Új Néplap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-18 / 115. szám

0 ZÖLD OLDAL 2016. MÁJUS 18., SZERDA Nálunk erőmű is épült, intézmények is használják Sok energiát termel nekünk a napsütés ■ I iffSSfe A Szolnoki Főiskola Campusának tetején már évek óta napelemek működnek. Dr. Túróczi Imre rektor még az átadáskor mutatta meg azokat. Kicsik és nagyik közös programjai a környezeti nevelésért KEZDEMÉNYEZÉS Egy alapít­vány immár Öt esztendeje, 2011 óta szervez programo­kat idősek és gyerekek kö­zös tanulása érdekében, min­denekelőtt környezeti neve­lés és fenntarthatóság téma­köreiben. Hároméves munka után a szervezet vezetői úgy döntöttek, hogy szeretnék ezt a módszert országosan is el­terjeszteni, átadni tudásu­kat másoknak, hogy hason­ló módszer alapján ők is szer­vezzenek gyerekek és idősek számára foglalkozásokat. Er­re adott lehetőséget 2014-től a Kicsik és nagyik projekt, melyhez többek között a túr- kevei székhelyű Nimfea Ter­mészetvédelmi Egyesület is csatlakozott. Mindenekelőtt a környezeti nevelés és fenntartható­ság témaköreiben szerveznek progra­mokat, az idősek és gyerekek közös tanulása érdekében. A kezdeményezést az aláb­bi tevékenységekhez nyúj­tott lehetőséget: a szervezők közös idős-gyerek programo­kat tartottak, illetve képzé­seket szerveztek olyan taná­roknak, idősotthonokban dol­gozóknak, civil szervezetek­nek, akik szeretnének ma­guk is hasonló programokat tartani. Ezt a képzést akkre­ditáltatták is pedagógusok számára, további lehetősége­ket teremtve ezáltal. Mind­ezek mellett foglalkozásgyűj­teményt adtak ki a közös idős-gyerek programok tar­tásához, valamint fenntart­hatósági ötleteket és prakti­kákat tartalmazó kiadványt állítottak össze a foglalkozá­sok tematikája alapján. Ki­csik és Nagyik Tábort szer­veztek gyermekek és nagy­szülők részvételével, s mind­ezekhez kapcsolódóan idősek számára is megközelíthetővé tették a Kismagos oktatóköz­pontot a lépcső és lépcsőkor­lát felújításával. Sz. Zs. Térségünk nem áll rosszul a megújuló energiaforrá­sok kínálta lehetőségekkel. Szerte a megyében látha­tó, hogy egyes közintézmé­nyeknél és magántulajdonú ingatlanoknál is alkalmaz­nak már bizonyos megoldá­sokat. Ezzel pedig egyszerre óvják a környezetet és mér­séklik a kiadásokat az érin­tettek. Molnár G. Attila attila.molnar.g@mediaworks.hu JÁSZKUNSÁG Hazánkban az or­szág déli részének, Szeged kör­nyékének jut ki leginkább a napsütésből, de mifelénk is ér­demes foglalkozni a napener­gia hasznosításával. Ugyan­is az előbb említett terület utá­ni második legtöbb napsüté­ses órával az Alföldön, így me­gyénk egy jelentős részén szá­molhatunk. Ezt az energiafor­rást pedig hő- és áramtermelés­re is fordíthatjuk, a két, ezekre szolgáló rendszer persze gyöke­resen eltér egymástól. Egyre több helyen tűnnek fel napelemek és napkollektorok az épületek tetején, sok esetben pályázati forrásokból nyílt lehe­tőség ezek megvalósítására. A megye számtalan településén láthatunk ilyen, már üzemelő rendszereket, a megyeszékhe­lyen például a Szolnoki Főisko­la is élni tudott már a megújuló energiaforrások ezen fajtájával. András és családja szolnoki házuk tetejére szereltetett nap- kollektorokat. Mint mondja, an­nak idején csak azért vágtak bele a dologba, mert kiderült, pályázati támogatást nyertek el hozzá.- Egy szolnoki cég végezte a kivitelezést, a pályázati anya­gunkat is ők készítették el - idé­zi fel a hét évvel ezelőtt történ­teket a családapa. - Benyújtot­tuk a dokumentumokat, majd néhány hét múlva jött a levél, hogy megítélték nekünk a tá­mogatást, a teljes költség har­mincöt százalékát. Mint mondja, bár ez is jelen­tős összeg volt, de a teljes árat előre ki kellett fizetniük, ami több mint kétmillió forintot tett ki annak idején.- Egy használati meleg víz készítésére és egy fűtésrásegí­tésre alkalmas rendszert épít­tettünk - folytatja, hozzátéve, hogy nagy izgalommal várták a kivitelezést. - Érdekes idő­szak volt, amikor megérkez­tek a rendszer alapanyagai, a négy kollektor, valamint a száz­húsz vákuumcső. A beépítésig a garázsban tároltuk őket, néha megnézegettem a dobozba pa­kolt csöveket, olyan furcsa lát­ványt nyújtottak. Maga a kivi­telezés egyébként két-három hetes időszak volt. A pályáza­ti kiírás értelmében legalább öt évig működtetni kellett a rend­szert, bár természetesen ne­künk eszünk ágában sem volt leszereltetni, ma is termeli ne­künk a hőt. így minden napo­sabb időszakban gáz helyett napenergia melegíti a vizet a fürdéshez, a mosogatáshoz, sőt a fűtésre szánt energia egy ré­szét is kiváltja. A férfi elmondja, tapaszta­lataik szerint március elejétől október végéig használható vi­szonylag nagy hatásfokkal a rendszer. Persze a téli hónapok­ban is, de akkor inkább csak a használati meleg víz elkészíté­séhez elegendő a napsütés, rá­adásul ahhoz szinte egész nap felhőtlen égboltra van szükség. Amúgy a november elejétől feb­ruár végéig terjedő időszak­ban is nagy eltérések lehetnek a működésben, volt már úgy, hogy minden másnap megfe­lelő hatásfokkal tudtak dolgoz­ni a kollektorok, de az is meg­esett, hogy hetekig szinte alig volt mérhető teljesítményük a köd, a hó vagy épp a rendkívül felhős idő miatt. Figyelik a baglyokat TÚRKEVE A Nimfea Termé­szetvédelmi Egyesület mun­katársai és önkéntesei évek óta vizsgálják Túrkeve kör­nyékén, valamint madárba­rátok bevonásával szerve­zett szinkronszámlálás kere­tében az országos állományt. A Védett és fokozottan vé­dett madárfajok védelme az Alsó-Berettyó mellékén című program részeként most be­mutatják ezeknek a mada­raknak a különleges szo­kásait, nappali pihenőjüket webkamerázták be. Sz. Zs. Együttműködnek a vajdaságiakkal TŰRKEVfi A Giligán Egyesület szakmai kapcsolatok építésére nyert támogatást, amely a Kár­pát-medencei gyümölcsésze- ti területen működő civil szer­vezetek együttműködését hi­vatott erősíteni. Ennek kereté­ben az egyesület néhány tagja látogatást tett Moholon, Szer­biában, a Zöldike természetvé­delmi civil szervezet vendége­ként. A látogatás keretében he­lyi zöldségfeldolgozó üzem ter­melését tekintették meg és le­fektették a hosszú távú együtt­működés alapjait. Ezt követő­en a Zöldike Egyesület tagjai is ellátogattak Túrkevére. Sz.Zs. Értékőrző foglalkozások A várakozásokat fe­lülmúló létszámmal működ­nek az Értékőrző Nagykun­ság Műhelyfoglalkozások Túr- kevén. A program keretében meghirdetett térítésmentes fazekas szakkörre huszonha- tan, a kunhímzésre négyen je­lentkeztek. A fazekas foglal­kozásokat Sudár Anette faze­kas tartja a Fekete István Ok­tatóközpont kézművesházá­ban, míg a kunhímzésnek a Madarász Károly Művelődési Ház ad otthont, Nagy Istvánné kunhímző vezetésével. Sz. Zs. Több dologtól függ a megtérülési idő Megyénkben is akad példa arra, hogy jelentős mérték­ben használják a napenergiát áramtermelésre, például Jász- ágón. A naperőművek olyan berendezések, rendszerek, amelyek a nap energiáját vil­lamos energiává alakítják át. A napelemek által termelt vil­lamos energiát egyébként az adott helyen eltárolhatják, de az esetek többségében inkább az áramszolgáltatónak értéke­sítik. A rendszerek megtérülé­si ideje függ azok méretétől, kihasználtságától. A néphagyomány szerint Mátyás király fája is megtalálható az erdőben, az ország legszárazabb vidékén Négyszáz éves titkot őriz az igari arborétum TISZAIGAR Alig néhány kilo­méternyire a szikes Horto- bágytól, mocsári ciprusok dacolnak a széllel és a szá­razsággal, hegyvidéki fafaj­ták magasodnak. Valóban a természet csodája a tiszaiga- ri arborétum. Közel 150 éves történelme van a csodálatos gyűjteménynek. Egykor Szé- ky Péter helyi földbirtokos alapította a sétakertet, akit barátság fűzött Bolza Pálhoz, a szarvasi arborétum alapító­jához. Ők ketten szinte ver­sengtek egymással, hogy ki tudja előbb meghonosítani a tájidegen fajokat. Az igari ar­borétum az ország legszára­zabb vidékén épült „sétáló­kért”, ahogy annak idején ne­vezték. A Nefag Zrt. kezelésé­ben lévő arborétum most kö­zel 100 millió forintból újult meg, többek közt új fogadó- épület, parkoló, felújított séta­útvonalak és növényjelző táb­lák várják a látogatókat. Dégi Zoltán, a NEFAG Zrt. vezérigazgatója a napokban rendezett avatóünnepségen tartott beszédében kiemel­te, hogy a beruházás során megépült egy fogadóépület kunkapus-bejárattal, parko­ló létesült, a gazdasági épü­let megújult, az irodaépüle­tet kulcsos házzá alakították át a szakemberek. Részlege­sen felújították a -sétautakat, Közel 100 millió forintból újult meg a létesítmény a közelmúltban teljesen kicserélték a növény­jelző táblákat, valamint újjá­épült az arborétumot körbe­vevő kerítés is. A növényállo­mány bővítése egy negyven- három darabból álló tölgyfaj- tagyűjtemény kialakításával kezdődött, amelyet 65 cserje- és 14 rózsafajta ölel körül. A fafajokat, a helytörténeti ér­dekességeket új ismertető, eligazító táblák jelzik, nagy­mértékben megkönnyítve ez­zel a látogatók dolgát. Az országos védettségű ar­borétumot a Közép-Tisza-vi- dék egyik legjelentősebb fa­gyűjteményeként tartják szá­mon. Közel négyszáz féle fa és cserje él itt, mint például mamutfenyő, kaukázusi je­genyefenyő, liliom fa, ámbra, gránátalmafa, mocsárcipru­sokból egész erdő, a vidéken őshonos kocsányos tölgy és tulipánfa. A park talán legértékesebb része az öreg tiszafás erdő, de különleges a tölgygyűjte­mény is. A „legek” közé tarto­zik a Mátyás király fája néven ismertté vált kocsányos tölgy, melynek átmérője közel hat­méteres, magassága húsz mé­ter. Nevét a néphagyomány történeteiből eredeztetik, bár annak ellenére, hogy lassan négyszáz éves, Mátyás király egész biztosan nem pihenhe­tett alatta. Sz. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom