Új Néplap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-02 / 128. szám
Sándor kényszerűségből kezdett hozzá az ostorfonáshoz, de ma messze földön híres mesterembernek számít 2016. JÚNIUS 2., CSÜTÖRTÖK Ritka hagyományt őriz a tenyői Pozsa Sándor Ritka, mint a fehér holló az ostorfonó mester manapság. Országszerte sincsenek sokan, nemhogy környékünkön. Szupertitkosnak számított ugyanis az, hogy a pásztorok mindennapi használati eszköze hogyan készül, így aztán csak kevesen tudták megfonni az ostort. Nem úgy a tiszatenyői Pozsa Sándor, aki már mesternek számít a ritka szakmában. Tóth András andras.toth@mediaworks.hu TISZATENYŐ - Lényegében egy súlyos baleset miatt és egy kiszólásnak köszönhetem, hogy ostorfonással foglalkozom manapság - mondja az ötvenhat éves Sándor. - A nagybátyám - aki valaha csikós volt egykor, nagyurak lovát legeltette itt, Tenyőn az uradalomnál - egyszer azt mondta nagy sóhajtva, beszélgetve a rokoni körben, hogy nem tudja, ki fogja az ő mesterségét, az ostorfonást továbbvinni? Erre mondtam, hogy majd én. Azt felelte rá, ez nem nekem való. De rá pár napra megmutattam neki azt az ostort, amit csak azért is megfontam. Nem hitte el, hogy én készítettem. Gondoltam, akkor biztosan nem lehet rossz, ha nem hiszi el! Ez úgy negyven éve lehetett. Teltek az évek, mással foglalkoztam, a szakmámból éltem, villanyszerelő voltam. Aztán egy komoly balesetet szenvedtem, abba kellett hagynom a munkát, leszázalékoltak. Hirtelen sok szabadidőm lett. Egyszer aztán az egyik barátom rokonai hazajöttek Amerikából, a nagybácsi pedig mindenképpen szeretett volna egy jó karikásostort hazavinni. Fel is mentek Budára egy vásárba, de üres kézzel jöttek haza, mert drágállották. Akkor kértek meg rá, készítsek egy ostort. És hosszú évek után ismét fontam! Az utóbbi időben aztán egyre inkább előtérbe került a hagyományőrzés megyénkben is, így az is szájról-szájra terjedt, hogy Sándor ostort készít.- Négy ágból fonok, és újabban gondot okoz, hogy nincs olyan kötélverő, aki kötelet ver kenderhői. Ma már minden műanyag. Márpedig én természetes, hagyományos anyagokkal dolgozom, a kötél az ostor belsejébe kell. E köré fonom a bőrt. És úgy is készítem, ahogy az ősök csinálták. Nekem még szerencsém volt felkeresni a régi pásztorokat itt Tenyőn, így tőlük sokat tanulhattam. Ezek alapján alakítottam ki magamnak egy olyan formavilágot, ami csak az én ostoraimra jellemző, és benne van a tenyői cifraság. Azt tudni kell, hogy a pásztorművészet néha átesik a giccsbe, mert annyira szerettek díszíteni. Erre rá is értek, leültek egy fa alá, a jószág közben legelészett. Akkoriban persze a pásztorok majdnem mindenhez értettek, így az ostorfonáshoz is. Kellett is nekik, hiszen aki esetleg nem tudott ostort fonni, annak vennie kellett volna. Márpedig egy jó karikásostor egykor egy szürkemarha árával vetekedett....- Nem is mutatták meg egymásnak, hogyan kell fonni. Nagy titok volt, féltékenyek voltak a tudásukra. Ha valaki mégis meg akarta tanulni, akkor huszonnégy ággal mutatták meg a fogásokat. Na, azt lesse el valaki! Persze, hogy lehetetlen volt! - mosolyogja el magát Sándor. - Én minden alapanyagot magam állítok elő. Télen futja rá az időmből - és egy doboznyi „ostoralkatrészt” mutat. - Ma is drága mulatság egy-egy ostor, hiszen negyven-hat- vanezer forintba is belekerülhet. Mert mire egy ostor elkészül, az bizony belekerül hu- szonnégy-huszonöt munkaórába. Sajnos akik értékelik ezt a mai világban, azoknak nincs rá pénzük, anyagi helyzetük nem engedi meg. Nem is csoda, hogy főleg külföldre szakadt hazánkfiai vásárolnak vagy külföldre utazók visznek ajándékba ostort tőlem. Egy fiatalember például az én karikásostorommal nyert csergető világbajnokságot Svájcban - teszi hozzá, majd kimegyünk az udvarra, hogy megmutassa, hogyan is kell valójában csergetni. A hangsebességet lépték át az eszközzel MEGYEI KÖRKÉP Aranyos királyfi Joó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu E lgondolkodtató mesével indult a reggelem, melyet egy pap mesélt a gyerekeknek. Egy gazdag városka főterén állt egy arannyal kirakott szomorú ábrázatú királyfiszobor, melyre rászállt egy fecske. A madárka társait várta, hogy útra keljenek Afrika felé. A szobor arra kérte a fecskét, mielőtt elindul hosszú útjára, segítsen neki: csippentsen le egy aranydarabot a vállából, és vigye el a szegény szabó családjának. A következő napokban a szintén szegény sorsú pékhez, takácshoz és pásztorhoz küldte el, mindannyiukat megajándékozva egy kis arannyal. Teltek-múltak a hetek, míg egy nap csupasszá vált a szobor. A városlakók úgy döntöttek, ilyen csúfságra már nincsen szükség: a pőre királyfit kidobták, segítőtársa, a fecske pedig elpusztult a télen, hiszen nem tudott elindulni Afrikába. Hogy a történet méltánytalan? Az. A főhős nem nyeri el méltó jutalmát, a lelkűnkben működő jóérzés pedig két kézzel hadakozik a végkifejlet ellen. Nyilván azért is berzenkedünk e szomorú mese ellen, mert a királyfiban oly’ sokan talán magunkra ismerhetünk. Volt már például olyan munkahelye, ahol addig volt értékes dolgozó, amíg hasznát vették? Ha megbetegedett, ha már nem hozott kellő nyereséget, kidobták, mint a pőre szobrot? Létezett-e olyan „barátja”, aki addig maradt a közelében, míg kaphatott valamit öntől érzelmileg vagy éppen anyagilag? Bizony, meséink nagyon is életszagúak, igazságtalanok, néha fájdalmasak is. Akárcsak életünk, melyben tudjuk, hogy valójában aranyos királyfiak vagyunk, mégis, sokan csak egy meztelen szobornak látnak bennünket. KARCAG A XIII. Országos Patika Nap megyei megnyitóját tartották tegnap Karcagon, ahol az érdeklődők különböző egészség- ügyi előadásokat hallhattak a szakemberektől, majd szűrővizsgálatokon vehettek részt. Képünkön Patócsné Tóth Erika szak- asszisztens mér vérnyomást dr. Kasuba Jánosnénak. D. E Madarakkal ismerkedtek TISZASULY A település körül élő madarakat mutatták be a felső tagozatos iskolásoknak és néhány felnőtt érdeklődőnek a községi könyvtárban szerdán. Előadónak Fejes Szabolcs erdészeti és vadgazdálkodási technikust hívták meg, illusztrációként pedig a szintén helybéli természetfotós, Márkusné Fekete Katalin felvételei szolgáltak.- Tiszasüly olyan rendkívüli madárállománnyal rendelkezik, hogy nem is tudtunk volna minden fajt megemlíteni, így tizenkettőt választottunk, köztük védetteket is - árulta el Balaton Mária könyvtárvezető. К. B. Új forrásokat várnak a gyár felépülésétől TISZAPÜSPÖKI Ha elkezd a terveknek megfelelően jövő év elején üzemelni a kukoricát többek között fontos exportcikké, izocukorrá feldolgozó, magyar tulajdonban levő Tisza-TK Projekt Kft., akkor a cég iparűzési adója a megkötött szerződések alapján a települést fogja gyarapítani - közölte lapunkkal a település polgármestere. Bander József hozzátette, jelen pillanatban az iparűzési adó mértéke másfél százalék. Abban bíznak, hogy az új bevétel sokat jelent majd a költségvetésüknek, hiszen az a távlati cél, hogy ne csak központi költségvetési forrásból, hanem egyéb forrásból is tudjanak fordítani a tervezett célokra. Addig is, míg folyik az építkezés, azt szeretnék, hogy az ott dolgozó vállalkozások befizessék számukra az iparűzési adót és ezáltal a jogszabályoknak megfelelően hozzáférhessenek a negyvenötmilliárd forintos kiemelt beruházás Ti- szapüspökit illető iparűzési- adó-tételéhez. Ennek érdekében meg is tesznek mindent, hiszen nem mindegy, ez a nem kis pénzügyi tétel befolyik-e az önkormányzat kasszájába. Az érintett cégekkel fel is veszik a kapcsolatot, ebben a feladatban egyébként készséges partner a Tisza-TK Projekt Kft. - tette hozzá a településvezető. T. A. SZOLNOK Az 1944-es bombatámadások során életüket vesztett polgárok, vasutasok, katonák, valamint a mentést végző tűzoltók és légoltalmi szolgálatosok tiszteletére készíttetett emléktáblát a megyei polgári védelmi szövetség.A tegnap felavatott emléktábla a légoltalmi kiállítóhely külső falán kapott helyet. SZ. ZS. iffli Felújítanák az orvosi rendelőt TISZAVÁRKONY Nagyon ráférne már a felújítás a község orvosi rendelőjére. - A tetőszerkezet katasztrofális állapotban van, beázik, veszélyeztetve a telefon- és villanyvezetékeket - mutatott rá Hegedűs István polgármester. - Valójában ez már évtizedes probléma, ami a kivitelezés során alkalmazott technikai megoldásokra vezethető vissza. A tetőfelújítás mellett energetikai korszerűsítést, külső hőszigetelést, nyílászárócserét is terveznek, valamint a régi, elavult, alumínium elektomos vezetékek cseréjét. Mindez kompletten harminc- millió forintból valósítható meg, melyre a napokban adtak be pályázatot. K. B.-------о-----------------u — Többféle ostor létezik. Van például csikós és gulyás. A csikósostor fonata hat marok hosszú, dur ván százhúsz centi. Egy normális csikósostor összesen két méter hosszúságú. A gulyásostor azonban még ennél is hosszabb, mert a gulyás arra használta az ostort, hogy üsse vele az állatot, neki az ostorral el is kellett érnie a jószágot. A csikósnak nem volt erre szüksége, az csak csergetett vele, hanggal terelte a ménest. A csergetés a levegőben az ostor- pattogtatás. Az első ember készítette eszköz, ami átlépte a hang- sebességet. a karikásostor volt a csergetés során. Nagyon is életszagú, igazságtalan, és néha fájdalmas is.
