Új Néplap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-28 / 150. szám
14 LABDARÚGÓ-EB 2016. JUNIUS 28., KEDD Jujiász Roland: „Szívszorító volt megtapasztalni, mennyien szorítanak nekünk” Állva haltunk meg Belgium ellen A magyar csapat 4-0-ra kikapott ugyan Belgiumtól az Európa-bajnokság vasárnap esti nyolcaddöntőjében, de az elmúlt két hétben újra a futballtérképre emelték a játékosok Magyarországot. Juhász Roland szerint állva haltunk meg. Nagy Ádám úgy véli: a belgák játéka is elérhető lenne, ha hétről hétre nemzetközi szintű meccseket vívnánk. Pietsch Tibor/Nemzeti Sport kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu TOULOUSE Juhász Roland még nem döntötte el, hogy folytatja-e a válogatottban. Mindenesetre neki duplán különleges volt a vasárnap este, hiszen karrierje legkiemelkedőbb időszakát Belgiumban töltötte.- Hát ennyi volt...- Sajnos ennyi - sóhajtott fel Juhász Roland. - Pályafutásom legszebb hetei vannak mögöttem. A belgák elleni vereség után természetesen némi szomorúság is van bennem, hiszen nem így képzeltük el a végét, de ha azt nézem, hogy honnan hova jutottunk, illetve hogy milyen szeretet nyilvánul meg az irányunkban, nem lehetek csalódott. Sőt...- Essünk túl a nehezén: mi történt Belgium ellen?- Kikaptunk egy nálunk erősebb csapattól. Előzetesen tudtuk, hogy a belgák milyen játékerőt képviselnek, ők számítottak a párharc esélyesének, és el kell ismerni, jobbak is voltak. Megkockáztatom, a négygólos különbség túlzott, de a végeredmény azt mutatja, ezúttal ennyi volt a két csapat között. Egy kapott gól sosem jön jókor, ám azzal, hogy már a 10. percben a kapunkba került a labda, nagyon nehéz helyzetbe hoztuk magunkat. Területet védtünk, csakhogy Kevin De Bruyne úgy ívelte át a labdát a hosszú oldalra, ahogy az egy világklasszistól elvárható. Az viszont minket dicsér, hogy bár a folytatásban is adódtak helyzetek az ellenfél előtt, talpra álltunk, és nem egy lehetőségünk nyílt az egyenlítésre. A 70. perc után belementünk egy ki-ki meccsbe, kár, hogy abból nem mi jöttünk ki jól.- Önnek is volt egy remek lövése. Élete gólja lett volna?- Ha nem is a legszebb, alighanem a legfontosabb. De sokat nem érdemes ezen morfondírozni, mert mellément a labda.- A ki-ki meccsre visszakanyarodva: ha nem nyílnak ki, meg- úszhatták volna egy szoros vereséggel.- Erre azt mondom, hogy jobb volt így, állva meghalni. Úgy akartunk lejönni a pályáról, hogy ne legyen bennünk hiányérzet. A szívünk és a becsületünk vitt minket előre ez lett a vége. Nem érezném jobban magam, ha, teszem azt csak 1-0-ra kapunk ki. Állítom ezt annak ellenére, hogy a 4-0-s vereség tényleg nem néz ki jól.- Az összkép ugyanakkor szép, nemde?- Csodálatos! Amit a csoportkörben elértünk, felemelő volt. Nem győzöm hangsúlyozni, mekkora támogatást kaptunk a drukkerektől. S ez nem afféle púderszöveg, szívszorító volt megtapasztalni, mennyien szorítanak nekünk. Ha mi nem is nyertük meg az Európa-bajnokságot, az én szememben a szurkolótáborunk aranyérmes! Az, hogy egy ország beállt mögénk, elképesztő pluszt adott nekünk. Amit elértünk, együtt értük el, és erre kifejezetten büszke vagyok. Ahogyan arra is, hogy a magyar válogatott mezét viselhetem. A kiesésünk sem változtat azon, amit a nyolcaddöntő előtt mondtam: a világon a legjobb dolog magyar futballistának lenni. A sikert és a fiaskót együtt éltük meg, nem tudom, volt-e példa valaha arra, hogy egy súlyos vereséget szenvedő csapatot így ünnepeljenek a szurkolói. Amikor a Himnuszt énekelték nekünk, olyan érzések kerítettek hatalmukba, mint még soha...- Mit hozhat a jövő a magyar válogatott számára?- Ki kell használnunk, hogy az elmúlt időszak összehozta a nemzetet, hogy annyian álltak a foci mellé, mint talán még soha. Mi a pályán mindent megtettünk ezért, ország-világ láthatta, hogy igenis lehet velünk számolni. Az Eb előtt is voltak már arra utaló jelek, hogy jó útra tértünk - ha törik, ha szakad, ezen kell továbbhaladnunk. Természetesen van még hova fejlődnünk, de már van mibe kapaszkodnunk. Amit a selejtezősorozatban, majd pedig Franciaországban elértünk, abból lehet erőt meríteni. Egyúttal arra kell építeni.- Meddig juthat ez a társaság?- A belgáktól elszenvedett vereség arról árulkodik, hogy a csúcstól egyelőre messze vagyunk. Mindazonáltal a remény visszatért: a magyar labdarúgásnak van jövője. Fontos, hogy a sikereket és a kudarcokat egyaránt a helyükön kezeljük - a csapat részéről ezzel nincs gond. A toulouse-i mérkőzésből kiindulva van mit tanulnunk és van hova fejlődnünk, de a jó hír az, hogy ez a csapat tanulni és fejlődni akar.- A nagy utazás, fájdalom, véget ért.- Ez a szakasz lezárult, igen. Én mégis hiszem, hogy maga a történet folytatódik.- Ön is ott lesz, amikor az ősztől új fejezet íródik?- Erre még alszom néhányat... Ha kérhetem, két hét múlva térjünk vissza erre a témára.- Ez esetben már csak egy kérdés maradt: mi a legszebb franciaországi élménye?- Június 18-a, a marseille-i mérkőzésünk napja, amikor harmincezer szurkoló volt velünk. Még most is kiráz a hideg, ha erről beszélek... Amit az Izland elleni meccs előtt, alatt és után átéltem, annál többet a futball nem adhatott volna nekem. Nagy Ádám: „Bizonyítottuk, hogy érdemes bennünk hinni” Hiába volt papírforma a belgák győzelme, Nagy Ádám az a típusú futballista, aki mindig, mindenki ellen győzni akar. Éppen ezért egyike volt a legszomorúbb magyar játékosoknak vasárnap este.- Csalódottnak tűnik...- Hogyne lennék az, amikor kiestünk - fogalmazott a toulouse-i stadion vegyes zónájában Nagy Ádám. - Tisztában vagyok azzal, hogy nem ez volt a realitás, de azért jöttem, hogy megnyerjük az Eu- rópa-bajnokságot. Erről már lemondhatunk... Bánt az is, hogy négy góllal kikaptunk a belgáktól.- Kívülről úgy tűnt, Belgium egy-két fokozattal magasabb sebességben futballozik. Ezt belülről is érzékelte?- Amikor ellenfelünk felpörgette a játékot, nehéz volt tartani a lépést vele. Tudomásul kell vennünk, hogy vannak csapatok, amelyek előttünk járnak. Például a belga. Vagy a német - a gelsenkircheni felkészülési mérkőzésen is ezt éreztem. Más kérdés, hogy az ő nívójuk sem elérhetetlen, de ahhoz az kellene, hogy hétről hétre nemzetközi szintű meccseket vívjunk.- A rajt előtt kijelentette, szeretné megmutatni, hogy a Sports Illustrated nem véletlenül jelölte az Eb tíz legnagyobb tehetsége közé. Mit gondol, sikerült?- Ami tőlem telt, megtettem, de ennek megítélését másokra bíznám. Courtois szerint az kedvezett nekik, hogy a magyarok is támadni akartak, ezzel nyílt előttük terület A belga kapus szeretne 40 évesen így védeni TOULOUSE „Köszönöm” - mondja szinte tökéletes magyarsággal Thibaut Courtois a meccs után a vegyes zónában, amikor eláruljuk, hogy melyik országot képviseljük. A 24 éves belga a „kö- szönömmel” jelzi, valami mégiscsak ragadt rá a magyarból. „Vannak ám magyar barátaim, a korábbi csapattársaim, Tőzsér Dani és Köteles László, akikkel együtt futballoztam Genkben. Ők természetesen a meccs előtt is üzentek, sokáig már nem örülhetek, mert megvernek minket a magyarok, arra is utaltak egyúttal, hogy nem bánnák, ha egy-két hibát elkövetnék. Biztos csalódottak most, de amiatt talán nem, hogy ha már kiesett a csapatuk, Belgium ellen, ami főleg Lacinak, bizonyára a második otthona.” Courtois kapcsán azért még egy magyar is érdekes, a poszttárs Király Gábor. A világ egyik legjobbjaként mit szól ahhoz, hogy ellenoldalon egy negyvenéves kapus parádézik? „Ha valaki azt mondja, 16 év múlva úgy védek, mint most ő, azonnal aláírom. Bravúrjaival sokáig Gábor tartotta meccsben a magyarokat. Hogy játszom-e negyvenévesen? Nem tudom, attól függ, hogy érzem magam. A futballt persze imádom, úgyhogy remélem, igen. Fantasztikus lenne, ha ebben a korban én is ilyen szinten játszanék.” A magyar válogatott játékának a szintje ellenben nem éri el a belgáét, Courtois mégsem vette a bátorságot, hogy a mieinket ostorozza, sőt, inkább dicsért. „Nehéz meccs volt, az kedvezett nekünk, hogy a magyarok is támadni akartak, ezzel nyílt előttünk terület. Mások csak védekezni próbálnak ellenünk. Miután gólt szereztünk, az önök csapata előtt is adódtak jó lehetőségek, de a befejezéseknél nem volt annyi szerencséjük, mint Ausztria vagy Portugália ellen. A végén nagy lett a különbség, de majdnem 80 percig nehéz dolgunk volt.” Galambos Dániel Thibaut Courtois szerint Király tartotta sokáig meccsben a mieinket A magyar szál Axel Witselnek, a belga válogatott középpályásának az apósa magyar, anyósa román, de a belga válogatottnak drukkolt a család. „Nem volt könnyű dolgunk, keményen meg kellett dolgoznunk a sikerért. Topmeccset játszottunk a magyarokkal, azzal nyertünk, hogy képesek voltunk a saját szintünkön játszani. Hogy kit tartok a legjobb magyar labdarúgónak? Nekem Dzsudzsák Balázs az egyértelműen, az orosz bajnokságban ellenfélként találkoztunk már korábban is. Ő a legjobb." i я Жн INi» wí *Я£шм» ^ ц??Я|1>7Т^Ж^Д Я1Ь тТч »л1к^^7?7^ТТф
