Új Néplap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-28 / 150. szám
2016. JÚNIUS 28., KEDD BREXIT-GAZDASÁG ^ A miniszter szerint nem kell módosítani a magyar költségvetést Varga: nem lépünk ki Légből kapottnak nevezte Varga Mihály a feltételezést, hogy Magyarország is kilépne az EU-ból. A szaktárca különkedvezményt adna a Nagy-Britanniából idetelepülő cégeknek. Várkonyi Iván kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Nincs szükség módosításra az idei és a jövő' évi magyar költségvetésben a brit kilépés miatt - hangsúlyozta a Világgazdaságnak Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter a lapnak adott exkluzív nyilatkozatában a pénteki pénzpiaci eseményekről azt mondta: érzékelhető a befektetői elbizonytalanodás, de a piaci zavarok remélhetően a héten rendeződnek. Várható volt - mondta -, hogy brit kilépés esetén a befektetők a menedékeszközöket keresik majd, vagyis az arany- és állampapír-befektetések felé fordulnak. Hangsúlyozta azonban, hogy a térségi államokat merőben másként érintették a piaci turbulenciák. A befektetők jól láthatóan különbséget tettek az egyes országok között, és a magyar piacot érő negatív hatás kisebb volt. Kiemelte, hogy a nemzet- gazdasági tárca a következő hetekben is figyelemmel kíséri az eseményeket. A magyar gazdaság teljesítményét Varga szerint rövid távon nem befolyásolja a brit döntés. A brit-magyar külkereskedelmi forgalom értéke 4,5 milliárd euró, a szaldó Magyarország számára pozitív, vagyis a szigetország komoly piaca a hazai termékeknek. A font tar- tósabb gyengülése valamivel csökkentheti a pozitív egyenleget, ami a teljes magyar külkereskedelmi mérlegben is megjelenhet, vagyis kisebb lehet majd az aktívum - mondta a miniszter. Ugyanakkor Varga nem számít a kereskedelmi kapcsolatok jelentősebb változására, hiszen a brit gazdaság jobban rá van utalva az uniósra, mint fordítva. Varga azt gondolja, a kilépési tárgyalások eredményeként inkább egy norvég vagy izlandi típusú szabadkereskedelmi megállapodás léphet majd érvénybe, ami a korábbi külkereskedelmi kapcsolatokat érdemben nem befolyásolja. Magyarország természetesen számol azzal, hogy az unió költségvetési mozgásterét megváltoztatja majd a brit kilépés, hiszen a harmadik legnagyobb befizető távozása átírhatja a büdzsét. Magyarország évi 310 milliárd forintot fizet be a közös kasszába, és mintegy két- ezermilliárd forintot hívhat le. A támogatások haszonélvezőjeként bizonyára érinteni fogja a magyar büdzsét is a változás - hangsúlyozta a miniszter. Varga szerint azonban ez nem a holnap kérdése, hiszen a kilépési tárgyalások legalább két évig fognak tartani. Az uniós jog ebben még hosszabbításra is lehetőséget ad - szögezte le. Az sem teljesen elképzelhetetlen, hogy akár ezt a költségvetési ciklust se érintse a kilépés, bár ennek a miniszter kisebb esélyét látja. Varga szerint a piacok bizonyára jobban értékeltek volna egy ezzel ellentétes előjelű döntést, ám azt mindenkinek el kell fogadnia, hogy a brit választók másként képzelik el a jövőjüket. Az új helyzethez mindenkinek alkalmazkodnia kell - az Európai Unió verseny- képességét kedvezőtlenül érinti a döntés, amivel az uniós döntéshozóknak foglalkozniuk kell. A miniszter úgy véli: hosz- szabb távon ez befolyásolja leginkább a kelet-közép-európai térség és benne Magyarország növekedési lehetőségeit. Varga ugyanakkor légből kapottnak nevezte azt a német pénzügyminisztériumi okfejtést, amely szerint Magyarország lehet az uniót elhagyó államok között a következő a sorban. „Nincs ilyen szándék, nincs ilyen terv, nincs ilyen forgatókönyv, ötlet vagy elképzelés” - cáfolta határozottan a Die Weltben felbukkanó találgatást. A tárca a brit kilépés kapcsán inkább azzal foglalkozik, miként lehetne elérni, hogy azok a társaságok, amelyek az új helyzetben Nagy-Britannia elhagyásán gondolkodnak, Magyarországot válasszák befektetésük színteréül. A kormány különleges kedvezményeket is felkínálna az áttelepülni szándékozó társaságoknak - a kedvezmények részletein dolgoznak a minisztériumban. Autóipari és pénzügyi társaságokról hallani, számukra lehet fontos, hogy a piacon legyenek jelen - emelte ki Varga Mihály. A miniszter szerint mintegy 770-780 brit cég működik ma Magyarországon, ők elégedettek a befektetői környezettel, ami jó referencia lehet. Magyarország jó feltételeket kínál mind az adózási környezetet, az adminisztrációt vagy a munkaerő árát és képzettségét tekintve - emelte ki Varga Mihály miniszter. Tíz nyomozó eredt az offshore-osok nyomába BUDAPEST Eddig csaknem 900 offshore céget vizsgált át a Nemzeti Nyomozó Irodánál az offshore-ügyek magyar szálainak felderítésére alakított tíz emberből álló nyomozócsoport - írta a Magyar Idők. Együttműködnek a NAV-val, a közbeszerzési hatósággal és a titkos- szolgálatokkal, és elemzik például a sajtóhíreket is. Az off- shore-szálak felderítésében szerepe van a külföldi hírszerzéssel foglalkozó Információs Hivatalnak, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak és az Alkotmányvédelmi Hivatalnak is. A botrányt az indította el, hogy nyilvánosságra került egy óriási adathalmaz, a Panama-iratok számos politikus, közéleti személyiség, ismert vállalkozó titkolt adataival. MW Bővítik a győri Audit GYŐR Elkezdődött az Audi Hungária Motor Kft. új, 80 ezer négyzetméteres karosszériagyárának építése. A gyár kapacitásának növelése a várhatóan 2018-ban kezdődő Q3 modell gyártásához szükséges. Augusztusban kezdődik majd az acélszerkezet építése. A győri Audinak egy 75 ezer négyzetméteres karosszéria- gyára van, ahol több modell karosszériaelemei készülnek. A teljes gyártási folyamatot végző járműgyár éves kapacitása 160 ezer autó. A 32 milliárd forintos új motorgyár építését tavaly október 19-én jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Peter Kössler, a vállalat ügyvezető elnöke. A fejlesztést a kormány 6 milliárd forinttal támogatja. MW Évi 310 mil- liárdot fizetünk be, és kétezer- milliárdot hívhatunk le EU-költségvetés: a britek kilépésével kevesebb pénz juthat a régiónak - Követik a norvég, svájci mintát? Akár eurómilliárdokat is elbukhatunk EU A 28-ak nemzeti jövedelmének mintegy 1 százaléka a közös költségvetés, amiből évi 130 milliárd euró körüli összes kifizetést lőttek be a 2014-2020 közötti ciklusban. Ami a bevételi oldalt illeti, a tagállamok hozzájárulását több mint kétharmad részben a bruttó nemzeti jövedelem határozza meg, így az Egyesült Királyság az egyik legnagyobb befizető. Évi 6,5-7 milliárd euróval többet tesz be a közös kasszába, mint amennyit visszakap. Bár ez nem sokkal több, mint 5 százaléka a közös büdzsének, mégis hiányozni fog, leginkább a kisebb nemzeti jövedelmű kelet-európai országoknak, amelyek ma még az átlagnál több forrást kapnak. Magyarország lesz az egyik legnagyobb vesztes - jósolják közgazdászok -, évi 1,2 milliárd euróra teszik Nagy-Britannia befizetéseinek elmaradása után a kiesést. Ez elég megrázó lenne, jelenleg az évente lehívható uniós támogatási forrás 3-4 milliárd euró között van. Számszerű becslésre nem vállalkozott Balázs Péter volt külügyminiszter, egykori uniós biztos. Annyi biztos, a nettó böfizető Egyesült Királyság kiesésével szűkebb lesz a szétosztható forráskeret, ugyanakkor a hatást tompíthatja, hogy a Juncker-admi- nisztráció éppen a támogatások hatékonyabb felhasználásán munkálkodik. Azon, hogy kevesebb szubvencióból hozzanak ki többet, például a visz- szatérítendő támogatási formákat részesítik előnyben, ami a megtérülést ösztönzi, s újabb tagállami befizetések nélkül biztosít forrást. A szavazás egyik következménye kétségtelenül az, hogy az Egyesült Királyság a közös költségvetésből kiválik, de ez nagyon bonyolult folyamat lesz, aminek során rengeteg kötést kell visszabontani - fogalmazott Balázs. Átvezető programot kell készíteni, amíg a költségvetési pozíció a nullát eléri - utalt a folyamatban lévő ügyek befejezésére. A szavazás csupán arról szólt, hogy Nagy-Britannia mit nem akar: EU-tag nem akar lenni. Azt viszont még nem tudni, milyen szoros kapcsolatot akar Brüsszellel. Számos példa van a különböző fokozatokra, például a svájciak EFTA-tagsága, a norvégok az EGT-be léptek be, Kanada pedig mindenre kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodást kötött az EU-val. Somai Miklós, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa két éve, a brit kilépés hatásait taglaló tanulmányában kifejtette: a kilépés nem jelentené az EU-költségvetés finanszírozásában való brit teherviselés megszűnését - hiszen Norvégia és Svájc is fizet. A kutató számítása szerint a hozzájárulások egy főre jutó értékét tekintve egy norvég mintájú tagság mindössze 17, egy svájci típusú pedig 59 százalékkal csökkentené az Egyesült Királyság szerepvállalását. Az utóbbi azonban kevésbé valószínű: Svájcnak nincs ugyanis a szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó egyezménye az EU-val, ám ha ezt London nem kéri, akkor a City kiürülhet. V. I.-VFI. Balázs Péter volt uniós biztos: veszíthetünk Kiesik az agrárreform legfőbb támogatója Hiányozni fog a közös büdzséből az Egyesült Királyság befizetése, és a legnagyobb áldozat az agrárszektor lehet - véli Raskó György mezőgazdasági nagyvállalkozó, egykori földművelésügyi államtitkár. Közvetlen piaci oldalról nagyobb megrázkódtatástól nem tart, hiszen az ország nettó élelmiszer-importőr, aligha vet ki vámokat az unióból érkező termékekre, exportálni pedig továbbra sem fog jelentős mennyiségben. Ennél sokkal lényegesebb hatás, hogy a britek a közösségi agrárpolitikát tekintve a reformpárti oldalhoz tartoztak, kiesésükkel a hollandok, dánok, belgák fontos támogatót veszítenek. A britek azt képviselik, hogy az unió mezőgazdasága nem szakadhat el hosszú távon a világpiaci realitásoktól, fenntarthatatlan, hogy a farmok háromnegyede életképtelen támogatások nélkül. Többek között ellenzik a teljesítményhez nem kötött, hektáronként automatikusan átutalt földalapú támogatást, ugyanakkor támogatják a birtokkoncentrációt. Raskó György: hiányozni fognak
