Új Néplap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-25 / 121. szám

4 KARCAG ÉS KÖRNYÉKE 2016. MÁJUS 25., SZERDA A gyermekei is nagyon büszkék a karcagi tűzoltóra Nem a lépcsőfokokon, hanem fejben dől el Nagy-Bana Dávid (balra) és társai, Rózsavölgyi Ildikó és Dániel Sándor együtt mutatták meg a lépcsőfutáson szerzett elismeréseiket Újra kitettek magukért a művészetisek KARCAG/SZOLNOK A közelmúlt­ban két ízben is Szolnokon jár­tak a Karcagi Általános Iskola Erkel Ferenc Alapfokú Művésze­ti Tagintézménye növendékei. A Rézfúvós Fesztiválon Heré­nyi Boglárka trombita szakos ta­nuló (felkészítő' tanára: Hidi Já­nos) ezüst minősítést kapott. A Hatvani Országos Zeneiskolai Barokk Fesztivál után (Székely Lea 2. helyezett, Kovács Ágo­ta Csenge 1. helyezett) megyei szinten is megmérettette magát az ütő tanszak három növendé­ke. A szóló ütőhangszeres ver­senyen az 1. korcsoportban Ör- si-Mizser Dávid 2. helyezést ért el, a 2. korcsoportban Székely Lea 3. helyen végzett, Nagy Zsó­fia pedig szintén 2. helyezést ér­demelt a zsűritől. Felkészítő ta­nár: Dudás Enikő. A karcagi is­kola által rendezett Megyei Vo­nós Versenyen is szép helyi sike­rek születtek. A hegedűsök ver­senyében Herényi Anna Kinga különdíjat, Fátyol Norbert 2. he­lyezést ért el, felkészítő tanáruk Székelyné Szabados Annamá­ria. A csellósok közül K. Nagy Veronika és Czinege Lajos 3., Tótkomlósi Edina Eszter és Kovács Balázs 1., Kovács Lu­ca és Tóth Tina 2. lett. Felké­szítő tanáruk Urbánné Tóth Klára volt. D. E. Anyakönyvi hírek a karcagi kórházból NAGYKUNSÁG Az elmúlt hetekben ők születtek a karcagi Kátai Gá­bor Kórházban: május 5.: Német Fanni (édesanyja neve: Mizsei Mónika) Tiszabura, Fátyol Csen­ge Erzsébet (Fátyol Noémi) Tisza­bura, 9.: Szűcs Mia Bella (Juhász Annamária) Tiszaszentimre, 10.: Lakatos Dorina (Vig Tünde) Kis­újszállás, 12.: Botos Károly (Var­ga Andrea Erika) Karcag, 16.: Fe­hér Patrik (Miklósi Magdolna) Tiszagyenda, Czakó Péter Ferenc (Makai Rita) Kenderes, Csonka Regina Mária (Borsos Andrea) Abádszalók, ÍZ: Csepresi Ben­ce Olivér (Kolozsi Erika) Tiszafü­red, 19.: Ábri Leó (Nagy Gabriel­la) Kisújszállás, Mahjoub Szófia (Szigeti hajnalka) Abádszalók. (Az adatokat a kórház újszü­lött osztályától kapjuk, s azt min­den esetben az édesanyák hozzá­járulásával közöljük.) D. E. Mivel Karcagon nincsenek húszemeletes házak, így nem tudják a lépcsőfutást gyako­rolni a Karcagi Katasztrófa- védelmi Kirendeltség Karca­gi Hivatásos Tűzoltóság tűzol­tói, mégis sikeresen megküz- döttek a tatabányai Turul-szo­borhoz vezető, négyszáztizen- kilenc lépcsőfokkal. Épp ezért állítják, számukra a verseny fejben dől el, a többi már jön magától, hiszen felkészülten, jó kondiban vágnak neki a lép­csőknek. Daróczi Erzsébet erzsebet.daroczi@partner.mediaworks.hu KARCAG 7ATABÁNYA - Negyedik alkalommal rendezte meg a Ko- márom-Esztergom Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgatóság a Turul Lépcsőfutó Bajnokságot, ahol a kétszáznyolcvan méteres szintkülönbséget én tűzoltó vé­dőfelszerelésben és sportruhá­ban is teljesítettem - mondta Dá­niel Sándor főtörzsőrmester. Bár nem volt túl jó idő, szakadt az eső, de a rajt után az ember már csak a feladatra koncentrál. A vé­dőruhás futamban kategóriám­ban harmadik, a sportruhás fu­tamban hatodik lettem. A felsze­relés ugyanaz, mint amit szolgá­latban használunk vonulás köz­ben, csak ott még acélpalack­kal kellett futni. Igazából fejben dől el minden, de azért testileg is nagyon rá kell erre a verseny­re készülni. Az Alföldön nincs« ilyen sok lépcsőnk, szintkülönb­ség, az állóképességemet futás­sal próbáltam javítani. Idén nem tudtam Szolnokra bemenni, a to­ronyházba edzeni, most úgy hoz­ta a sors, hogy a család volt az el­ső. A szabadidőmet nagyrészt a gyermekeimmel töltöttem. Ők nagyon büszkék rám, ők a sze­mem fényei, jó érzés, amikor ha­zaérek, átölelnek, s annyit mon­danak, apa nagyon ügyes voltál - mondta Sanyi mosolyogva. Ügyes volt Nagy-Bana Dávid főtörzsőrmester is, aki őszintén mesélt holtpontjairól is.- Tulajdonképpen elindulni sem egyszerű... - vallotta be a tűzoltó. - Az ember fizikai fel- készültsége döntő, jó erőnlét kell ahhoz, hogy a több mint húsz ki­lós védőfelszerelést elbírjuk. Én például korábban atletizáltam, hobbiból úsztam. Tulajdonképp „csak” kitartás kell, nagyon lé­nyeges, hogy ne álljunk meg közben, mert onnantól az ered­mény elúszott. Most viszont nem éreztem holtpontot, bírtam a tá­vot, bár itt az ember csak magá­ra számíthat - árulta el Dávid, akitől megtudtuk, amikor van ideje, szobrokat készít. Ez szá­mára a kikapcsolódás. Emléktábla az első gulág-rabnak KARCAG Szilágyi Elek erdő­mérnöknek (1913-1992), az első magyar gulág-rabnak, a Karcagi Nagykun Reformá­tus Gimnázium egykori di­ákjának állítottak emléktáb­lát iskolájában. 1939-ben, a Magyar Királyi hadsereg tar­talékos zászlósaként erdő­mérnökként dolgozott a ha­tár menti erdőkben, onnan vitték el a szovjet határőrök, akik kémkedéssel vádolták, s nyolc évnyi lágermunkára ítélték. Az emléktáblát Szilá­gyi Elek lánya, Éva leplezte le a napokban (képünkön), (de) Berek és Karcag is gyereknapra készül KARCAG/BEREKFÜRDOA Déry­né Kulturális Központ szerve­zésében május 28-án kilenc órától tartják a Liget úti Sport­pályán a Családi és Gyer­mek-, és Sportnapot, vala­mint a III. Diák Birkafőző Ver­senyt. Lesz labdarúgótorna a szülőknek, „banyafutás” az anyukáknak, kézműveskedés a gyerekeknek, népi ételek fő­zőversenye, gépjárműbemu­tató, elsősegély-bemutató és diák birkapörköltfőző verseny is. Május 29-én tíz órától Be­rekfürdőben, a kopjafa mel­letti területen rendezik meg a gyereknapot, ahol lesz lufihaj­togatás, bohóc, kutyás bemu­tató, arcfestés és népi játszó­tér. A gyereknapot a Kaláka együttes 14 órakor kezdődő műsora zárja. (de) Trianoni emlékezés az országzászlónál KARCAG „Percre se feledd, hogy testvéred minden ma­gyar, bárhol is éljen” - ez a Wass Albert idézet a mottó­ja a nemzeti összetartozás napja alkalmából a karcagi országzászlónál, június 3-án pénteken 11 órakor tartandó emlékünnepségnek. Az ese­ményen Zachariás István, a kassa megyei önkormányzat alelnöke mond beszédet, (de) Hölgyként állt helyt Ildikó Rózsavölgyi Ildikó őrnagy is részt vett a Turul lépcsőfutó-ver- senyen, s a remek negyedik he­lyezéssel tért haza.- Nem vagyok igazán elége­dett, sikerülhetett volna jobban is. Bár esős, párás volt az idős. csúszott a pálya, ami még na­gyobb kihívás volt. Én sportfel­szerelésben indultam. Ilyenkor az ember magának is bizonyít... Most elég felkészült hölgyekkel kellett versenyeznem. Egyetér­tek a kollégákkal abban, hogy a verseny fejben dől el, de azért tüdő és láb is kell hozzá. Én rendszeresen futni járok, így ké­szülök - mondta Ildikó, aki szá­mára a kikapcsolódást a termé­szetjárás, a szaunázás jelenti. Díszpolgári címet kapott dr. Ötvös László, és a nyugalmazott pedagógust, Tóth Károlynét is köszöntötték Hétszázhuszonöt éves történelmükre emlékeztek KARCAG - Elmondható, hogy a történelem viharai nem kímél­ték nagyközségünk lakóit sem, azonban a nehézségek ellené­re őseink mindent megtettek azért, hogy élhető települést hozzanak létre. Számtalanszor kellett menekülniük szülőföld­jükről, de mindannyiszor visz- szatértek és újjáépítették azt. Ennek emlékére délelőtt a Kun kopjafánál koszorúztunk, va­lamint a redemptus ősök tisz­teletére emléktáblát avattunk a község főterén - mondta kö­szöntőjében Guba László pol­gármester a Kunmadaras fennállásának hétszázhuszon­ötödik évfordulójára rendezett ünnepségen, vasárnap.- Mint azt tudjuk, Kunma­daras 1811-ben lett mezőváros. 1872-ig meg is tartotta rangját. Miért ne lehetne az egyik cé­lunk, hogy újra városi rangot kapjon Kunmadaras? - tette fel a kérdést Guba László polgár- mester ünnepi beszédében. A település első embere szólt az elmúlt évek eredményeiről és a tervezett beruházásokról is. Dr. Fazekas Sándor földmű­velésügyi miniszter az ün­nepség keretében adta át azt a százharmincnyolc millió fo­rintos energetikai fejlesztést, mellyel az önkormányzat és a Kunmadarasi Általános Isko­la épületei korszerűsödtek. A miniszter kiemelte azt is, hogy Dr. Ötvös László református lelkész (balra) számára Guba László polgármester adta át a Kunmadaras díszpolgára címet a község közte van annak az öt településnek az ország­ban, ahol hamarosan új bün­tetés-végrehajtási intézet épül a régi orosz repülőtér és lakta­nya területén. Az évfordulós ünnepségen díjakat is átadtak. A Kunma­darasi Honismereti Egyesü­let nevében Laczkó Tóth Ber­talanná elnök még korábban indítványozott díszpolgári cí­met dr. Ötvös László reformá­tus lelkész részére. A javaslat­tal a képviselő-testület is egyet­értett. Dr. Ötvös László 1981-től 1996-ig tevékenykedett refor­mátus lelkészként Kunmada­rason. Tőle ismerjük Kunmada­ras hétszázhuszonöt éves törté­nelmét: Ősmadaras faluként va­ló meglétét, a madarasi iskolá­zást, a bácskai áttelepülést és a redemptiós emlékeket is. Ku­tatásai tavaly „Kunmadarasi bibliás krónika” címmel jelen­tek meg. A másik díjazott Tóth Károlyné nyugalmazott peda­gógus volt, aki Kunmadaras Nagyközségért Oklevelet vehet­te át Guba Lászlótól negyvenkét éves szakmai munkája elisme­réseként. Julikénak a tanítás mellett szívügye volt az ének­oktatás, a népdalkincs felkuta­tása, őrzése is, éveken át vezette az Őszirózsa népdalkört. A díj­átadó utáni ünnepi műsorban kunmadarasi lakosok és elszár­mazottak közreműködtek. D. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom