Új Néplap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-20 / 143. szám
0 VÉLEM ÉN 2016. JÚNIUS 20., HÉTFŐ Az eves és az étvágy V alami furcsa do- egyszer csak mindenki el- log zajlott épp, efe- tűnt az üzletből. Na jó, csak 161 semmi kétsé- majdnem mindenki, az üzlet gém nem volt, ami- dolgozói maradtak. Viszont kor múlt kedden este béka- vásárló rajtam kívül akkor nyarodtam egy szolnoki áru- már nemigen volt, a parko- ház elé a kocsival. Mert bár lóban pedig talán két-három Ugyan minden elemében ember és nagyjából ugyan- egy átlagos hétköznap es- ennyi kocsi lehetett. Tényleg tének kellett volna lennie, lehet abban valami, hogy olyjól láthatóan nem az volt. kor meglátogatnak bennünket az ufók? Alig találtam egy kis he- Aztán kicsivel később a lyet, ahová még leparkolhat- 442-es főút felé vettem az tam volna, ez csak némi kö- irányt. Az estén- rözés után sikerült. Hagytam ként máskor időt arra, hogy a'helyzet ma- oly forgalmas gyarázattal szolgáljon, nyo- mozás helyett előkerestem а bevásárlólistát, s célba vet- tem a bejáratot. Odabent, az üzletben pedig aztán tényleg minden gyanús lett. Mert hát hogy az ördögbe kerül ide ennyi ember egy normál hétköznap este? Bármerre néztem, vásárlókba, ütközött a tekintetem. АШП meg csak egyre és egyre többen lettünk. Konkrétan olyan sor végére kellett beállnom a hűtőpult vagy éppen a kenyerek előtt, mintha minimum pénzjutalmat osztogatott volna valaki ott elöl. Aztán mintha varázsütésre történt volna, pontosan tíz perccel hat óra előtt útszakaszon hűlt helyét találtam a hazafelé igyekvő autósoknak, akik máskor azért tömött sorokban szokták követni egymást. Na jó, most is jöttek, idővel két autó tűnt fel mögöttem, mindkettőt egy-egy hölgy vezette, utasok nem ültek a kocsikban. Tényleg valami titokzatos rejtély, eltűnések sorozata állhat a jelenség mögött, vontam le a konzekvenciát, s már fel is rémlett előttem néhány X-Akták epizód. Haza térve sem volt gond azzal, hogyan parkoljak le. Se autó, se gyalogos, se biciklis. Ha mégis, csak elvétve. Hogy hová tűntek hirtelen az emberek? Elméletem szerint oda mentek, ahová én is igyekeztem. Egy televízió, egy kivetítő elé, hogy szurkoljanak a magyar csapat sikerének a foci-Eb-n. ,-^зШ Hírlik, egy iskolában a magyar meccs miatt halasztották az évzárót »i№w A csapat és mi is vágyunk a sikerre. Vajon hányszor láthatjuk még * * a mieinket az Eb-n? ...iiiiiiiíflf^ к N apsütötte nyári dél- elóttön a szabadnapos pedellusok határozottságával. megyek át a zebrán - röviden kijelölt gyalogátkelőhelyen. Kanyarodó és egyenesen haladó buszok, autók letekert ablakkal - nagy a meleg, na. nem látom, de miért különbözne a többiétől -, mindenki sokkal szívesebben lenne máskor, másutt, mint éppen most és itt. A „Csak a nézését, meg a járását” és rokonlelkű dallamokra már nem kapom fel a fejem én sem. Bár nem kértem, mégis megajándékoznak a kereskedelmi rádiók reggeli műsorainak kötelező kellékével: a műrókelők között, ezáltal a mellettem, velem szemben, mögöttem battyogókat is szlalomozásra késztetve. Típusát, méretét színét tekintve teljesen közömbös autó - a jól nevelt sofőrökre jellemző türelemmel - áll a zebra előtt. Ahogy kell, ablak leteHihetetlen a pillanat! Kizárt, hogy jól hallanék. Talán a meleg az oka, nyilván hal- lucinálok. És mégis. Most már egészen biztos vagyok benne, hogy a zenegéppé lett járműből jön „A” hang. Az ezer oldalról érkező hanghatások közül kiGutái István cs.gutai70@gmail.com Piacról, piacra, megállótól, megállóba, akárhonnan- tól az akárhovába ha nem is siet, de ritmikusan pulzálva halad a tömeg. Ahogy az ismeretlenül is megszokott arcokról le tudom olvasni - a sajátomat jókedvű affektálással és/vág у a hangerővel. Rezeg a szélvédő, lüktet az ér a halánték és a napszemüveg szára között. Másodpercek alatt játszódik le a csoda. Szlalomozom a jákérve, de nem hogy kiszűrődik, egyenesen kizuhan belőle egy foszlány. Lepattan az egyre melegebb aszfaltra, onnan fölfelé az izzadt homlokú járókelők füléig. rí, villámcsapásként vágódik bele a verőfényes délelőttbe. „Én egész népemet fogom/ Nem középiskolás fokon..." Ép nyit hallok csu- pán. Útjaink még csak nem is keresztezték egymást: én jobbra, az autó mögöttem balra el. Normális helyzet? József At- tila-verset hallgat Latinovits Zoltán előadásában - számomra már dübörgésnek tetsző hangerővel az autós. Kelet-Közép-Európában, rosszabb napjainkon Nyugat- Ázsiában nem a körülmények, hatására, hanem éppenséggel azok ellenében történnek meg velünk apróságukban is nagyszerű dolgok. A közlekedési versrészlet is ilyen volt. Esküszöm, mikor végigfolyt értelmemen a helyzet teles abszurditása, mikor felfogtam, hogy mi is történt néhány másodperc alatt, egy szívverésem egészen biztosan kimaradt. Tisztelt Hangerős Autós! Köszönöm! Merthogy azokban a pillanatokban történelmi időszakot éltünk, évtizedek után először a magyar csapat is elkezdte kergetni a labdát egy Európa- bajnokságon. Ráadásul az osztrákok elleni meccs jó volt, emlékezetes csata, a végén felemelő pillanatokkal. Bármit is hoz a jövő, bárhogyan is zárunk majd a csoportban, már biztosan lesz olyan emlékünk, amit szívesen idézünk fel nagyon sok idő múlva is. Hírlik, hogy az ország egyik általános iskolájában azért halasztották egy nap- . pal későbbre a Molnár G. Attila attila.molnar.g@mediaworks.hu most szerdára tervezett évzárót, mert a szülők többségének akkor más elfoglaltsága lesz. Ki ne tudná, aznap este játszik majd Portugáliával a magyar válogatott. Úgy tudni, az igazgató - méltányolva a kérést - csütörtökre halasztotta az eseményt. Biztosan lesz pár munkahely, ahol hasonló átszervezést kezdeményeznek majd. A válogatott utolsó csoportmeccsére talán még az előző két meccsnél is többen lesznek kíváncsiak, s szurkolnak majd a magyar sikerért. Ez esetben pedig tulajdonképpen mindegy, ki mit gondol a magyar labdarúgás egészéről. Ott és akkor ez talán keveset fog számítani. Ha a dolgok reményeink szerint alakulnak, jó Eb-t zárunk. Egyátalán nem kizárt, hogy nem csak egyetlen alkalommal lépünk még pályára Franciaországban. Mert hát miért ne gondolkodhatnánk már erről is? Hiába, tényleg evés közben jön meg az étvágy. A helyzet komoly, de nem reménytelen József Attila-verset hallgat dübörgésnek tetsző hangerővel.
