Új Néplap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-02 / 128. szám

Sándor kényszerűségből kezdett hozzá az ostorfonáshoz, de ma messze földön híres mesterembernek számít 2016. JÚNIUS 2., CSÜTÖRTÖK Ritka hagyományt őriz a tenyői Pozsa Sándor Ritka, mint a fehér holló az os­torfonó mester manapság. Or­szágszerte sincsenek sokan, nemhogy környékünkön. Szu­pertitkosnak számított ugyan­is az, hogy a pásztorok min­dennapi használati eszköze ho­gyan készül, így aztán csak ke­vesen tudták megfonni az os­tort. Nem úgy a tiszatenyői Po­zsa Sándor, aki már mesternek számít a ritka szakmában. Tóth András andras.toth@mediaworks.hu TISZATENYŐ - Lényegében egy súlyos baleset miatt és egy kiszó­lásnak köszönhetem, hogy ostor­fonással foglalkozom manapság - mondja az ötvenhat éves Sán­dor. - A nagybátyám - aki vala­ha csikós volt egykor, nagyurak lovát legeltette itt, Tenyőn az ura­dalomnál - egyszer azt mondta nagy sóhajtva, beszélgetve a ro­koni körben, hogy nem tudja, ki fogja az ő mesterségét, az ostor­fonást továbbvinni? Erre mond­tam, hogy majd én. Azt felelte rá, ez nem nekem való. De rá pár napra megmutattam neki azt az ostort, amit csak azért is megfon­tam. Nem hitte el, hogy én készí­tettem. Gondoltam, akkor bizto­san nem lehet rossz, ha nem hi­szi el! Ez úgy negyven éve lehe­tett. Teltek az évek, mással fog­lalkoztam, a szakmámból éltem, villanyszerelő voltam. Aztán egy komoly balesetet szenvedtem, ab­ba kellett hagynom a munkát, le­százalékoltak. Hirtelen sok sza­badidőm lett. Egyszer aztán az egyik barátom rokonai hazajöt­tek Amerikából, a nagybácsi pe­dig mindenképpen szeretett vol­na egy jó karikásostort hazavin­ni. Fel is mentek Budára egy vá­sárba, de üres kézzel jöttek haza, mert drágállották. Akkor kértek meg rá, készítsek egy ostort. És hosszú évek után ismét fontam! Az utóbbi időben aztán egyre inkább előtérbe került a hagyo­mányőrzés megyénkben is, így az is szájról-szájra terjedt, hogy Sándor ostort készít.- Négy ágból fonok, és újab­ban gondot okoz, hogy nincs olyan kötélverő, aki kötelet ver kenderhői. Ma már minden mű­anyag. Márpedig én természe­tes, hagyományos anyagokkal dolgozom, a kötél az ostor belse­jébe kell. E köré fonom a bőrt. És úgy is készítem, ahogy az ősök csinálták. Nekem még szeren­csém volt felkeresni a régi pász­torokat itt Tenyőn, így tőlük so­kat tanulhattam. Ezek alapján alakítottam ki magamnak egy olyan formavilágot, ami csak az én ostoraimra jellemző, és ben­ne van a tenyői cifraság. Azt tudni kell, hogy a pásztorművé­szet néha átesik a giccsbe, mert annyira szerettek díszíteni. Er­re rá is értek, leültek egy fa alá, a jószág közben legelészett. Akkoriban persze a pászto­rok majdnem mindenhez értet­tek, így az ostorfonáshoz is. Kel­lett is nekik, hiszen aki eset­leg nem tudott ostort fonni, an­nak vennie kellett volna. Már­pedig egy jó karikásostor egy­kor egy szürkemarha árával ve­tekedett....- Nem is mutatták meg egy­másnak, hogyan kell fonni. Nagy titok volt, féltékenyek voltak a tudásukra. Ha valaki mégis meg akarta tanulni, ak­kor huszonnégy ággal mutatták meg a fogásokat. Na, azt lesse el valaki! Persze, hogy lehetet­len volt! - mosolyogja el magát Sándor. - Én minden alapanya­got magam állítok elő. Télen fut­ja rá az időmből - és egy doboz­nyi „ostoralkatrészt” mutat. - Ma is drága mulatság egy-egy ostor, hiszen negyven-hat- vanezer forintba is belekerül­het. Mert mire egy ostor elké­szül, az bizony belekerül hu- szonnégy-huszonöt munkaórá­ba. Sajnos akik értékelik ezt a mai világban, azoknak nincs rá pénzük, anyagi helyzetük nem engedi meg. Nem is csoda, hogy főleg külföldre szakadt hazánk­fiai vásárolnak vagy külföldre utazók visznek ajándékba os­tort tőlem. Egy fiatalember pél­dául az én karikásostorommal nyert csergető világbajnokságot Svájcban - teszi hozzá, majd ki­megyünk az udvarra, hogy megmutassa, hogyan is kell va­lójában csergetni. A hangsebességet lépték át az eszközzel MEGYEI KÖRKÉP Aranyos királyfi Joó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu E lgondolkodtató mesével indult a reggelem, melyet egy pap mesélt a gyerekeknek. Egy gazdag városka főterén állt egy arannyal kirakott szomorú ábrázatú királyfiszobor, melyre rászállt egy fecske. A madárka társait várta, hogy útra keljenek Afrika felé. A szobor arra kérte a fecskét, mielőtt elindul hosszú útjára, segítsen neki: csippentsen le egy aranydarabot a vállából, és vigye el a szegény szabó családjának. A következő napokban a szintén szegény sorsú pékhez, takácshoz és pásztorhoz küldte el, mindannyiukat megajándékozva egy kis arannyal. Teltek-múltak a hetek, míg egy nap csupasszá vált a szobor. A városlakók úgy döntöttek, ilyen csúfságra már nincsen szükség: a pőre király­fit kidobták, segítőtársa, a fecs­ke pedig elpusztult a télen, hi­szen nem tudott elindulni Afrikába. Hogy a történet méltánytalan? Az. A főhős nem nyeri el méltó jutalmát, a lelkűnkben működő jóérzés pedig két kézzel hadako­zik a végkifejlet ellen. Nyilván azért is berzenkedünk e szomorú mese ellen, mert a királyfiban oly’ sokan talán magunkra ismer­hetünk. Volt már például olyan munkahelye, ahol addig volt érté­kes dolgozó, amíg hasznát vették? Ha megbetegedett, ha már nem hozott kellő nyereséget, kidobták, mint a pőre szobrot? Létezett-e olyan „barátja”, aki addig maradt a közelében, míg kaphatott vala­mit öntől érzelmileg vagy éppen anyagilag? Bizony, meséink nagyon is életszagúak, igazságtalanok, néha fájdalmasak is. Akárcsak életünk, melyben tudjuk, hogy valójá­ban aranyos királyfiak vagyunk, mégis, sokan csak egy mez­telen szobornak látnak bennünket. KARCAG A XIII. Országos Patika Nap megyei megnyitóját tartot­ták tegnap Karcagon, ahol az érdeklődők különböző egészség- ügyi előadásokat hallhattak a szakemberektől, majd szűrővizs­gálatokon vehettek részt. Képünkön Patócsné Tóth Erika szak- asszisztens mér vérnyomást dr. Kasuba Jánosnénak. D. E Madarakkal ismerkedtek TISZASULY A település körül élő madarakat mutatták be a felső tagozatos iskolásoknak és né­hány felnőtt érdeklődőnek a köz­ségi könyvtárban szerdán. Elő­adónak Fejes Szabolcs erdészeti és vadgazdálkodási technikust hívták meg, illusztrációként pe­dig a szintén helybéli természet­fotós, Márkusné Fekete Katalin felvételei szolgáltak.- Tiszasüly olyan rendkívü­li madárállománnyal rendelke­zik, hogy nem is tudtunk volna minden fajt megemlíteni, így ti­zenkettőt választottunk, köztük védetteket is - árulta el Balaton Mária könyvtárvezető. К. B. Új forrásokat várnak a gyár felépülésétől TISZAPÜSPÖKI Ha elkezd a ter­veknek megfelelően jövő év ele­jén üzemelni a kukoricát töb­bek között fontos exportcikké, izocukorrá feldolgozó, magyar tulajdonban levő Tisza-TK Pro­jekt Kft., akkor a cég iparűzési adója a megkötött szerződések alapján a települést fogja gya­rapítani - közölte lapunkkal a település polgármestere. Ban­der József hozzátette, jelen pil­lanatban az iparűzési adó mér­téke másfél százalék. Abban bíznak, hogy az új be­vétel sokat jelent majd a költ­ségvetésüknek, hiszen az a táv­lati cél, hogy ne csak közpon­ti költségvetési forrásból, ha­nem egyéb forrásból is tudja­nak fordítani a tervezett célok­ra. Addig is, míg folyik az épít­kezés, azt szeretnék, hogy az ott dolgozó vállalkozások befi­zessék számukra az iparűzési adót és ezáltal a jogszabályok­nak megfelelően hozzáférhes­senek a negyvenötmilliárd fo­rintos kiemelt beruházás Ti- szapüspökit illető iparűzési- adó-tételéhez. Ennek érdeké­ben meg is tesznek mindent, hiszen nem mindegy, ez a nem kis pénzügyi tétel befolyik-e az önkormányzat kasszájába. Az érintett cégekkel fel is veszik a kapcsolatot, ebben a feladatban egyébként készséges partner a Tisza-TK Projekt Kft. - tette hozzá a településvezető. T. A. SZOLNOK Az 1944-es bombatámadások során életüket vesztett polgárok, vasutasok, katonák, valamint a mentést végző tűzoltók és légoltalmi szolgálatosok tiszteletére készíttetett emléktáblát a megyei polgári védel­mi szövetség.A tegnap felavatott emléktábla a légoltalmi kiállítóhely külső falán kapott helyet. SZ. ZS. iffli Felújítanák az orvosi rendelőt TISZAVÁRKONY Nagyon ráférne már a felújítás a község orvosi rendelőjére. - A tetőszerkezet ka­tasztrofális állapotban van, be­ázik, veszélyeztetve a telefon- és villanyvezetékeket - mutatott rá Hegedűs István polgármester. - Valójában ez már évtizedes prob­léma, ami a kivitelezés során al­kalmazott technikai megoldá­sokra vezethető vissza. A tetőfel­újítás mellett energetikai korsze­rűsítést, külső hőszigetelést, nyí­lászárócserét is terveznek, va­lamint a régi, elavult, alumíni­um elektomos vezetékek cseré­jét. Mindez kompletten harminc- millió forintból valósítható meg, melyre a napokban adtak be pá­lyázatot. K. B.-------о-----------------u — Többféle ostor létezik. Van példá­ul csikós és gulyás. A csikósos­tor fonata hat marok hosszú, dur ván százhúsz centi. Egy normá­lis csikósostor összesen két mé­ter hosszúságú. A gulyásostor azonban még ennél is hosszabb, mert a gulyás arra használta az ostort, hogy üsse vele az állatot, neki az ostorral el is kellett érnie a jószágot. A csikósnak nem volt erre szüksége, az csak csergetett vele, hanggal terelte a ménest. A csergetés a levegőben az ostor- pattogtatás. Az első ember készí­tette eszköz, ami átlépte a hang- sebességet. a karikásostor volt a csergetés során. Nagyon is életszagú, igazságtalan, és néha fájdalmas is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom