Új Néplap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-16 / 140. szám
g BELFÖLD 2016. JÚNIUS 16., CSÜTÖRTÖK 754 ezerrel több a magyar állampolgár honosítással MAGYARORSZÁG 754 347-en szereztek magyar állampolgárságot április 30-ig az egyszerűsített honosítási eljárással - közölte írásbeli válaszában Pintér Sándor belügyminiszter a szocialista Mesterházy Attila kérdésére. Az eredményt a Magyar Hírlap ismertette. A rendőrség 2013. január 1. és 2016. május 10. között „csalárd módon megszerzett állampolgárság gyanúja miatt” 2501 személlyel szemben indított büntetőeljárást. 2501 esetben büntetőeljárást kellett indítani csalás miatt Közigazgatási eljárásra 450 ügyben került sor. A nyomozók 487 olyan ismeretlen, vagy már felderített személlyel szemben folytatnak eljárást, aki a honosítottak irataival visszaélve hamis magyar útlevelet, személyi igazolványt vagy vezetői engedélyt készíttetett magának. Vádat 143 esetben emeltek, 609 személlyel szemben pedig felfüggesztették a nyomozást, mivel az illető ismeretlen helyre vagy külföldre menekült, őket elfogatóparanccsal igyekeznek kézre keríteni. Június 3-ig 196 személy esetében született a magyar állampolgárságvisszavonására okot adó tényt megállapító határozat. MW Százötvenmilliárd csak a legsúlyosabb gondokon enyhítene Kóros adósságállomány Újfent adósságban úsznak a kórházak, de nem az „ügyetlen menedzsmentek” és a „gonosz beszállítók” miatt. így látja az Egészség- ügyi Technológia és Orvos- technikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója. Holchacker Péter nincs egyedül a véleményével, sokak szerint alultervezett a finanszírozás. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu Egyszerre van jelen a magyar kórházakban a zsúfoltság és a kihasználatlan kapacitás, a sok üres ágy. Csak az alulfinanszírozottság biztos BUDAPEST Több mint 50 milliárd forintot tesz ki a kórházak adósságállománya az áprilisi adatok szerint, és ez az ősz- szeg nagyjából annyi, mint a tavalyi 60 milliárdos konszolidáció. Ezt mondta egy háttérbeszélgetésen a beszállítói egyesület igazgatója. Holchacker Péter hozzátette: még mindig a beszállítók finanszírozzák az egészségügy egy részét. A tartozás összege havonta 3-4 milliárd forinttal nő, így az év végére elérheti a 60-70 milliár- dot. Az eladósodásra magyarázat az is, hogy a finanszírozás alapját jelentő hbcs (homogén betegségcsoportok) reálértéke 2007-hez képest csaknem harmadával csökkent. Az egyesület elismeri, jelentős többletforrást sikerült az egészségügynek kiharcolnia a 2017-es költségvetésben, és folyamatosan nőtt 2007 óta mind a gyógyító-megelőző, mind az összevont szakellátási kassza. A struktúrája azonban átalakult - tette hozzá -, dologi költségekre kevesebb jut, mint nyolc éve. így a büdzsé növekedése ellenére kevesebb jut a kórházakban a működésre. Holchacker Péter úgy fogalmazott: az elmúlt évek tapasztalatai szerint nehéz azt az „intelmet” elfogadni, hogy gazdálkodjanak még ügyesebben a kórházak. Mint mondta, lehet javítani a gazdálkodáson, de ekkora mértékű hiányt nem az „ügyetlen kórházi menedzsment és a gonosz beszállítók” hoznak össze, hanem az egyenes következménye a makrogazdasági adatoknak. Az ETOSZ szerint 2020-2021- ig évi öt százalékkal több forrást kellene tenni az E-alapba. Számos egészségügyi közgazdász mutatott rá korábban, hogy a tartozás újratermelődése természetes. A Klik másfél milliárd forinttal növelte a tartozásait A költségvetési szervek tartozásállománya április végén 69,3 milliárd forint volt a Magyar Államkincstár adatai szerint. Az állomány egy hónap alatt 3 milliárddal nőtt, harmada 30 nap alatti, csaknem fele 60 napon túli. A keret döntő többsége szállítókkai-szolgál- tatókkal szemben fennálló tartozás. Az állományból 50,7 milliárd az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel. Az adatszolgáltatásra kötelezett 716 intézményből 382-nek van adóssága. A rekorderek közül a Klebels- berg Intézményfenntartó Központ 4,6 milliárddal szerepel előkelő helyen, 1,5 milliárddal növelve a tartozást egy hónap alatt. A Pest Megyei Kormány- hivatal 2,3 milliárd, a Kaposvári Egyetem 733 millió, a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 315 millió forinttal áll a listán. A kórházak közül a Békés megyei 3 milliárd, a fővárosi Péterfy 2,6 milliárdos adósságot halmozott föl. Sinkó Eszter úgy látja, nem a strukturális átalakítás hiánya termeli újra a kórházak hiányát, hanem a tartós alulfinanszírozottság. Ahhoz, hogy ne okozzon súlyos gondot az ellátórendszer működtetése, 100-150 milliárd forintra lenne szükség, mondta. A 160 kórház helyett már 10-35 bonyolultabb ellátást nyújtó intézmény is elegendő volna, írt nemrégiben a témáról Lantos Gabriella, a budapesti Róbert Magánkórház operatív igazgatója. Mihályi Péter közgazdász- pofesszor 50-70 kórház bezárását tartotta volna szükségesnek korábban. Ezeket a döntéseket a politika sosem vállalta föl, a párhuzamosságok megszüntetését, tízmilliárdos megtakarítást a tervezett kancellári rendszertől vár a kabinet. 14. heti várható főnyeremény: О-25« И MS .szerencsejatek.hu ©