Új Néplap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-14 / 138. szám

/ 2016. JÚNIUS 14., KEDD GAZDASÁG у Biztosítás: szépíti a helyzetet az állami támogatás Nézzük a költséget! Elfogadta a jovo évi költségvetést a parlament BUDAPEST Az Országgyűlés a 2017. évi költségvetés elfoga­dásával felelős döntést hozott, olyan büdzsét fogadott el, amely továbbra is biztosítja a stabil és kiszámítható gazdasági növe­kedést - hangoztatta tegnap Varga Mihály, miután a T. Ház megszavazta a jövő évi büdzsét. A gazdasági miniszter elmond­ta, a kormány által az adócsök­kentés, az otthonteremtés és a gyarapodás büdzséjeként jel­lemzett költségvetés 3,1 száza­lékos növekedéssel, 0,9 száza­lékos inflációval és 2,4 százalé­kos, az uniós módszertan alap­ján számított államháztartási hiánnyal számol. A kormány egyik legfontosabb célkitűzése az állam nullszaldós működé­se, csak a beruházásokkal, fej­lesztésekkel kapcsolatban tar­talmaz deficitet a költségvetés. Utóbbiakra EU-pénzekbőI 2240 milliárd, hazai forrásból pedig 1640 milliárd forintot szánnak. Varga kiemelte, az ideihez képest 2017-ben az oktatásra 271, az egészségügyre 171, a társadalombiztosítási és a jólé­ti szférára 155, a kulturális te­vékenységre 70 milliárddal, a sport és szabadidős ágazatra 39 milliárddal költenek többet. A rendvédelemre 117, az igazság­szolgáltatásra 26, a külügyre 10 milliárddal jut több az ideinél. A költségvetési törvény ér­telmében az államadósság-mu­tató a 2016 végére várható 73,5 százalékról 2017 végére 71,9 százalékra csökken a GDP-hez mérten. MW Blokkolhatják az Ubert Ideiglenesen, legfeljebb 365 napig blokkolni lehet azokat az internetes oldalakat, ame ­lyek jogellenesen működő ta­xiszolgáltatást kínálnak - dön­tött az Országgyűlés. A tiltás akkor rendelhető el. ha nem fe­lelnek meg a kormányrende­letben előírt diszpécserszolgá­lati követelményeknek és ezért a hatóság bírságot szabott ki. a megbírságolt pedig folytatja ezt a tevékenységet. Fekete Zoltán, az über opera­tív vezetője tudatta: a vállalko­zás továbbra is kitart amellett, hogy az új technológiák betiltá­sa, blokkolása nem jó irány. A klasszikus életbiztosítá­sok azért tűnhetnek vonzó befektetési lehetőségnek, mert garantált hozamot nyúj­tanak az ügyfeleiknek, a ma­gas költségek miatt azonban csak nagyon hosszú távon je­lentenek jó befektetést. Mediaworks/Portfolio kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu A klasszikus, vagy más néven vegyes biztosí­tások fő sajátossága, hogy úgy­nevezett technikai kamat is jár a szerződés élettartama alatt. Ez lényegében garantált hoza­mot jelent, amit a biztosítónak minden évben jóvá kell írnia a számlára. Ezt a biztosító úgy éri el, hogy állampapírokat, bank­betéteket, más kockázatkerülő eszközöket vesz meg, amelyek várhatóan a (jellemzően tarta­mos) szerződés lejártáig ki fog­ják termelni az ígért hozamot, sőt az állampapír-portfolió ho­zamának és a technikai ka­matnak a különbségét nyolc­van-száz százalékban megtérí­tik az ügyfélnek. A biztosítók haszna nem is a nyereségből való részesedésen, hanem a jellemzően kiemelke­dően magas költség elvonásá­ban van, amelynek pontos mér­tékét sok termék esetén még az ügyfél sem ismerheti. A szerződések költségét egy modellszámításban megmuta­tó Teljes Költség Mutató (TKM) mindössze a klasszikus nyug­díjbiztosítások esetén létezik. Ebből megállapíthatjuk, hogy a szerződések teljes költsége az öt elérhető biztosítási termék esetén négynél még húszéves időtávon is magasabb, mint a technikai kamat (20 év alatt 1,34-3,76 százalék, míg a tech­nikai kamat 2-2,75 százalék). Ez azt jelenti, hogy ha nem len­ne állami támogatás (és lineá­risan számoljuk a TKM-mo- dellszámításban szereplő para­méterek alapján a költségeket), 20 év alatt - az MKB nyugdíj- biztosításán kívül - minden más termékkel mínuszban va­gyunk, ha csak a technikai ka­matot írja jóvá a biztosítóinté­zet hozamként. Szerencsére a 20 száza­lékos állami támogatás so­kat szépít a helyzeten, ha 200 ezer forintos éves befizetés­sel számolunk, 20 év alatt 4 millió forintos befizetésünk már 4,31-5,45 millió forintot ér, szolgáltatótól függően, leg­többet az MKB termékével te­hetünk félre, ezt követi a Gene­rali. Érdemes ugyanezt az ösz- szehasonlítást elvégezni egy magasabb feltételezett hozam­összeggel is, mivel az is sokat nyomhat a latban, hogy egy biz­tosító a többlethozamot milyen arányban téríti vissza. Ötszázalékos feltételezett bruttó hozam mellett tovább­ra is az MKB Értékmegőrző­vel szerezhetjük meg a legma­gasabb hozamot, míg az Aegon Relax a második és a Generali Jövőkép a harmadik. Ezzel a ho­zammal állami támogatás nél­kül is minden termék 20 éves hozama pozitív, állami támoga­tással pedig 4,9-től 6,28 millió­ra is nőhet a vagyonunk. Július l-jétől két jelentős vál­tozás vár a klasszikus biztosí­tásokra. Egyrészt minden ter­mék esetében ki kell mutatnia a szolgáltatóknak az eddig is­meretlen TKM-et, másrészt pe­dig a forintos technikai kamat a jelenlegi 2,9 százalékos törvé­nyi maximum helyett 2,3 szá­zalékban lesz maximálva. Fordulat: már több magyar utazik a Balatonra MAGYARORSZÁG Idén a jelek sze­rint jelentős fordulatot vett a ba­latoni turizmus. Az előző évek számai után az országos átlagot messze meghaladó mértékben, 17,2 százalékkal nőtt a turista- forgalom a tó környékén - írta a Napi.hu a KSH adatai alapján. A külföldi és a belföldi turizmus is jobban teljesített eddig idén a balatoni régióban, mint egy éve: a belföldi 23,2 százalékkal, a külföldi 5,6 százalékkal nőtt. Országos átlagban 7,2 száza­lékkal nőtt a turizmus az idei év első harmadában. A külföl­diek száma hiába nő a tavalyi­hoz képest, 2014-hez képest így is mínuszban vannak a külföl­di vendégéjszakák. Tavaly egy­értelműen elmaradtak a külföl­di vendégek, különösen az év el­ső felében, amikor a KSH a ven­dégéjszakák csaknem 10 száza­lékos visszaesését mérte. Hoffman Henrik, a Balato­ni Regionális Szövetség elnöke azt mondta, bőven van még tar­talék a balatoni turizmus növe­lésére. Ezt úgy szeretnék előse­gíteni, hogy ki akarnak alakíta­ni egy önálló tavaszi és őszi sze­zont, változatos saját gasztronó­miai és kulturális kínálatokkal. Mert Hoffmann Henrik szerint az már rég nem igaz, hogy a ma­gyar szolgáltatók a rendszervál­tás előtti színvonalat nyújtanák „szabadpiaci” árakon a tónál. Ezt a kilencvenes években még el lehetett mondani, és ezért a turisták „meg is büntették” tá­volmaradásukkal a vendéglátó­sokat. MW Havi egymilliós álomállás Több mint 600 jelentkező kö­zül kiválasztották azt a 24 éves egyetemista lányt, aki havi egy­millió forint fizetést kap azért, hogy tudósítson a Balaton tör­ténéseiről. A turisztikai álomál­lást azért hirdették meg, hogy a fiatalabbak körében is rávilá­gítsanak arra, milyen sokszínű a Balaton, ahová a nyáron fel­tétlenül érdemes elutazni. A győztesnek végig tudósítania kell a Nagyon Balaton esemé­nyeiről és más rendezvények­ről, ehhez szállást, étkezést és belépőket kap a fesztiválok­ra, sőt egy autót sofőrrel és egy hajót kapitánnyal is. Vegyes nyugdíjbiztosítások paraméterei (százalék) Termék Technikai kamat Többlethozam-visszatérítés TKM20 Aegon Relax 2,00 100 2,99 Generali Jövőkép 2,25 80 2,28 PostaNyugdíj Aranytartalék 2,00 80 2,46 MKB Értékmegó'rzó' 2,75 85 1,34 NN Motiva 2,50 80 3,76 FORRÁS: MABISZ, BIZTOSÍTÓK. PORTFOLIÓ Csaknem másfél milliárdos kárt okoztak a heves májusi viharok Villámlás és jégverés pusztított MAGYARORSZAG A heves viha­rok csaknem 1,5 milliárd fo­rint kárt okoztak a biztosított lakossági ingatlanokban má­jusban, a kárbejelentések szá­ma megközelítette a 23 ezret - közölte tegnap a Magyar Bizto­sítók Szövetsége (Mabisz). Az elmúlt évek tapasztalatai alap­ján nem számítanak rendkívüli eseménynek a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, de annál intenzívebb viharok Ma­gyarországon az évnek ebben a periódusában. A legtöbb, 14 318 esetben vi­har, felhőszakadás és jégeső miatt fordultak a lakosok a biz­tosítókhoz. A lakosság által be­csült, illetve a biztosítók által Még az újabb tetőket is alaposan megtépázták a viharok már felmért károk értéke meg­haladja a 777 millió forintot. Nagyon sok, csaknem 8300 vil­lámcsapás okozta kárt jelentet­tek májusban, ezek értéke meg­közelítette a 691 milliót. A villámcsapások másodla­gos hatása miatt bekövetkezett károk jelentős túlsúlyban vol­tak az elsődleges károkhoz ké­pest. A villámok az elektromos rendszerekben, elektronikai készülékekben több mint 7000 esetben okoztak kárt. A közvet­len villámcsapások több mint 1100 esetben okoztak sérülése­ket az ingatlanokban. Az előb­bi miatt csaknem 600 millió, az utóbbi miatt több mint 92 millió forintot fizettek ki. MW Felveszik a kesztyűt a kéményseprők BUDAPEST Alaptörvény-ellenes a Belügyminisztérium pénteki rendelete a Kéményseprők Or­szágos Szakszervezete (KOSZ) szerint. Bejelentették, Alkot­mánybírósághoz fordulnak az eddig évente végzett kémény­ellenőrzések két évre történő ritkítása miatt. Vámos Csaba, a szakszervezet elnöke hétfőn, Budapesten a Belügyminiszté­rium előtt tartott sajtótájékozta­tón ismertette, hogy miért tart­ják alaptörvény-ellenesnek a pénteken kihirdetett, július el­sejétől hatályos belügyminisz­tériumi rendeletét: meggyőző­désük, hogy a két évre szűkített kéményellenőrzések sértik az állampolgárok egészséges, biz­tonságos élethez való jogát. Vá­mos Csaba hozzátette: fenntart­ják népszavazási kezdeménye­zésüket is, amelyben azt kér­deznék meg: „Egyetért-e ön az­zal, hogy a kormány törvényben biztosítsa a legalább évenkénti kéményellenőrzést, függetlenül a kémény-, illetve tüzelőberen­dezés típusától?” Király András, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szak- szervezete 2000 (HVDSZ 2000) elnöke kiemelte: a szakmával nem egyeztetett rendelet sze­rintük nemcsak a lakosság biz­tonságát veszélyezteti, hanem a mintegy ezer kéményseprő fe­le el is veszítheti az állását en­nek következtében. MW

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom