Új Néplap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-04 / 130. szám
vd. www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu * —T“ VII. évfolyam, 6. szám iÄ 'лЛ А - ’п,й június'I Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK JÚNIUS ÜZENETE „Egy írástudó is hallgatta a vitát. Amikor látta, milyen találóan megfelelt nekik, megkérdezte tőle: Melyik az első a parancsok közül? Jézus így válaszolt: Ez az első: Halld, Izrael! Az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Úr. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! A második így szól: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat! Ezeknél nincs nagyobb parancs” (Mk 12,28-31). Karitász találkozó EGER Egyházmegyei Karitász Találkozót tartottak május 21-én az egri bazilikában a főegyházmegye karitász csoportjainak részvételével. A nagybevonulásra a bazilika lépcsőjén és a Szentévi Kapun keresztül került sor Ternyák Csaba egri érsek vezetésével, aki köszöntötte a találkozón megjelent többszáz önkéntest, megköszönve áldozatos munkájukat. Az ünnepi szentmisét Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Katolikus Karitász elnöke mondta. Szentbeszédében rámutatott: a hívő ember, mint valami ünnepet, úgy éli meg a Ferenc pápa által kezdeményezett Irgalmasság szentévét. Öröm és ajándék átlépni a bazilikákban az Irgalmasság kapuján. Örüljünk annak, hogy az Egyház tagjai lehetünk. A hívő ember kell, hogy megtalálja örömét az Istennel való találkozásban. Ha Isten szeretete ott él szívünkben, akkor tudunk hitelesen tanúságot tenni róla. Akkor lesz hiteles a szolgálatunk is, amelyet másokért végzünk. Az önzetlen szolgálat, amit a Karitász tagjai végeznek olyan tanúságtétel, amelyre leginkább szüksége van ennek a világnak. Krisztus küld bennünket, mint apostolokat, hogy tegyünk tanúságot, amely megnyilvánul az irgalmasság testi és lelki cselekedeteiben. A szentmise után Soltész Miklós államtitkár szólt a megjelentekhez. Elmondta, hogy a Kormány támogatja a Karitász munkáját. Kiemelte, az Egri Főegyházmegyei Karitász példamutató munkát végez. Ezután Böjté Csaba ferences szerzetes tartott előadást. Mint mondta: a világnak nagy problémája, hogy elengedtük egymás kezét. Sok a válás, szétesnek a családok. Elengedjük a Jóisten kezét is. Sokan nincsenek megkeresztelve. Mivel mindannyian az Újszövetség gyermekei vagyunk, javasolta, ünnepeljük meg az Újszövetség napját. A találkozón Écsy Gábor országos és Árvái Ferenc főegyházmegyei karitász-igazgató atyák átadták a Katolikus Karitász által általános iskolásoknak meghirdetett, Embertől emberig című országos rajzpályázat Egri Főegyházmegyei helyezettjeinek a díjakat. Az alsó tagozatosok között Ládi Dorina mezőcsáti tanuló országos első helyezést, míg a felső tagozatosok között Halász Ágnes verpeléti diák 2. helyezést ért el. (homa) A Főpásztor megköszönte az önkéntesek áldozatos munkáját Krakkói világtalálkozó KRAKKÓ 2016. július 25. és 31. között kerül sor az idei Ifjúsági Világtalálkozóra Lengyelországban, Krakkó városában. A találkozón Ferenc pápa is személyesen részt vesz. Az ifjúsági világtalálkozók története 1984-ig nyúlnak vissza, amikor Szent II. János Pál pápa virágvasárnap Rómába hívta a fiatalokat, hogy együtt ünnepeljenek. Azóta időről, időre a világ különböző pontján találkoznak a katolikus fiatalok, hogy ezáltal is jelekké váljanak a világban. Az idei év a magyar fiatalság számára külön kegyelem és ajándék, mert Magyarország szomszédságában kerül megrendezésre a több millió fiatalt számláló találkozó. Az Egri Főegyházmegye várja azon 18 és 35 év közötti fiatalok jelentkezését, akik részt szeretnének venni a katolikus ifjúság legnagyobb rendezvényén az előtalálkozóval együtt: 2016. július 20 és 31. között. Minden további információ elérhető a Főegyházmegyei Ifjúsági Irodában (3300, Eger Széchenyi út 5. Tel.: 06-30/582-34-14 E-mail: krakko@fieger.hu. Weboldal: fieger.hu/krakko). Egyházmegyei zarándoklat Egerben és Sárospatakon Az irgalmasság rendkívüli szentévében, május 7-én, az egri bazilikában, a székesegyház felszentelésének ünnepén egyházmegyei zarándoklatot tartottak. EGER, SÁROSPATAK A zarándokokat Csizmadia István, a bazilika plébánosa fogadta, beszélt arról, hogy 1837-ben ezen a napon szentelték fel az egri bazilikát. Ezután Ternyák Csaba érsek köszöntötte a megjelenteket, hangsúlyozva: hálával gondolunk Szentatyánkra, Ferenc pápára, aki ráirányította a figyelmünket az isteni irgalmasság fontosságára. A közös zsolozsmát követően a résztvevők Dolhai Lajosnak, az Egri Hittudományi Főiskola rektorának katekézisét hallgathatták meg, aki a búcsúról szólt. Rámutatott: az irgalmas Isten az Egyház által elengedi a már megbocsátott bűnökért járó, ideig tartó büntetést. Ezután az Irgalmasság litániájának elimád- kozása következett. A második katekézist Szabó József, az Egri Érseki Papnevelő Intézet spirituálisa tartotta, aki a tékozló fiú történetén keresztül mutatta be az Atya végtelen irgalmát. Az érseki szentmise szentbeszédében a Főpásztor elmondta: az irgalmasság kapuján átlépve érkeztünk meg ide, az irgalmasság házába, az egri bazilikába, amelyet 1837-ben ezen a napon szentelt fel Pyrker János pátriárka-érsek. Majd arról szólt, hogy életünkre úgy is tekinthetünk, mint egy láthatatlan templomépítésre, amelynek során jócselekedeteink-az irgalmasság testi és lelki cselekedetei - az építőkövek, imádságaink a kövebben az évben június első péntekjén ünnepeljük Jézus szentséges szívét. Alacoque Szent Margit látomásainak és IX. Piusz pápának köszönhetjük ezt az ünnepet, de a jezsuiták is nagymértékben segítették a Jézus szíve tisztelet elterjedését és megerősödését. Az első pénteki szentmisék, az engesztelő szentgyónás és szentáldozás gyakorlata a huszadik században különösen is hozzátartozott a katolikus lelkiséghez. Sajnos, még a vallásukat gyakorló katolikus hívek közül is egyre többen vannak olyanok, akik nem tudnak mit kezdeni ezzel az ünneppel, illetve a Jézus Szíve tisztelettel. Nem nagyon értik, hogy miért üdvös ez a sajátos lelkiség. A Szentírás alapján lehet is és érdemes is elmélkedni Jézus szívéről, hiszen Ő ezt kifejezetten kéri tőlünk: „Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű” (Mt 11,19). A Biblia bemutatja nekünk Jézus emberi szívének sajátosságait. A csodákkal, főleg a betegek meggyógyításával kapcsolatban látjuk, hogy Jézus szíve együtérző szív. Tudott sírni Máriával és Mártával, Lázár sírjánál. Észrevette az emberek gondját, baját. Márk evangélista leírja, hogy amikor Jézus meglátta a hatalmas tömeget, megesett rajtuk a szíve, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok, és sok mindenre kezdte őket taJEGYZET nítani.”(Mk 6, 30-35). Jézus szíve önfeláldozószív, hiszen Ő „szeretett engem, és életét, adta értem”(Gál 2,20). Teológiailag azt is igazolhatjuk, hogy Jézus szívét tisztelnünk kell. Nyilvánvalóan nem önmagáért és önmagában, hanem Jézus szíve azért, mert Jézus emberi szíve „az örök Atya Fiának Szíve”, illetve „az Isten igéjével lényegileg egyesített szív”. Hittel valljuk, hogy Jézus Szíve olyan szív, „amelyben az Istenség egész teljessége lakozik" (vö. Jézus Szíve litánia könyörgései). A megtestesülés misztériumából, Jézus Krisztus istenfiúságából logikusan következik, hogy Jézus emberségét is tisztelet, sőt imádat illeti mega Fiú személyével való elválaszthatatlan egység miatt. A Jézus Szíve tiszteletnek bibliai alapja van. A szenvedéstörténetben János evangélista beszámol arról, hogy a katona lándzsája átverte Jézus oldalát és sebhelyéből vér és víz folyt ki, s mindez értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért történt (ín 19,34). Ezzel a tisztelettel már az ősegyházban is találkozhatunk. Az egyházatyák különleges tisztelettel beszéltek Jézus szent sebeiről, illetve azoknak a tiszteletéről. Erre emlékeztetett bennünket az ünnep prefációja, amely az evangélium alapján arra utal, hogy Jézus halálakor a katona megnyitotta Jézus oldalát, és vér és víz ömlött sebhelyéből, hogy „onnét jöjjenek létre a szentségek, melyekkel Jézus az ő Egyházat élteti”. A vér és víz a keresztséget és az Eucha- risztiát, a két legfontosabb szentséget jelképezi, amelyek kegyelmi életünk legfontosabb forrásai. Ezek a szentségek az Egyházat is éltetik. Nemcsak az egyes ember, hanem az Egyház számára is nélkülözhetetlenek. Szent Ágoston magyarázata szerint az Egyház Krisztus kereszthalálából született: „Krisztus azért halt meg, hogy az Egyház megszülessék. Krisztus oldalát halála után átszúrták, hogy onnét jöjjenek létre a szentségek, melyekkel egyházát élteti”. A ranyszájú Szent János szerint „Krisztus tehát tulajdon oldalából építette az Egyházat úgy, amint Isten Ádám oldalából hozta elő annak feleségét, Évát” (vö. Nagypéntek, Olvasmányos imaóra). A II. Vatikáni zsinat liturgikus konstitúciója is idézi ezt a szép gondolatot: „Mert a kereszten elszenderült Krisztus oldalából fakadt az a csodálatos szentség, szakramentum, amely maga az Egyház” (SC 5). Dolhai Lajos Mintegy háromezren vettek részt Sárospatakon, Szent Erzsébet szülővárosában a zarándoklaton Erdélyben Szent Erzsébet ereklyéje Erdélyben jár zarándokutat Árpád-házi Szent Erzsébet csontereklyéje és ruhájának egy darabja, melyet Böjté Csaba ferences szerzetes kez- deményezésére Ternyák érsek és Bereczkei Miklós esperes-plébános vitt el Sárospatakról Nagyváradra május 17-en. Böcskei László nagyváradi püspök megköszönte, hogy eljutott hozzá juk az ereklye, s ezt követően Erdély-szerte találkozhatnak vele a hívek és imádkozhatnak az irgalmas szent közbenjárásáért és tanulhatnak nagyszerű életpéldájaból. Nagyvárad mellett Nagyszalontán, Temesváron, Szászvárosban. Petrozsenyben, Déván. Gyulufenervaron, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen, Csíksomlyön. Gyergyöszentmiklóson. Kezdi vásárhelyen, Kovásznán, Marosillyén és Székelyhidon köszöntik Szent Erzsébet ereklyéjét, mely Sárospatakra május végén tér vissza. két összefogó kötőanyag, vallásosságunk külső megnyilvánulásai pedig a vakolat és a díszítőelemek szerepét töltik be. Köny- nyen belátjuk, hogy mindegyikre szükség van ahhoz, hogy életünk temploma magasba emelkedjék és Isten dicsőségét hirdesse. Az egri érsek hangsúlyozta: mai zarándoklatunknak és az egész irgalmasság szent évének igazi célkitűzése az, hogy Isten jóságos irgalmán elmélkedve, arra hálásan rácsodálkozva új lendületet vegyünk a mindennapokban. A főpásztor kiemelte: az irgalmasság győzi le a Sátán uralmát. Csak ott ér véget a kegyetlenség, csak ott ér véget a gonoszság és az erőszak, ahol van irgalom. * Mintegy háromezren vettek részt Sárospatakon, Szent Erzsébet szülővárosában a pünkösdhétfői egyházmegyei zarándoklaton. A Vízi-kapunál felállított szabadtéri oltár előtt az egri érsek mutatta be a szentmisét az egyházmegye papságának koncelebrálása mellett. Szentbeszédében kérte a jelenlévőket: „Vállaljuk fel az irgalmas szamaritánus küldetését környezetünkben, családunkban, barátaink körében, egyházközségünkben, munkahelyünkön. Tegyünk mindent türelemmel, jóságosán, szinte észrevétlenül, hivalkodás, tolakodás és kérkedés nélkül.” A szentmise záró áldása után a papság és a zarándokok sokasága a szent ereklyéjével körmenetben vonult végig a bazilikáig, ahol az érsek megáldotta és útjára bocsátotta a Szent Erzsébet Zarándok Úton felkerekedő harmincöt zarándokot. Ők gyalogosan, tizenegy település érintésével, öt nap alatt teszik meg a Sárospatak és Kassa városa közötti 106 kilométeres utat. Нота János
