Új Néplap, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-13 / 163. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JÚLIUS 13., SZERDA Gyűjtik a levendulát BESENYSZÖG Országszerte vi­rágzik a levendula, így a tele­pülésen is. A Vehiculum-Ház gyógynövénykertjében szárí­tásra gyűjtik a levendulavirá­gokat. A fiatalok, diákmunka keretében a begyűjtött virá­gokból a szárítás után illatzsá­kokat fognak készíteni. Cs. I. Már nem először lopott a két fiatal JÁSZAPÁTI Több vagyon elle­ni bűncselekmény elköve­tésével is megalapozottan gyanúsítható az a két helyi fiatal, akiket hétfőn fogtak el a rendőrök, miután reg­gel bejelentés érkezett hoz­zájuk, hogy elloptak egy ke­rékpártárolóban elhelyezett biciklit. A lopás vétség el­követésével megalapozot­tan gyanúsítható húszéves fiút és tizennyolc éves társát gyanúsítottként hallgatták ki. Szabó Zita megyei rend­őrségi sajtószóvivőtől meg­tudtuk, hogy a házkutatás­kor megtalálták az ellopott kerékpárt és a korábbi bűn- cselekményből származó használati tárgyakat, ame­lyeket lefoglaltak. Cz. N. Együtt nyaraltak az olvasókkal KUNMADARAS Az elmúlt hé­ten Gyenesdiáson jártak a kunmadarasi József Atti­la Művelődési Ház és Nagy­községi Könyvtár munkatár­sai és az olvasók. A könyv­tárosok idén is megszervez­ték olvasóiknak a nyári tá­bort, melyen gyerekek, fel­nőttek és nagyszülők vettek részt. A csapat az egy hét alatt Gyenesdiást és környé­két fedezte fel. Megnézték a dörgicsei levendulamajort, a zánkai haditechnikai parkot, a tapolcai tavas barlangot, a szigligeti várat, a balatone- dericsi Afrika-múzeumot, a simontornyai várat és még sok szép badacsonyi látniva­lót. De természetesen a ba­latoni naplemente megtekin­tése és fürdés is szerepelt a programban. D. E. SZOLNOK Az éppen 11 éve létrehozott szolnoki HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Szolnoki Hadkiegészítési Szakgyűjteménye kilenc teremben több ezer tárgyi emlékkel mutatja be 1715-től a toborzás történetét egészen 2004-ig, amikor az utolsó sorkatona leszerelt. A rendkívül érdekes és lát­ványos tárlat előzetes bejelentkezés után látogatható az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság harmadik emeletén. Cs. I. A megyei nettó átlagbérek ágazatok szerint is szórást mutatnak Még messze Budapesttől Változatlanul jelentős elté­rések mutatkoznak a fize­tésekben az ország külön­böző területein. A Közpon­ti Statisztikai Hivatal első negyedéves adatai szerint az alkalmazásban állók az első negyedévben az orszá­gos átlagot nézve nettó 169 ezer forintot kerestek ha­vonta. Megyénkben ennél kevesebbet vittek haza. Kovács Berta irottszo@index.hu JÁSZKUNSÁG A keresetek te­kintetében toronymagasan vezet Budapest a maga 218 ezer forint havi nettó átlagbé­rével, míg a lista végén Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye kullog 116 ezer forint átlagfi­zetéssel. Jász-Nagykun-Szol- nok megyében a családi adó- kedvezmény nélkül számí­tott havi nettó átlagkereset 133 ezer 244 forintot tett ki, ami 7,8 százalékkal halad­ta meg az egy évvel koráb­bit. A megyei nettó átlagkere­set az országos átlag 78 szá­zaléka. A kereseti adatok ága­zati eloszlásából is kivilág­lik, hogy megyénkben húzó­ágazat a (feldolgozó- és gép-) ipar, itt keresnek legtöbbet az alkalmazottak: átlagban net­tó 152 241 forintot. Az egész­ségügyi szolgáltatások terén 88 825 forint az átlagbér. Bár a vendéglátó-ipari szakmák­ban megyénkben is nagy a munkaerőhiány, nem jellem­ző, hogy a bérezéssel próbál­nák megfogni a jó szakembe­reket - mindössze 90 908 fo­rint az átlagjövedelem. Dr. Sziráki András, a Jász-Nagykun-SZolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is megerősítette, hogy jellemző az alacsony bérezés, a munkáltatók minden bizony­nyal bekalkulálják az egyéb bevételt, a borravalót is. Hoz­zátette azonban, nehezen kép­zelhető el, hogy szakképzett pincérek, szakácsok mindösz- sze ennyiért dolgoznának, ők bizonyára többet kapnak, és az is jellemző, hogy a nyári hó­napokban inkább külföldön - Olaszországban vagy- Angliá­ban, Írországban - vállalnak munkát jelentős összegű fize­tésekért.- A kereskedelemben is ha­sonlóan alacsonyak a fizeté­A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete nemzetgazdasági aganként a megyében, 2016., I. negyedév I (Ft/fő/hó) i Megyei atlag: 133244 Mezőgazdaság 121678 Ipar 152 241 Építőipar 119 719 Kereskedelem 123884 Szállítás és raktározás 128904 Vendéglátás 90908 Információ és kommunikáció 151476 Pénzügyi szolgáltatás 159 475 Ingatlanügyletek 105451 Tudományos és műszaki tevékenység 132 750 Adminisztratív szolgáltatás 98 763 Közigazgatás 147 313 Oktatás 164941 Egészségügyi szolgáltatás 88825 Művészet és szabadidő 130656 Egyéb szolgáltatás 100217 Forrás: KSH sek, sajnos eleve alacsony bér­rel kalkulálnak a munkaadók, ugyanez áll ipari ágazatban az összeszerelő jellegű betanított munkákra is. Ipari területeken viszont a szakképzett munka- vállalók bruttó 200-250 ezer forintot is megkereshetnek - hangsúlyozta dr. Sziráki And­rás. Dr. Lits József, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szö­vetségének megyei elnöke arra is rámutatott, hogy a kereske­delemben és a vendéglátásban is mai napig jellemző a mikro- és kisvállalkozásoknál, hogy részmunkaidőben jelentik be a munkavállalót és a jövedelem egy részét zsebből zsebbe fize­tik, ami nyilván lefelé kerekíti a statisztikai adatokat. Az oktatásban a megyei át­lagnál többet is kerestek az el­ső fél évben - átlagosan net­tó 164 941 forintot -, ami nem utolsósorban a pedagógusbé­rek megemelésének köszönhe­tő. A fiatalok vezette kis, kez­dő vállalkozások alkalmazot­tai viszont a megyei 133 ezres nettó átlagfizetésnél körülbe­lül 20 százalékkal kapnak ke­vesebbet - mutatott rá Ádám Csaba, a Fiatal Vállalkozók Or­szágos Szövetségének megyei elnöke.- Ennek az az oka, hogy ezeknél a vállalkozásoknál még nem alakult ki olyan al­kalmazotti kör, ahol mene­dzser szintű béreket lehet megkeresni. Részint, mert kezdő vállalkozások, ahol idő kell az ilyen szintű tapaszta­lat, gyakorlat megszerzéséhez, részint, mert eleve kis létszá­mú alkalmazottat foglalkoz­tatnak, ahol nincs szükség na­gyobb létszámú vezetőre, leg­feljebb egy-két csoportvezető­re. De az is igaz, hogy sok kez­dő vállalkozó nem tudja megfi­zetni a nagy gyakorlattal ren­delkező, jól képzett szakembe­reket, így pályakezdőket vesz fel, akik után támogatást kap - mutatott rá Ádám Csaba. ítélkezési szünet a bíróságokon SZOLNOK Július 15-e minden évben a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munka­szüneti nap. Ezért július 15-én (pénte­ken) a bíróságokon az ügyin­tézés szünetel, a bírósági épü­letek zárva tartanak. A bí­róságokon a nyári szabadsá­gok kiadására a 2016. július 15-étől augusztus 20-áig ter­jedő időszakban, az úgyneve­zett ítélkezési szünetben ke­rül sor. Ez idő alatt a bíróságok vál­tozatlanul fogadják a beadvá­nyokat, folyamatosan intézik a halaszthatatlan ügyeket, biztosítják az iratok megte­kintését és a másolatok ki­adását. A Szolnoki Járásbíró­ság kivételével a megye bíró­ságain nem kerül sor panasz­nap megtartására és a bírósá­gi kezelőirodák is módosított ügyfélfogadási rendben mű­ködnek majd. Az ítélkezési szünet ideje alatt a Szolnoki Járásbírósá­gon két napon, július 25-én és augusztus 8-án kerül sor panasznap megtartására. A bírósági kezelőirodák ügyfélfogadási rendjéről a Szolnoki Törvényszék hon­lapján keresztül informálód­hatnak az érdeklődők - adott tájékoztatást minderről a Szolnoki Törvényszék sajtó- csoportja. M. G. Megkérdeztük: Mi okoz bérkülönbséget az országban? Magyar Mihályné, Kisúj­szállás: - Szerintem a legna­gyobb probléma az, hogy me­gyénk autópályán nem meg­közelíthető, így a nagy be­fektetők csak az ország más térségeibe mennek, a mi me­gyénkbe nem. így azután a hiányszakmákban dolgozó, helyi jó szakmunkásokat a nagy pénz ígérete elcsábít­ja a Dunántúlra vagy kül­földre. Nagy Attila, Karcag: - Sze­rintem addig nem fog változ­ni lényegében semmi, amíg így vannak beárazva a kül­földiek által a térségek. Úgy vélem, hogy itt erős kormány­zati segítség kellene. Ismerő­si körből tudom, hogy ugyan­az a cég a Dunántúlon meg­lehetősen jól fizet, nálunk meg épp megkapják a mini­málbért a nála dolgozó szak­munkások. Cseh Sándor, Jászberény:- Az országrészek közötti bér- különbség szerintem abból is adódhat, hogy főként a Du­nántúlon telepedtek meg azok a külföldi tulajdonú, főleg au­tóipari cégek, ahová a kvali­fikáltabb szakembereket ke­resik. Sok esetben épp ezért, a jobb megélhetés reményé­ben mozdul ki lakóhelyéről az amúgy a keleti országrészben lakó munkavállaló. Gyarmatiné Sticz Mária, Szol­nok: - A különböző területekre a kormány sem egyformán ad pénzeket, nem egyforma mérté­kűek a fejlesztések, így a mun­kalehetőségek sem. Eleve keve­sebb bért fizetnek az elmaradot­tabb megyékben. A fejletlenebb országrészekben a nagyobb cé­gek sem szívesen ruháznak be, s ott magasabb a közfbglalkoz- tatottak száma is, az ő bérüket pedig évek óta alig emelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom