rektora. A pedagógiai egyetem vezetője bemutatta a július 1-jével létrejött új intézmény - amelyhez immár campus- ként tartozik a jászberényi tanítóképző - feladatait. A háromnapos konferencián egyebek mellett a tudásátadás, a turizmus, a hungarikumok szerepéről hallhattak a résztvevők, illetve elemezték a gazdaságfejlesztés, a pályázati támogatások lehetőségeit is, miközben a Kárpát-medence kultúra értékeiről is fontos információkat gyűjthettek. B. CS. A tudásátadás, a turizmus és a helyi értékek szerepéről hallhattak előadásokat az esemény résztvevői. A kultúra és a gazdaság összefüggéseit elemezték a konferencián
