Új Néplap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-27 / 123. szám

0 TÚRKEVE 2016. MÁJUS 27., PÉNTEK HÍREK Órát kapott ajándékba A tűzoltók nap­jához kapcsolódóan magas szintű elismerésben része­sült Sörös Tibor, a Túrke- vei Önkéntes Tűzoltó Egye­sület parancsnoka. Pintér Sándor belügyminisztertől ajándéktárgyat, egy kar­órát vehetett át a központi ünnepségen. (szs) A játékkészletet bővítik JÓTÉKONYSÁG Az óvoda és bölcsőde javára rendezték nemrégiben jótékonysági ovibált a településen. A be­vételből a gyermekek já­tékkészletét, az óvodai ne­velőmunka eszköztárát bő­vítik. (szs) Programok az egészségért KEZDEMÉNYEZÉS Ingyenes egészségmegőrző progra­mot bonyolítanak le a Fe­kete István Oktató központ­ban. Ennek állandó „szerep­lője” a Sportdélután, mely­nek keretében a vendé­gek térítésmentesen vehe­tik igénybe a kültéri sport- és fitneszeszközöket, eme­lett különböző társas moz­gásfejlesztő gyakorlaton ve­hetnek részt, mint példá­ul streetball, asztalitenisz, tollaslabda, erdei tornapá­lya, vagy csak egyszerűen eltölthetnek egy kellemes délutánt a friss levegőn, végigsétálhatnak temati­kus tanösvényen. A pénte­kenként zajló Sportdélután mellett kerékpáros kirán­dulások, családi hétvége, egészségnap, ringató (ba­ba-mama foglalkozás), onli­ne vetélkedő és rajzpályá­zat is színesíti a programso­rozatot. (szs) Ipari műemlékké akarták nyilvánítani a malmot ROMOK Végleg az enyészeté lett nemrégiben az utolsó szélma­lom a városban. Egykor tizen­három ilyen építmény műkö­dött Túrkevén, ám az elmúlt években több felújításon is át­esett utolsó malom fala néhány héttel ezelőtt váratlanul ledőlt. Pedig a vagyonkezelő Nimfea Természetvédelmi Egyesület korábban a malom ipari mű­emlékké nyilvánításának fo­lyamatát is megkezdte a Kultu­rális Örökségvédelmi Hivatal­nál. Az épület kapott is regiszt­rációs számot, ezt követően azonban a hivatalt átszervez­ték, jogköreit és a fontos épü­letek felújítására szabadon fel­használható forrásait elvették, és leállítottak minden műem­lékké nyilvánítási folyamatot, így a kevi malom sorsa is meg­rekedt, mint ahogy a külső fel­újításra sem nyílott lehetőség a Észak-Alföldi Regionális Fej­lesztési Ügynökséghez benyúj­tott, sikeretlen pályázat miatt. Amint arról lapunk is be­számolt, az elmúlt időszakban több statikai vizsgálatot is vé­geztek a szakértők annak ér­dekében, hogy kiderüljön: új­já lehet-e még építeni a tizen­kilencedik századból szárma­zó épületet, vagy életveszé­lyessé kell nyilvánítani. Ám végleg ledőltek a falak, így a kérdés oka fogyottá vált, a ma­lom megmentésére tett kísér­letek végképp kudarcba ful­ladtak. Tavaly hasonlókép­pen dőlt le a kunszentmárto­ni szélmalom. Az örökségvé­delmi hivatal munkatársai ezért most átvizsgálják a me­gyében még meglévő összes hasonló épületet. SZ. ZS. Ennyi maradt a malomból... Hiányzik a régi módi, mikor még csősz járta a kerteket Egyszerre áldás és átok számukra Többtucatnyi zártkert sora­kozik a város határában. Né­melyikben vigyázzban áll­nak a konyhakerti növé­nyek, a szomszédjában lévőt már felveri a gaz. Pedig egy­kor mindegyiknek volt gaz­dája. Szilvási Zsuzsa zsuzsanna.szilvasi@mediaworks.hu LEHETŐSÉG Derékig érő fű, el­vadult gyümölcsös fogad ben­nünket a Túrkeve határában kévő egyik zártkert elején. Ki­csit odébb frissen felhúzott fa­lak, látszik, itt jól átgondolt építkezés folyik. Máshol sző­lőlugas, szépen gondozott vete­ményes, vagy éppen gazos te­lek sorjázik, omladozó épület­tel, amelyen már az ELADÓ fel­irat is alig-alig olvasható.- Régen sokkal egységesebb, gondozottabb volt ez a terület - meséli Hartvig József, aki iga­zán büszke lehet a kertjére. - Manapság már sok gazdát cserélt közülük, vagy éppen meghalt a tulajdonos, az örö­kösök messze vannak, nem­igen törődnek a kerti munká­val. Pedig emlékszem, egykor még rendezettebben, szabá­lyozott keretek között folyt itt a művelés. Egyszerre perme­tezte például egy csapat a te­rületet. Csősze is volt a kert­nek, aki bizony szigorúan szá­mon tartotta, ki miért érke­zett. Ő nagyon hiányzik ma­napság. Hiszen látják, nemré­giben új utat kaptunk, az újon­nan épült szennyvíztelep kö­zelségének köszönhetően. Ez bizony egyszerre áldás és átok számunkra. Jól jön, hogy köny- nyebben meg tudjuk közelíte­ni a saját kertünket, de bizony „illetéktelen” egyének is szíve­sebben járnak erre. Sajnos na­gyon gyakoriak ä kisebb-na- gyobb lopások. Jómagam már semmi értéket nem merek itt­hagyni, még a fűnyírót is a vá­rosból hozom-viszem, ha túl nagyra nőtt idekinn a fű. Amint a hobbikertész mutat­ja, nemcsak a rossz szándékú emberek ellen kell védekezni, de a kártevő állatok ellen is.- Lassan úgy néz ki a kert, mint valami bábszínház - meséli. - Szívesen járnak er­re a seregélyek, ezeket többfé­le módon próbálom elriaszta­ni, de beköltözött az egyik el­vadult kertbe egy őzcsalád is, amely szintén komoly károkat Bőven terem az alma és a körte Több mint nyolcvanesztendos története van ennek a zártkert­nek Túrkeve határában. Még 1932-ben jelölték ki a területet, s az évtizedek során apáról fiú­ra öröklődtek a felosztott par­cellák. Egykor még be is vizsgál­ták az itteni föld minőseget, s az agrárszakemberek megállapí­tották. hogy alma és körte ter­mesztésére a legalkalmasabb. Az idők során persze mindenfé­le konyhakerti növényt és szám­talan gyümölcsfát illetettek ide a tulajdonosok, de bebizonyoso­dott. hogy az egykori „diagnózis” ma is igaz: az alma- és körtefák adják a legjobb termést. Évek óta ideiglenes engedéllyel működött az otthon, hamarosan azonban ez változhat Korszerűbb feltételeket teremtenek A város régmúltját idézik fel BŐVÍTÉS Jól halad az idősek otthona bővítése Túrkevén. Már állnak az új épület falai, így hosszas tervezést, előké­szítést követően hamarosan méltó körülmények között tölthetik mindennapjaikat az otthon lakói. Régóta szüksé­gessé vált már, hogy bővít­sék az otthont, hiszen egyre több idős ember szorul ilyen jellegű gondoskodásra a tér­ségben is. Mostanáig ugyan­is ideiglenes engedéllyel mű­ködött az intézmény, az utób­bi időben a hatóságok már csak egy-két évre hosszab- bítgatták az engedélyt. A jog­szabály által előírt tárgyi fel­tételeknek korábban nem fe­Dolgoznak a munkások, már épül az idősek otthona új épülete lelt meg az otthon, nem tud­ták biztosítani az egy főre ju­tó hat négyzetméteres lakó­területet, a közösségi együtt- létre, mentálhigiénés ellátás­ra, látogatók fogadására, val­lásgyakorlásra, egyéb célok­ra szolgáló helyiségeket. Eze­ken kívül minden feltétel­nek megfelel az intézmény mint például megfelelő szak- képzettségű és létszámú sze­mélyzet, egészségügyi ellá­tás eszközei, szakszerű ápo­lás, a tárgyi feltételek hiánya azonban óriási gondot oko­zott mostanáig. Egy rendkí­vül nagylelkű adomány azon­ban lehetőséget teremtett a beruházáshoz. Hagyatékként közel huszonnyolcmillió fo­rintnyi értékpapír és egy csa­ládi ház került az intézmény tulajdonába, ez a szükséges összeg mintegy harmadát je­lenti. A másik két harmad ön- kormányzati támogatásból, illetve egy Nemzetgazdasági Minisztérium által kiírt pá­lyázaton elnyert pénzből adó­dik össze. Mindennek köszönhetően olyan új épületszárny épül fel a következő hónapokban, amely férőhelybővítést nem eredményez, viszont megte­remti a végleges működési en­gedély megszerzésének felté­teleit, és korszerű helyet biz­tosít az ellátásoknak. SZ. ZS. TÖRTÉNELEM A Túrkevei Kul­turális Egyesület kezdeménye­zésére megalakult az Ifjú Kuta­tók Köre. A17 fővel indult szak­körben mindkét általános is­kola és a középiskola diákjai is részt vesznek. Felidézik a ré­gi idők Túrkevéjét: családfaké­szítéssel foglalkoznak, idős em­berekkel beszélgetnek a város­ról, személyes életútjukról; így próbálják megőrizni az élő tör­ténelmet a mai fiatalság számá­ra. A rövid, elméleti, előkészítő szakasz után a diákok maguk is elbeszélgetnek idős családtagja­ikkal a régmúlt időkről. Ezeket lejegyezve még többet tudhat­nak meg a háborús időkről, ’56- ról, a rendszerváltásról. SZ. ZS. okoz, végigrágják a gyümölcs­fák kérgét, ágait. Amint Hartvig József mond­ja, a megmentett termés a csa­lád asztalára kerül, a munkák­ban pedig leginkább az unoká­ja szeret segíteni neki. Kicsit odébb Makai János lo­csolja az uborkát. Ő elsősorban piacra termel manapság, bár annak idején leginkább terá­piás célzattal kezdte a kertész­kedést. ' - Vállalkozóként dolgoztam, de aztán stroke-ot kaptam és a fél oldalam lebénult, nem tud­tam tovább dolgozni - tudjuk meg tőle. - Nap mint nap ki­jártam ide, fél kézzel kapál- gattam, gyakorlatilag ennek a kitartó munkának köszönhe­tem, hogy valamennyire hely­rerázódtam. Most már össze­sen négykertnyi, 1500 négy­szögöles területet művelek, a megtermelt zöldséggel pedig piacozni szoktam. Az egykor szebb napokat lá­tott kertek többsége viszont parlagon hever. Remélhetőeleg előbb-utóbb újra gazdára talál­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom