Új Néplap, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-01 / 127. szám
2016. JÚNIUS 1., SZERDA SPORT 11 Izgalmakból ezúttal sem volt hiány a megye ll-es Jászkisér-Tószeg összecsapáson Felszállt a füst a bajnoki rangadón Lehet ünnepelni! A Tószeget legyőző, ezzel a tabella élére álló jászkiséri futballisták (fehér mezes) megköszönik szurkolóik kitartó buzdítását Szotyi, sör, jó hangulat és tömény foci - így lehetne jellemezni a Jászkisér-Tószeg rangadót, amely rengeteg izgalmat és meglepő fordulatokat tartogatott azok számára, akik a rekke- nő hőség ellenére kilátogattak a kiséri futballpályára. Erdős Csaba csaba.erdos@mediaworks.hu LABDARÚGÁS - Tuti nyerni fogunk, nem tudom mennyivel- és igazából nem is érdekel -, de nyerni fogunk, ezt érzem! - mondja fennhangon egy érkező kiséri szurkoló, akitől aziránt érdeklődünk, hol lehetne parkolni, ugyanis ameddig csak a szem ellát, mindenütt autók állnak. A levegőben tapintani lehet a feszültséget, ami érthető is, hiszen a két csapat fej fej mellett halad a bajnokságban, így igen nagy a tétje ennek a mérkőzésnek. A főkapun belépve bennünket is magával ragad a futball- hangulat, főként miután a jegy mellé megvesszük az elengedhetetlen pirított magot, mert az kell, anélkül nem lehet, sőt egyenesen tilos meccset nézni.- Nekem ez alapkellék, ha meccsre jövök, akár csak a jó sör, ami egy ilyen kánikulában még jót is tesz - magyarázza nagy szakértelemmel „csak” Pista. - Ez itt jobbra a miénk, a másik oldalt ott a fáknál, a kispadok mögött meg a Tószegé. Normálisnak tűnnek, nem olyan vadak, nem lesz itt semmi baj, jó meccset várok. A srácok is jó hangulatot csinálnak, szeretik nagyon a csapatot - folytatja önjelölt idegen- vezetőnk „csak” Pista, miközben elindulunk a pálya mellé elfoglalni a helyünket. Közben úgy döntünk, hogy inkább a tószegi oldalon kezdjük a nézelődést és megkérdezzük a velünk egyszerre érkező kis csapatot, hogy érzik magukat, ők is optimistán látják-e a meccset.- Ezt kár volt megkérdezni, a Tószeg bajnok lesz és kész!- vág közbe egy bajuszos férfi. - Jók vagyunk, erős a mezőnyünk, a kapusunk meg nagyon jó. Igaz, nem vagyunk olyan sokan, mint a jászságiak, de akkor is biztatjuk a fiúkat és bízunk bennük.- Így-így, lejátsszuk őket a pályáról - veszi át a szót egy hölgy. - Nem azért utaztam, hogy megnézzem, miként kap ki a csapatunk, úgyhogy győzni fogunk, legalább két góllal! - majd hör- pint egy nagyot a kezében lévő sörből. Ekkor szinte varázsütésre vége is szakad mindenféle beszélgetésnek, mert a bíró sípja felharsant, mintegy jelezve, indulhat a küzdelem a gyepen. A csapatokat vastaps, ujjongás és fütty fogadja, majd szép lassan elvégzik a kezdőrúgást is. Már az indulástól kezdve kiegyenlített volt a mérkőzés, az elején inkább a Tószeg próbálta kezébe venni az irányítást. Olyannyira egyenlő volt a küzdelem, hogy a félidő 0-0-s döntetlennel zárult. Az egyetlen izgalmat az egyik kiséri játékos lábsérülése jelentette, akihez mentőt is kellett hívni, miután egy vétlen helyzetben ösz- szecsúszott egy tószegi játékossal. A szurkolók korrektek voltak, hiszen nem volt pfujolás, vagy egyéb trágár megjegyzés. „Lentebb!, Mozgasd meg őket! íveld be, íveld be!” - hangzottak az instrukciók egy-egy szabadrúgásnál vagy .szögletnél. El lehetett mondani, a lelátókon mindenki szakértő volt, mindenki látta a rejtőző gólokat, amelyek - mint már jeleztük -, várattak magukra az első félidőben. A szünetben végre megérkezik a mentő, a kiséri szurkolók egy emberként szorítanak a sérült játékosért, akinek nagy valószínűséggel eltört a lába. Az ápolás miatt némi csúszással veszi kezdetét a második felvonás. Addig is lehet ezt-azt hallani a büfé környékén, például, hogy mennyire jó volt a hétvégi lagzi, ami egészen fél hatig tartott, de mehetett volna tovább is, mert a zenekarban még volt szufla. De azt is megtudjuk, kinek született gyereke és hogy ki-kivel van. Na és persze megy az esélylatolgatás, ki nyeri a mai meccset. Közben literszámra fogy a sör, az üdítő, és egyre több helyen lehet hatalmas szotyihéj foltokat látni, ahol a lelkes szurkolók aprítják a magot az izgalom hevében. A sípszó ismét a pálya köré gyűjti az elkóborolt szurkolókat. Többen annak ellenére kijöttek szeretett csapatuknak szurkolni, hogy az egészségük ezt nem tette volna lehetővé.- Van-e a lábadban, Guszti? - szegezi a kérdést a melegítő kiséri focistának az egyik korlát mellett álló szurkoló. Amire Guszti jelzi, ha lesz esélye, gólt fog rúgni. A férfi egyébként mobillal a kezében követi a játékot, minden jelentősebb eseménynél pedig telefonál és közvetít a havernak, aki éppen „melózik”, és ezért nem tudott eljönni. Hatalmas izgalom és feszült csend telepszik a pálya szélére, amikor az első tizenegyes előtt áll a kiséri csapat. Tucatnyi mobiltelefon szegeződik a pályára, a dobok is elhallgatnak. Es góóóóóóól! - több száz torok üvölti egyszerre, s azon nyomban kitör az ünneplés a pálya mellett - 1-0 a Jászkisérnek. Innentől kezdve hangosabb lett a pálya környéke, nagyobb lett a feszültség, akárcsak a pályán. Gyakran lendült is a sárga lap, végül egy piros is előkerült, mínusz egy játékos a Tószegnél. A második kiséri gólnál a labda igen kalandos körülmények között talált utat magának a vendégkapuba, amelyet hatalmas ováció kísért. Minden egyes lövés hatalmas hangzavart kavart a lelátón. Végül a harmadik talált, ezzel lett 2-0 a Kisérnek. A Tószeg nem tudott gólt szerezni még annak ellenére sem, hogy egy tizenegyest is megítéltek a javukra. Hatalmas fölélövés, s ezt már a szurkolók sem hagyták szó nélkül. A Kisér élcelődött, a tószegiek vigasztaltak. Ezután már elkeseredettebb lett a tószegiek játéka, többször lehetett látni eséseket, amelyeket hangos ováció és ütemes: „Oscar-díjat!” - felkiáltások követtek. A végén 2-0-val vonultak le a pályáról a csapatok, azaz vonultak volna le, ha a tószeg edzője, Luca Marius (aki egyébként tegnapi lapszámunkban elnézést kért a viselkedéséért) nem keveredett volna nézeteltérésbe a játékvezetővel. Végül az edzőt saját csapata kísérte le a pályáról, hangos pfujolás közepette hagyta el a játékteret. Eközben a kiséri oldalon örömünnep, hangos zene, kék füst és mérhetetlen eufória a győzelem után. Végül mindenki elindult hazafelé, kocsival, vonattal, busz- szal, vagy éppen egy drótszamár hátán. Mi is elindultunk, magunk mögött hagyva az elcsendesedett arénát és a több köbméternyi szotyihéjat. A tószegi csapatot szépszámú drukkerhad kísérte el Jászkisérre Furcsának tűnhet, de ebből az akcióból végül nem született gól Újszászi sikerek a fővárosban KÜZDŐSPORTKiválóanszerepel- tek az újszászi Szász-Fight-club versenyzői a WOMAA szövetség által Budapesten megrendezett magyar küzdősportbajnokságon. Az eseményen mintegy száznegyven, az ország különböző részéről érkező sportoló mérhette össze tudását. Az új- szásziak közül küzdelemben a legjobban ifj. Péter Tamás szerepelt, aki a -23 kilogrammosok súlycsoportjában első, míg a-26 kilósok mezőnyében második helyezést ért el. Lázár Alexandra +55 kg-ban harmadik helyen végzett. Ezen kívül formagyakorlatban Péter Tamás az első, Czétényi Klaudia pedig a második helyet szerezte meg. К. B. Vincze István az Egerben megrendezett Bornemissza-emlékversenyen sem talált legyőzőre Kiváló főpróba az oroszországi Eb előtt ÖKÖLVÍVÁS A hagyományokhoz híven, idén is Egerben rendezték a junior és ifjúsági korosztály egyik legnagyobb ökölvívó „seregszemléjét”, a 66. Bornemissza Gergely-emlékver- senyt. A mezőny összetételét tekintve a junioroknál egyfajta válogatónak is beillett a viadal - főleg így közvetlenül a kaposvári Európa-bajnokság előtt -, míg az oroszországi Eb-re utazó ifijúsági magyar válogatottnak kitűnő főpróbaként szolgált, azaz nem is csoda, hogy a keret minden tagja szorítóba lépett. Természetesen egy ilyen rangos eseményről a Szolnoki MÁV SE ökölvívói sem hiányozhattak, akik közül ezúttal MolVincze István nem okozott csalódást edzőjének, Balogh Andrásnak nár Ádám (junior, 52 kg), Hevesi Tóth Krisztián (ifjúsági, 52 kg) és Vincze István (ifjúsági +91 kg) mérette meg magát. Molnár Ádám az első fordulóban nem is kaphatott volna nehezebb ellenfelet, ugyanis a későbbi bajnokkal, Berecz Lionel- lel kellett megmérkőznie. Ennek ellenére Balogh András tanítványa egy pillanatig sem játszott alárendelt szerepet a mérkőzésen, így csupán pontozás döntött Berecz javára. Az ifik soraiban induló Hevesi Tóth Krisztián látványos öklözéssel jutott az elődöntőbe, ahol - Molnárhoz hasonlóan - ugyancsak a későbbi bajnok várt rá Virbán Gábor személyében. Hevesi végig okosan bokszolt, és mind a három menetben voltak kitűnő ütésváltásai, ám a pontozóbírók mégis az újpesti versenyzőt hozták ki győztesen 2:1 arányban. A tavalyi korosztályos magyar bajnok, Vincze István viszont már nem volt ennyire „engedékeny” riválisaival szemben, ezt kitűnően jelzi az is, hogy a három nap alatt egyszer sem bunyózta végig a három menetet: az első meccsét technikai K. O.-val, a másodikat és a harmadikat egyaránt kiütéssel nyerte meg, így magabiztosan hódította el az aranyérmet. Vincze pedig a minap már vissza is utazott az tatai edzőtáborba, hogy együtt készülhessen a válogatottal. P. Gy.
