Új Néplap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-02 / 128. szám

0 EZT ÍRTUK ANNO 2016. JÚNIUS 2., CSÜTÖRTÖK Kevés a paradicsom, száz forint is lehet az ára JÁSZKUNSÁG 1978. április 3. Több napos volt most a hét vé­gi piac Szolnokon. Árut is min­dennap bőven kínáltak: salá­tából 3-7, zöldhagymából és hónapos retekből 2-8 forin­tért darabonként, illetve cso­mónként. 40-50 forint volt az uborka kilója. A zagyvaréka- si tsz boltjában árultak gom­bát 60 forintért. Paradicsomot - amiből egyelőre kevés van - 80-100 forintért mértek kilón­ként. Zöldpaprikából a magán- kereskedőktől 3-7, a Zöldért boltokból 3-6,50 forintért lehe­tett venni egyet-egyet. Sok volt a sárgarépa, a petrezselyem, valamint a vöröshagyma és a burgonya, 4-8,80 forint kö­Tojást a zagyvaré- kasi tsz boltjában hetek óta 1 forin­tért lehet venni, de máshol sem adják 1,40-nél többért. zötti árért mindegyikből mér­tek egy kilót az üzletekben és a magánkereskedőktől is lehe­tett ezekből az árukból 5-12 fo­rintért méretni kilónként. Ká­posztafélékből még mindig ele­gendő a készlet, 5-10 forintért mérték kilóját. Olcsóbb a sós­ka és a paraj, 15-30 forintba került kilója a legtöbb eladó­nál. Tojást a zagyvarékasi tsz boltjában hetek óta 1 forintért is lehet venni, máshol sem ke­rül többe 1 forint 40 fillérnél darabja. A vágott baromfiszak- üzletben 16 forintért árultak libaaprólékot és 29 forintért tyűkot. Halból a szaküzletben árultak szeletelt pontyot 50 és harcsát 60 forintért kilónként. Jászberényben 32 forintért kelt a tyúk, 33-ért a csirke ki­lója. Tojást 0,90-1,20 forintért kínáltak. Több már a zöldpap­rika, a saláta, valamint a ka­ralábé, ezek darabját 2-5 fo­rintos áron lehetet megvenni. Zöldhagymából és hónapos re­tekből 1-4 forintért adtak egy csomót. Egyforma áron - 20-30 fo­rintért - adták a paraj és a sós­ka kilóját. Káposztaféléket és petrezselymet, sárgarépát 4-10 forintért lehetett beszerezni ki­lónként, a burgonya ára 4-5 fo­rint között váltakozott. Naponta szerepelt Szolnok a baleseti krónikákban Zűrzavar a feljárónál Az esélyesek nem okoztak csalódást a válogatón ÄjnSSS'«-äs»* а«**! ив"*'** __---­1978. november 23. Né­hány órán belül három bal­eset a 4-es számú főút szolnoki belvárosi szaka­szán. Szombaton halálra gázolnak egy férfit a legfor­galmasabb kijelölt gyalog- átkelőhelyen, hétfőn egy fi­atal nő ugyanott egy teher­autó elé rohan - súlyosan megsérül. És sorolhatnánk tovább, hiszen nem telt el nap, hogy a baleseti króni­kából Szolnok kimaradt vol­na. Egyetlen hó­napban, _____ SIQIN0 hogy az elmúlt héten a szo­kásosnál több rendőr cirkált a belvárosi utakon, hogy szi­gorúbb volt az ellenőrzés, és a felelősségre vonás. Ez a foko­zott ellenőrzés ismételten be­bizonyította, hogy a karam­bolokat előidéző okok között állandóan visszatér a gyors­hajtás, a szabálytalan előzés, 1978-ban is sok mindenről írt a megyei napilap Fotónkon az április 6-i címlap. a biztonságos közlekedésnek. A tilos jelzését megdöbben­tően sokan hagyják figyel­men kívül. Nem lehet szó nél­kül hagyni, ha az okokról be­szélünk, a figyelmetlen, sza­bálytalanul közlekedő gyalo­gosokat sem. Egyetlen napon ötszáz méteren belül két zeb­ránál ütöttek el gyalogost. Vrt október­ben het- venhá- rom ka­rambol történt a megye- székhely és a járás terü­letén, majd­nem kétszer annyi, mint az elmúlt év októberében. Felborzolta a kedélyeket. у 00 ÉS* ■“-"-fees*-. 8,01«*°" £ Ho**»»«**’-ss t«**“-?s\\ JSüTsftM »*»£ BS» i- ffrLt *« иОЛГЛ" jelentése-ГГ larto" SZOLNOK Olyan feltevések fogal­mazódtak meg az emberekben, hogy a megye legforgal­masabb útszaka­szán előforduló gya­kori baleseteknek nemcsak a közleke­dők fegyelmezetlen­sége lehet az egyetlen magyarázata, hanem a forgalom szervezett­ségének, irányításá­nak fogyatékosságai és a biztonságos közleke­dés objektív feltételei­nek hiánya is. Mi a véle­ménye a szakembernek? M. Szabó István rendőr ve­zérőrnagy, megyei főkapi­tány miben látja a magya­rázatát ennek az eddig még soha nem tapasztalt aggasz­tó állapotnak?- Sok összetevője van. Egy biztos, hogy a közlekedé­si balesetek megelőzésének egyik feltétele, de nem az egyetlen a rendőrség közbelé­pése. Nem állhat minden sar­kon rendőr, csak a legkritiku­sabb, legforgalmasabb ponto­kon. Bizonyára észrevették, rSSSS "2JJ: л $*»»•** ! »"* \ Ж» ,01с »'»тА* Csakhogy a főútvonal belvá­rosi szakaszán és az Ady End­re úton, a buszpályaudvar környékén egymást érik a ki­jelölt gyalogátkelőhelyek. Mi­re a gépjárművezető túljut az egyiken, már újból fékezhet. Ezért panaszkodnak a gépjár­művezetők, a gyalogosok pe­dig azért, mert a Keskeny Já­nos úton csak elvétve akad felfestett zebra. Egyszóval aránytalannak és éssze­rűtlennek tűnik a város­ban a kijelölt gyalogátke­lőhelyek elhelyezése.- Jogos az észrevétel. Felülvizsgáltuk a város forgalmi rendjét ebből a szempontból. Megol­dásra több alternatíva lehetséges. Ahol feles­leges és balesetveszé­lyes ott megszüntet­jük a kijelölt gyalog- átkelőhelyeket. Sok­kal biztonságosabb megoldás a zebrák­nál kisegítő lám­pákat elhelyezni, s azokat az útke­reszteződések rendőrlámpáival összehangolva működtetni.- A váro­son áthaladó gépkocsisort «•Hi** •KSüÄgsi ■йЙД: a?-sfl-ass.att efeae.-Ä! Ы*1 figyelmetlen kanyarodás és az ittas vezetés. Az is kide­rült, hogy hovatovább a ke­reszteződésekben elhelyezett rendőrlámpa sem garanciája ..•rS8~ű£i.Z. ”* * Mindkét eset­ben egyértelműen bebizonyo­sodott, maguk okozták a bal­esetet.- Igaz, hogy a zebrához kö­zeledve lehetnének sokkal óvatosabbak a gépjármű ve­zetők is. A KRESZ rendel­kezése is erre kötelezi őket. gyakran meg­állásra kény­szerítik a nagy ívben balra ka­nyarodok is. A Ti- sza-hídról érkezők a Ságvári körútig s z i n - te min­den bal о 1 d a - li mel- Iékut- c á b a befordulhatnak.- A közelmúltban tartott koordinációs értekezleten szó esett erről is. Közös nevezőre jutottunk abban, hogy csök­kenteni kell a balra kanyaro­dás lehetőségét. Az említett szakaszon pusztán a Táncsics út betorkolásánál marad vál­tozatlan a jelenlegi forgalmi rend. SZOLNOK 1978. július 9. Pénte­ken délután a Holt-Tiszai ver­senypályán mintegy három­száz résztvevővel megkezdő­dött a II. kajak-kenu válogató, melynek rendezője a Budapes­ti Honvéd. A világbajnoki kiküldetésre esélyes versenyzők valameny- nyien jelen voltak, hiányoztak viszont azok az egyesületek, amelyek a közvetlen utánpót­lást biztosítják. Amint dr. Parti János szövet­ségi kapitány elmondta, az if­júságiak távolmaradására az sem lehet magyarázat, hogy legjobbjaik jelenleg a poznani IBV-n vannak. Több száz azoknak a szá­ma, akik itt lehetnének, ám az egyesületek elsősorban taka­rékossági meggondolásból ma­radtak távol. Egyébként az elmúlt heti válo­gatóhoz hasonlóan ezúttal sem született túl sok meglepetés; az esélyesek könnyen harcolták ki a döntőbe jutást. Szombaton 9 órakor a К-l férfi felnőtt 1000 méteres számával folytatódott a válogató. Ebben a versenyszám­ban, valamint a C-2 1000 méte­ren volt a legszorosabb a befutó. Tegnap délután elő- és re­ményfutamokat rendeztek a vasárnapi döntőbe jutásért. Ma 8.30- kor a К-l férfi fel­nőtt 500 métere első középfu­tamával folytatódik a válogató, majd 17.50-kor indítják a záró­számot, a К-l férfi ifjúsági 5000 méteres futamot. A törökszentmiklósi Göblyös Zsolt az újonc bajnok Beszámoltak a fejlődésről: mentőállomás létesült, megépült a véradó állomás és a kényelmes nővérszállás Ünnepi tanácsülést tartottak Mezőtúron //■ / MEZŐTÚR 1978 január 3. Dél­előtt kilenc órakor fanfárok hangja jelezte: megkezdődhet az ünnepi tanácsülés, amelyet tegnap Mezőtúr várossá nyil­vánításának 600. évforduló­ja alkalmából tartottak a me­zőtúri Városi Tanács nagyter­mében. Köszöntötték a tanács­ülésen megjelent vendégeket, majd Papp János, a városi ta­nács elnöke mondott ünnepi beszédet.- Ismét eltelt egy év, amelyet a jól végzett munka tudatával búcsúztathattunk, s köszönt­hetjük az új esztendőt - mond­ta bevezetőjében, a városi ta­nács elnöke. - Az 1978-as év eltér a többitől, hiszen az idén ünnepeljük Mezőtúr várossá nyilvánításának 600. évfordu­lóját. Milyen egyszerű kimon­dani: hatszáz év. Ha belegon­dolunk, mi minden történt ez idő alatt, s különösen az utób­bi három évtizedben, úgy hi­szem, nincs szégyenkezni va­lónk. Büszkék lehetünk váro­sunk múltjára, jelenére, a kö­zösen elért eredményekre.- Termelőszövetkezeteink nagyarányú fejlődése lemér­hető a tagság jövedelmén: 1960-ban 13 ezer 500 forint volt, ez 1976-ban 38 ezer 500 forintra emelkedett. A szövet­kezetek 1977-ben több mint 63 millió forintért terveztek különböző beruházásokat. Ja­A tanácsülésen Papp János tanácselnök mondott ünnepi beszédet vulnak az állattenyésztés fel­tételei, egyre több erő- és mun­kagép segít a földeken. A ter­melőszövetkezetek mellett je­lentős szerepe van az állami gazdaságnak. A város iparo­sításáról, lényegében 1950-től beszélhetünk, amikor a kispi- ari szövetkezetek létrehozá­sát tanácsi vállalatok alapítá­sa követte. Az ipar további fej­lődését jelentette a KÁÉV 8. sz. gyára, a Kontakta, a Tisza Cipőgyár mezőtúri telepének kialakítása. Az iparfejlesztés extenzív szakasza már befe­jeződött. A jelen és a jövő fel­adata az üzemek közötti szín- vonalbeli különbségek csök­kentése, a termelékenység nö­velése, az ésszerű üzemszer­vezés, a gazdálkodás hatéko­nyabbá tételével.- A közlekedés fejlesztését szolgálta a vasútvonalak kor­szerűsítése, a városi közleke­dés kialakítása, az autóbusz- és tehergépkocsipark bővíté­se. Felavatták az autóbusz-pá­lyaudvart, a teherpályaud­vart. Megkezdődött a szenny­vízelvezető csatorna- rendszer kiépítése, megépült a szenny­víztisztító telep is. A város kórházában kétszáz orvos és egészségügyi dolgozó tevé­kenykedik. Mentőállomás lé­tesült, megépült a véradó ál­lomás és a kényelmes nővér- szállás. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom