Új Néplap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-21 / 170. szám
2016. JULIUS 21., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD-KÜLFÖLD 'J Lemondtak a jovo évi elnökségről a britek LONDON Megtette az első, immár konkrét lépést az EU elhagyására Nagy-Britannia: a brit kormány jelezte Brüsszelnek, hogy nem kívánja betölteni az Európai Unió soros elnöki tisztségét. Ez 2017 második felében lenne esedékes. Theresa May miniszterelnök Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének azzal indokolta a döntést, hogy a brit elnökség idején országa vezetésére várhatóan már igen sok feladatot ró a kilépésről szóló tárgyalássorozat. A brit kormány részéről ez az első hivatalos utalás a kilépésre. Korábban May azt hangoztatta: addig nem szabad aktiválni a kilépési mechanizmust, amíg nem áll össze a brit kormány tárgyalási stratégiája. A folyamatnak további lökést adhat, hogy May tegnap lapzártánk után találkozott Angela Merkel német kancellárral, ma pedig Francois Hollandé francia elnök vendége lesz. MW Donald Trump hivatalosan is elnökjelölt CLEVQAND „Ezt a pillanatot soha nem felejtem, együtt történelmi eredményt értünk el, mert a republikánus párt történetében soha ilyen sokan nem szavaztak egy jelöltre” - mondta tegnap Donald Trump, miután a republikánusok Cleve- landben zajló konvencióján hivatalosan is őt választották a párt elnökjelöltjévé. A New York-i üzletember nagy megtiszteltetésnek nevezte jelölését, azt hangoztatta, hogy nem egy kampány, hanem egy mozgalom élén áll. „Ismét naggyá tesszük Amerikát, novemberben győzni fogunk” - hangoztatta az elnökjelölt. New Jersey kormányzója, Chris Christie beszédében „perbe fogta” a demokrata Hillary Clintont, akinek politikáját ostorozta, többek között Líbia mai helyzetéért is felelőssé tette. A hallgatóság Clinton nevére mindannyiszor azt kiáltotta kórusban, hogy „bűnös”, és azt skandálták: „Csukják le!” MTI/MW Hiába hívta össze az ellenzék a parlamentet Liget-vita elnapozva Határozatképtelenség miatt el sem kezdte tárgyalni az Országgyűlés szerdai rendkívüli ülése a Liget-törvény megsemmisítésére irányuló ellenzéki javaslatot. A napirendre vételt csak az ellenzék támogatta, a kormánypárti padsorok jószerével üresen maradtak. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu BUDAPEST A beruházás jelentőségét tekintve a főváros határain túlmutató Liget-projektről három éve alkotott törvényt az Országgyűlés. A gigantikus terv (Magyar Zene Háza, Új Néprajzi Múzeum, Új Nemzeti Galéria, kertépítés, épületfelújítások 2019-ig) ellenzőinek fő érvei szerint az új múzeumi negyed helye a várható környezeti terhelés mellett nem a Városligetben lenne, amelynek közpark jellegét és zöldterületét féltik a betonozástól. A kormány állítja, vigyáznak a szinte mindenki szerint rehabilitációra szoruló park zöldjére. A Ligetvédők ezt nem hiszik el, sokáig testükkel védték a fákat, mígnem a kerületi jegyző határozatának meghozatala után, jelentős számú jókötésű biztonsági ember és-rendőri erő fellépése mellett a terület szabaddá vált. A parlamenti ülést Szabó Tímea, a PM társelnöke, független országgyűlési képviselő kezdeményezte, a Liget-törvény visszavonását javasolva; A Ligetvedók es a biztonsági őrök kozott többször történt dulakodás is a demonstrációk alatt 'W. az MTI szerint a képviselő nem vett részt a szavazáson. Kezdeményezéséhez csatlakoztak MSZP-s, jobbikos, LMP-s és független honatyák. Hiába, a kormánypárti politikusok jelenlé; te nélkül a napirend elfogadása nem történhetett meg. Szabó Tímea a nyár végére, ősz elejére szeretne újabb rendkívüli parlamenti ülést. A képviselő azt mondta: „Úgy látszik, a fideszeseknek fontosabb a nyaralásuk, mint a magyar emberek akarata.” Hangsúlyozta: a Városligetben komoly veszélyeket okoz a bontás, mert rákkeltő azbesztdarabok „vannak szétszórva”, azbesztpor száll a levegőben és a városligeti tó vize „mérgezett”. Kosa Lajos is megszólalt: a Fidesz frakcióvezetője szerint komolytalan blöff volt a rendkívüli ülés összehívása, hiszen maga a kezdeményező sem jelent meg, ahogyan a kezdeményezést aláírók egy része sem. A Jobbik ezzel szemben úgy látta: a határozatképtelensége azt mutatta, a kormánypártok semmibe veszik az ellenzéki kezdeményezéseket, pedig a budapesti zöldfelületek helyzete, az életminőség romlása valódi probléma. A párt képviselői - a kaszinótulajdonos Andy Vájná kormánybiztosra utalva - azt kérték, „ne legyen Vajnahunyad vára a Vajdahunyad vára”, ne létesüljön kaszinó ott, ahol jelenleg múzeum működik. Hiba elvinni a budai Várból a múzeumokat Csák Gergely, a Ligetvédők szóvivője a Parlament előtt tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a Városliget védelme nem helyi ügy, az egész országot foglalkoztatja. Kiemelte: „hibás lépés" a múzeumokat elvinni a budai Várból és helyükre a kormányt költöztetni. A Liget-projekt és Orbán Viktor miniszterelnök beköltözése a budai Várba összesen 500 milliárd forintba kerül. Hozzátette, szeretnének új múzeumokat, csak nem a Városligetben. Olcsóbb lenne épületeket felújítani. Egy év alatt 6 százalékkal, 278 ezer forintra nőtt a bruttó kereset Tovább emelkedtek a bérek BUDAPEST Jelentős mértékben, ó százalékkal nőttek az átlagkeresetek májusban az egy évvel korábbihoz képest. A KSH szerint az emelkedés a nettó bérek terén még nagyobb: a kedvező jövedelemadó-változások miatt ez az érték ugyanis 7,6 százalékos. A közfoglalkoztatottakat leszámítva pedig 6,6, illetve 8,3 százalékos volt a növekedés, így a közfoglalkoztatottak nélkül számolva a nemzet- gazdasági bruttó átlagkereset 278 ezer forint volt, 17,3 ezer forinttal több, mint tavaly májusban, az átlagos nettó kereset 14 ezer forinttal 185 ezer forintra nőtt. Simon Attila, a gazdasági tárca munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára az adatokat úgy kommentálta: a vállalkozások egyre inkább felismerik, hogy emelni kell a munkavállalók béreit ahhoz, hogy megtartsák őket, a piac kezdi beárazni a munkaerő-keresletet. Mint mondta, a fegyveres testületek illetményemelése, illetve a szociális ágazatban végrehajtott béremelések hatása megjelent az adatokban. Míg a vállalkozói szférában ugyanis csaknem 7 százalékos volt a reálbér-növekedés, addig a közszférában mintegy 12 százalék. Az elemzők szerint az emelkedő bérek miatt a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje az elkövetkező időszakban. MW HÍREK Helyben erősítik a magyarságot TUSNÁDFÜRDŐ Míg 2010- 2014 között a nemzetpolitikai intézkedések a magyar nemzet közjogi egyesítésének keretét teremtették meg, az utóbbi években a kormány a szülőföldön való boldogulásra helyezi a hangsúlyt, ezt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár mondta tegnap Tusnádfürdőn. A 27. bál- ványosi szabadegyetem megnyitóján ez ügyben áttörésnek nevezte a Vajdaságban elindított 50 milliárd forintos és a tervezett kárpátaljai 35 milliárdos programot. Orbán Viktor kormányfő szombaton tart előadást a fórumon. MW Gyógyszerek és kockázatok BUDAPESTVáltoztatnának a gyógyszerreklámok végén elhangzó szövegen a gyártókat képviselő szervezetek, írta szerdán a Magyar Idők. A szakma azt javasolja: a „kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét” helyett az legyen: „A gyógyszer biztonságos alkalmazásáról olvassa el a betegtájékoztatót vagy kérdezze mega gyógyszerészét.” Ez nem kötne negatív előítéleteket a gyógyszerekhez, mondják. MW Elítélték a német csecsemőgyilkost COBURG Tizennégy év börtönre ítélte emberölés miatt egy coburgi bíróság azt a 45 éves német nőt, akinek wallenfel- si lakásában tavaly novemberben a rendőrség nyolc csecsemő földi maradványait találta. A társtettességgel gyanúsított 55 éves apát a törvényszék felmentette. A maradványokat az apa felnőtt lánya fedezte fel egy ládában. MW Felrobbantottak egy orosz újságírót KIJEV Robbanószerkezet okozta Pavlo Seremet Kijevben élő orosz újságíró, az Ukrajinszka Pravda portál munkatársának halálát szerdán. A személyautóba szerelt bomba egy útkereszteződésben robbant. Seremet utolsó blogbejegyzése vasárnap jelent meg, ebben a török puccskísérlet kapcsán arról írt: hasonló Ukrajnában is megtörténhet. MW Önállóan cselekedhetett, nem volt kapcsolata az Iszlám Állammal Eredeti a merénylő búcsúvideója WÜRZBURG „Eredeti a Würzburg mellett egy vonaton elkövetett baltás-késes támadás elkövetőjének videója, de nincsenek arra utaló jelek, hogy a tettes az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet utasítására cselekedett” - mondta tegnap a német belügyminiszter. Thomas de Maiziére közölte, hogy a videó - amelyen végül az IS harcosának mondta magát - „klasszikus búcsúvideó egy öngyilkos merénylőtől”. Egyelőre úgy tűnik, hogy egyedül cselekedett, és nem volt közvetlen kapcsolatban az IS-szel, valószínűleg inkább a dzsihádisták „propagandája inspirálhatta”. A hétfő este elkövetett támadás, amelyben öten megsebesültek, „talán olyan eset, amely az ámokfutás és a terrorizmus határvidékén helyezkedik el, és ez a nizzai támadásra is érvényes lehet” - mondta Thomas de Maiziére. A hatóságok szerint a lelőtt támadó nem afgán, hanem pakisztáni származású. Joachim Herrmann bajor belügyminiszter azt követelte, hogy korlátozzák a menedékkérők beáramlását. Peter Alt- maier kancelláriaminiszter azt hangoztatta: a terrorveszély nem nagyobb és kisebb a menekültek körében, mint a lakosság más csoportjaiban, de egyesek a dzsihádista ideológia hatása alá kerülhetnek. MTI/MW Nizza: sok a külföldi áldozat A nizzai terrortámadás 84 halottjából 38 külföldi áldozat volt, közölte a francia külügyminisztérium, miután minden áldozatot azonosítottak. A külföldiek többek közt a következő országokból származtak: Algéria, Belgium, Egyesült Államok, Észtország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia, Svájc, Törökország, Tunézia és Ukrajna. Mintegy 30 áldozat muzulmán, ők többségükben francia-tunéziai kettős állampolgárok. Tízezreket érint a török tisztogatás ANKARA A török hatóságok ideiglenes jelleggel, további értesítésig megtiltották, hogy a török egyetemi oktatók külföldre utazzanak. A felsőoktatási tanács lépését azzal indokolta, hogy megakadályozzák a puccsisták esetleges távozását az országból, mivel egyes előadók vélhetően kapcsolatban álltak a hadseregen belüli csoportokkal, amelyek a múlt pénteken kísérletet tettek a katonai hatalomátvételre. Menesztettek 1577 dékánt, az Isztambuli Egyetem 95 tanárt bocsátott el. Az oktatási minisztérium bevonta 21 ezer, magánintézményeknél dolgozó tanár engedélyét. A puccskísérlet kudarcát követően széles körű tisztogatás kezdődött. A minisztériumokból tízezreket küldtek el, 6 ezer katonát tartóztattak le, 9 ezer rendőrt bocsátottak el és 3 ezer bírát függesztettek fel. A BBC szerint összesen 45 ezer embert bocsátanak el az állásukból. A török kormány szerint a puccskísérletet kitervelő, az Egyesült Államokban élő Fet- hullah Gülen török hitszónok tegnap azt kérte az amerikai hatóságoktól, hogy ne adják ki Ankarának. Barack Obama amerikai elnök minden szükséges segítséget felajánlott a török kormánynak, hogy feltárják a puccs hátterét. MW
