Új Néplap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-28 / 124. szám
2016. MÁJUS 28., SZOMBAT g BELFÖLD-KÜLFÖLD EU: olcsóbb a gáz, az áram viszont drágább EURÓPAI UNIÓ A lakossági gázár 1,7 százalékkal csökkent, az elektromos energia viszont 2,4 százalékkal drágult az EU tagállamaiban 2015. második fele és 2014. második fele között. A háztartások a 2008-as árakhoz képest 33 százalékkal fizettek többet az áramért, a gáz pedig 14 százalékkal került többe a tavalyi második fél évben - közölte az Eurostat, az unió statisztikai hivatala tegnap. Uniós átlagban a tavalyi év második felében 21,1 eurót kellett fizetni az áramért 100 kilowattóránként, a legkevesebbet, 9,6 eurót Bulgáriában Magyarországon 11,5 eurót, a legtöbbet pedig, 30,4 eurót Dániában. A lakossági áramdíj nagyjából egyharmadát (33 százalék) és a földgázár majdnem egynegyedét (23 százalék) tették ki az adók és illetékek. Az egyes országok nemzeti valutájában számolva az elektromos áram Lettországban (26,8 százalék), Belgiumban (15,1 százalék) és Bulgáriában (6,9 százalék) drágult a legjobban. Ezzel szemben Cipruson (-22 százalék), Litvániában (-5,8 százalék) és Írországban (-3,2 százalék) csökkent a leginkább. Magyarországon a lakossági áramdíj 100 kilowattóránként 3576,9 forint, 11,5 euró volt a tavalyi második fél évben. A gázért 1099,4 forintot, 3,5 eurót kellett fizetni. Vásárlóerő-paritáson számolva (mennyi termék és szolgáltatás vásárolható egy valutában egy másik valutához mérve) az áram 20,5, a földgáz 6,3 euróba került Magyarországon. Ennél kevesebbet az áramért 12 EU-országban, a földgázért pedig 5 EU-országban fizettek. A földgáz 100 kilowattóránként uniós átlagban 7,1 euróba került. A legkevesebbet, valamivel több mint 3 eurót Magyarországon és Romániában, a legtöbbet, csaknem 12 eurót pedig Svédországban fizettek a háztartások. A gázár Észtországban (-22,3 százalék), Bulgáriában (-19,1 százalék) és Dániában (-12,8 százalék) csökkent a leginkább. A legnagyobb drágulás Romániában (7,2 százalék) és Svédországban (4,4 százalék) volt. MW A nyár közepén leállhat a szemétszállítás, és a hazai szemétszállító cégek ötödé csődbe mehet a szolgáltatók szerint. Az állami koordináló cég viszont állítja, nem fordulhat elő, hogy nem szállítják el a lakossági szemetet. Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG „Már júliusban nem tudják elszállítani a települések hulladékát, mert nincs tartalékuk, pedig eddig minden bevételt az ellátásba forgattak vissza” - írta a Magyar Nemzet szerint a Pest és Nógrád megyében 108 település szemétszállítását végző Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-nek és a katasztrófavédelemnek. A cég szerint ha az NHKV rövid időn belül nem fizet, nemcsak a béreket nem tudják kifizetni, de a szolgáltatás a nyár közepén le is állhat (Budapest kivételével). Az NHKV tegnap közölte, a Zöld Hídnak 60 százalékos előfinanszírozási lehetőséget ajánlottak fel a működéshez szükséges források fedezésére. „Ez az a pont, amikor már nincs meg a fedezete a szemét- szállítási szolgáltatásnak. Az NHKV-nek kellene kiutalnia a számlákat, de erre sem képes” - nyilatkozta Gémesi György az ATV-ben. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint az önkormányzatok által működtetett cégeknek most azokat a feladatokat kellene ellátniuk, amelyet már a törvény tilt. Gyakorlatilag bérszámlázást kellene végezniük. Gödöllő polgármestere elmondta: nem tudnak fizetést adni az embereknek, de ezután benzin sem lesz a szemétszállító kocsikban. „Átmenet nélkül képtelenség bevezetni az új rendszert” - mondta a Magyar Nemzetnek a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő, aki Tab polgármestere is, azt mondja: az átmeneti rendszer azt jelentené, hogy a közszolgáltató cégek annyi előleget kapnak, amennyiből el tudják végezni a feladataikat, s alkalmazottaik bérét is ki tudják fizetni. „Az ország közel 170 hulladékszállítással foglalkozó cége, illetve társulása közül legalább 30-40 szinte azonnal veszteséges lesz, ha nem lépnek sürgősen” - hangoztatta. Úgy véli, hiába jelent meg a szolgáltatási díjról szóló rendelet, annak alkalmazására nincs felkészülve az új cég, A standard díj (azaz alapdíj) minden közszolgáltatási területen 2,737 forint literenként - áll a miniszteri rendeletben. Ezenfelül az NHKV a hulladékot begyűjtő vállalkozásoknak szolgáltatási díjat fizet, amelyet többek között az határoz meg, milyen hulladékfajtából mennyit, milyen minőségben gyűjtöttek be. Lefelé korrigálhatják a kifizetett dijat, ha például a gyűjtés gyakorisága az NHKV Zrt. „Lehet, hogy jó elképzelés a központosítás, de adódik a kérdés: ha az alapösz- szeget 2,7 forintban állapították meg literenként, a számos növelő és csökkentő tényező mellett vajon mennyibe kerül majd 25 ezer tonna szemét elszállítása?” - firtatta Schmidt. Az NHKV időközben az immáron hatályos kormányrendelet alapján a honlapján megjelentetett egy felhívást a köz- szolgáltatók számára a „likviditási hiány előfinanszírozásának" igényléséről. Négy munkanapot adtak a cégeknek arra, hogy hiteles alátámasztó adatokkal kitöltsék a bonyolult táblázatot. Ennek alapján csak az első negyedévre vonatkozó hiányhoz nyújt az állam segítséget, viszont az új rendszer miatt addigi bevételeikhez áprilistól nem juthatnak hozzá a szemétszállítók. elmarad az előírttól, nem megfelelően gyűjtik a zöldhulladékot, kevés a csomagolási vagy a lomhulladék. Felfelé, ha a közszolgáltató ingyen ad gyűjtőzsákot, a vegyes hulladékból legalább 20 százaléknyit különít el hasznosításra, vagy az égetőműbe került hulladék legalább 30 százalékát felaprítja. A díjat a lakosság száma és a népsűrűség is befolyásolja. Kész a plusz ezer oldal a Quaestor vádiratához BUDAPEST A Fővárosi Főügyészség 1548 oldalas vádiratának terjedelme további ezer oldallal bővült a Quaestor-ügyben - közölte tegnap a fővárosi főügyész. Ibolya Tibor jelezte: a különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt „T. Csaba és társai elleni bűnügyben a Fővárosi Törvényszék hiánypótlási felhívásnak a jogszabályi előírások és technikai lehetőségek keretein belül eleget tettek”. A bíróság kérésének megfelelően részletezték, hogy a végzésben hivatkozott öt terabyte kapacitású lemezen lévő bizonyítékok mely cselekmények bizonyítására szolgálnak. Az ügyészség tulajdonképpen egy elektronikus könyvjelzőt készített, ami segíti a bíróságot abban, hogy eligazodjék a nagy mennyiségű adatok között. A főügyész szerint ezzel elhárult a tárgyalás kitűzésének akadálya. A több mint egy éve kipattant Quaestor-ügyben február 5-én érkezett meg a vádirat a Fővárosi Törvényszékre. Öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást rónak Tarsoly Csaba és társai terhére. Az elkövetési érték mintegy 77 milliárd forint és több mint harmincezer sértett van. A Fővárosi Törvényszék április elején a vádirat hiányosságainak pótlására szólította fel a vádat emelő főügyészséget. A felszólítás után a nyilvánosság előtt vita bontakozott ki a törvényszék és Ibolya Tibor főügyész között arról, hogy megfelelő volt-e a benyújtott vádirat előkészítése, szükség van-e hiánypótlásra. MW Ki kell adni az adatokat A Fővárosi ítélőtábla szerint a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak (MNKH) meg kell mondania, hogy volt-e a számlája a Quaestor cégcsoportnál, a Buda-Cashnél és a Hungária Értékpapír Zrt.-nél. Azt is ki kell adniuk, hogy mikor mennyi pénzt helyezett el náluk. és hogy 2015. március 9-én mennyi pénzt vettek ki a Quaestortól. Az adatszolgáltatást a Transparency International kezdeményezte. Nem állhat le a hulladék elszállítása! Sehol sem áll le a szemétszállítás. az idevágó hírek teljesen alaptalanok és felelőtlenek; a közszolgáltatás folyamatos ellátását jogszabályi garanciák biztosítják - közölte tegnap az NHKV. Hangsúlyozták, végsó esetben a katasztrófavédelem jelöli ki a feladatot elvégző céget. vagyis nem fordulhat elő, hogy a lakossági szemét elszál- lítatlanul maradjon. A hulladékgazdálkodás átfogó átalakításának célja hatékony és magas színvonalú közszolgáltatás, a rezsícsökkentés továbbfejlesztése. Szerintük bármely köz- szolgáltató veszteségeinek oka nem az új rendszerben keresendő. Korábban tudatták, április 1-jével nem államosították a lakossági hulladékszállítást, a jogszabály nem érinti a közszolgáltatók tulajdonviszonyait. Alapdíj: literenként 2,7 forint Kisebb a feszültség, de nagyobb tiltakozásra készülnek a munkajogi reformok miatt - Már több a benzin Hollandé azt üzente: parlament elé viszi a döntést PÁRIZS Némileg javul a helyzet Franciaországban, így egyre több benzinkúton kapható üzemanyag. A két hónapja tartó tiltakozásokat azonban tovább szélesítenék a szakszervezetek, amelyek a tervezett munkajogi reformok miatt bénítják le az országot. A törvényjavaslat lényege, hogy a heti ledolgozott munkaidő 35 óra feletti részéről a munkaadók és a szakszervezetek állapodhattak meg eddig - vagy túlórapénz járt, vagy szabadnap -, a jövőben viszont a vállalatok döntenének. Tegnap folytatódott az olajfinomítók sztrájkja, de a rendőrség délelőtt a nyugat-franciaországi Donges-ban felszabadított egy újabb üzemanyagraktárai a töltőállomások folyamatos ellátása érdekében. így a 12 ezer benzinkútból már csak alig kétezernél voltak fennakadások, ez a szám két nappal korábban még elérte a négyezret. Ezzel a fogyasztást már nem korlátozzák, de az utakon érezhetően kevesebb gépjármű közlekedik. A nyolc francia szakszervezet tegnap június 14-re a 9. országos tiltakozónapot hirdette meg egy hatalmas párizsi nagygyűléssel. Csak a csütörtöki tiltakozónapon - ez március óta a nyolcadik volt - a szervezők szerint mintegy 300 ezren vonultak országszerte az utcára. A felvonulások nagy réKonzulátusok az Eb alatt Megerősíti a külügy a konzuli szolgálatot a foci-Európa-baj- nokság alatt Franciaországban. Szijjártó Péter miniszter tegnap elmondta: kötelességük konzuli védelmet biztosítani, ha valahol nagyobb létszámban vannak jelen magyar állampolgárok. így a csoport- mérkőzések helyszínein - Bordeaux, Marseille, Lyon - ideiglenes konzulátusokat is létrehoznak, ezekben a városokban 10 és 18 óra között személyes ügyintézésre lesz lehetőség. sze a belügyminisztérium szerint békés volt. Ám Párizsban és néhány nagyvárosban incidensek törtek ki a tüntetők közé keveredő randalírozók és a rendőrök között. 77 embert előállítottak, akik közül 15-en könnyebben megsérültek. A Japánban tartózkodó elnök, Francois Hollandé a tiltakozóknak azt üzente: kitart elképzelése mellett, s mivel a reform jó, el fogja fogadtatni a parlamenttel. Manuel Valis miniszterelnök viszont már békülékenyebb hangot ütött meg. Mint mondta: elképzelhető a törvény szövegének módosítása, de visszavonására nincs esély. MW