Új Néplap, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-11 / 110. szám
2016. MÁJUS 11., SZERDA g HATVANON TÚL Rozmaring, menta és kakukkfű is terem a kör kertjében Nagy terveik vannak a gyógynövényeikkel Demjén Rózsi is gratulált Fazekas Rozikának SZOLNOK Még hetvennyolc évesért is nagy népszerűségnek örvend Bózsóné Fazekas Rozika szolnoki ezüstkoszorús nótaénekes. Több száz fellépésen van túl, és a mai napig rendszeresen hívják nyugdíjasklubokba és falunapokra.- Negyvenkilenc éves voltam, amikor autóbalesetet szenvedtem Budapesten - idézte pályafutása furcsa kezdetét Rozika. - Akkoriban női szabó voltam, de mivel a gerincem három helyen is megsérült, az agyamban pedig vérlebeny képződött, így nem tudtam folytatni a szakmát. Viszont énekelni mindig is szerettem, így amikor felgyógyultam, akkor jelentkeztem egy tehetségkutatóba, ahova több nótával is készültem. Meg is lett az eredménye, mert felvettek. Két év után pedig működési engedélyt is kaptam, mint magyar nóta énekes. Ez nagy szó volt, mert csak öten érdemeltük akkor ki. Hatvan évesen pedig elértem, mire mindig is vágytam: ezüstkoszorús nótaénekes lettem. Rozika mára már ötszáz nótát ismer fejből, és még mindig bővíti a repertoárt.- Ha megtanulok egyet, akkor legalább három hónapig gyakorlom, majd az énektanáromnak bemutatom, aki tökéletesíti. Nem csak magyar nótákat, de csárdást és keringőt is énekelek. Amire büszke vagyok, hogy a közel harminc év alatt rengeteg helyre eljutottam. Magyarországon szinte minden településen voltam meghívott vendég, a határon túl pedig Horvátországban is rendszeresen fellépek. Nem ritka, amikor háromszáz fő ad vastapsot - ez olykor megható. Legkedvesebb emlékem, amikor Budapesten Demjén Rózsi Kell még egy szó című számát énekeltem el, és a művész az előadás után odajött hozzám, és gratulált. Azt mondta, hogy ő sem adta volna szebben elő, ami engem nagyon nagy büszkeséggel töltött el. Sokan gondolhatnák, hogy Rozika ennyi év után biztos beleunt már a nótázásba, de ez közel sincs így.- Imádok énekelni, mert olyankor semmi nem fáj, valósággal megfiatalodom. Ameddig nem úgy fogadnak a színpadon, hogy „mit keres itt ez az öregasz- szony...”, addig örömmel vállalok fellépéseket továbbra is - szögezte le Fazekas Rozika. M. K. A kőtelki, főként nyugdíjasokból álló Herba Kör szép kezdeményezésbe fogott a településen. A tizenkét tagot számláló csapat tagjai két hónappal ezelőtt úgy döntöttek, hogy fűszer- és gyógynövényekkel ültetik be a tájház ezidáig üresen álló udvarát. Bálint-Mátyus Krisztina ujneplap@ujneplap.hu KŐTELEK A Tájház udvarára lépve szorgos kezek munkálkodnak. Van, aki kapál, akad aki locsol, és van olyan is, aki kézzel gyomlál. Az ideérkezőket rendezett sorok fogadják, arról már nem is beszélve, hogy mennyei illatok szállnak a levegőben.- Ez bizony a gyógy- és fűszer- növények illata - lép oda hozzánk Lócziné Márkus Ildikó, a Herba Kör egyik tagja. - Társaságunk már több éve működik, ahol a fő téma eddig is a gyógynövény volt. Éppen ezért gyakran hívtunk meg az összejöveteleinkre előadókat, termelőket, akik ezen növények hasznosságáról tartottak előadást, bemutatót. Akkor kedvet kaptunk hozzá, hogy akár mi is szívesen termesztenénk gyógy-és fűszernövényeket. Manapság egyre többen próbálnak egészségesen táplálkozni, ennek érdekében pedig inkább megvásárolják a drágább, de mégis bio termékeket. Sőt a betegségeket is megpróbálják természetes gyógymódokkal legyűrni. így - mivel mi még az a korosztály vagyunk, akik ebben nőttünk fel - úgy gondoltuk, miért ne tölthetnénk ilyen hasznos dologgal az időnket. Hetente egy alkalommal összejövünk, ilyenkor együtt járjuk a települést, és gyűjtjük a gyógynövényeket. Pár hete épp zsurlót, galagonyát, cickafarkat szedtünk. A tájház mellett művelt kis kertünk is szépen telik. Harmincféle évelő növény van benne, köztük rozmaring, citromfű, menta, csicsóka, kakukkfű és oregánó- fű is. A hetekben pedig bazsalikomot és koriandert fogunk ültetni. Vagyis csupa gyógy- és fűszernövény található itt - mutat körbe a kertben Ildikó, aki hozzáteszi: a napokban egy igazi különlegességet kóstoltak meg saját termésükből. Tyúkhúrsalátát készítettek ugyanis, mely az elmondások szerint nagyon ízletesre sikerült. A főleg idősekből verbuválódott Herba Kör nem kizárólag a tagok számára termeszti a növényeket, a tervek szerint a termés egy részét nyáron nemes célra ajánlják fel.- Az a tervünk, hogy minden egyes gyógy- és fűszernövényt kiszárítva kis zsákba teszünk, melyet a kör két varrónő tagja fog megvarrni, és a falunapon - mely idén augusztus 13-án lesz- ingyen fogjuk osztogatni. Ez nem a pénzről szól, sokkal inkább szeretnénk, ha az emberek egészségesen élnének. De már télre is megvannak a tervek, amikor beszorulunk majd a négy fal közé: teát szeretnénk főzni a növényekből. És hogy teljes legyen a paletta, szeretnénk bejelentkezni a „gyógy- füves” Gyuri bácsihoz, mégpedig azért, hogy tovább bővítsük ismereteinket, és jövőre akár már új növényeket is tudjunk telepíteni a kis kertünkbe- mesélik elképzeléseiket. Ismét megtartották a találkozójukat JÁSZLADÁNY A ladányi Környezetvédők Nyugdíjas Klub kistérségi nyugdíjas találkozót tartott a közelmúltban a volt tsz éttermében. A kétszázötven vendég részvételével létrejött összejövetelen több meghívott klub tagjai is részt vettek. Még a határon túlról is érkeztek: vajdaságbelieket is vendégül láttak, akik egy kiváló zenészt is hoztak magukkal. A résztvevőket ebéddel vendégelték meg, majd közös tánc kezdődött. A napot tombolahúzás zárta. (mk) Negyvenéves évfordulót ülnek SZOLNOK Meghívást kapott a szolnoki II. Rákóczi Ferenc Nyugdíjas Klub: Dunakeszire utaznak a tagok kirándulni, ugyanis az ottani társklub negyvenéves évfordulóját ünnepük. Az eseményre harminchét klub kapott invitálást az országból. A mai program között szerepel táncbemutató, közös zenélés, ebéd és tombola is. (mk) Anyák napját tartottak az idősek SZOLNOK A szolnoki Baross Gábor Vasutas Nyugdíjas Klub tegnap tartotta Anyák napi ünnepségét a VOKE Csomóponti Művelődési Központban. Az eseményen harmincötén vettek részt. A hölgyeknek virággal és süteménnyel kedveskedtek. Ezen kívül egy óvodás csoport műsorral, a klubtagok többsége pedig anyák napi versekkel készült, egy hatodik osztályos kisfiú pedig szaxofonon játszott. Az édesanyákon kívül a név- és születésnaposokat is köszöntötték. Az igen aktív klub következő rendezvényét a tervek szerint május 29-én rendezik, amikor is pünkösdi bált tartanak - szintn társklubok meghívásával. (mk) Ezúttal is szorgos munka folyik a tájház melletti kertben Szerinte az a hosszú élet titka, hogy nem szabad elhagyni magunkat - ezt tanácsolja a fiataloknak is A kilencvenediket ünnepelte a kőtelki Gyula bácsi KŐTELEK A Kőtelken élő Bozsó Gyula a közelmúltban ünnepelte kilencvenedik születésnapját. „Szűk” családi körben - mondhatnánk, de ezúttal ez nem is volt annyira szűk, hisz' csaknem negyvenen köszöntötték fel.- A gyermekeim, a tíz unokám és a tizenöt dédunokám is meglátogatott születésnapom alkalmából - meséli nagy örömmel Bozsó Gyula bácsi. - Külön boldogság nekem, hogy ekkora család vesz körül. Egy kicsit dicsekednék is, ugyanis az unokák és dédunokák között négy pár iker is van! Sőt, legalább ennyire büszke vagyok arra is, hogy ebben az évben lesz a hetvenedik házassági évfordulónk a feleségemmel, amit feltétlenül megünneplünk majd. A hatvanévesen - az egyébként egy sátoros összejövetel volt, ahol újfent kimondtuk az anyakönyvvezető előtt a boldogító igent - ki- lencvenhatan tették tiszteletüket - emlékezk vissza a tíz évvel ezelőtt történtekre. Gyula bácsin és feleségén, Margit nénin nem fog az idő vasfoga. Teljesen önellátóak, napközben a kertben és a konyhában tevékenykednek.- Mindent megtermelünk magunknak - veszi át a szót Margit néni. - A kis konyhakertünkben megtalálható a krumpli, a borsó, a paradicsom, Margit néni mindennap főz, Gyula bácsi pedig a kertben tevékenykedik a hagyma és a paprika is. Sőt, mi több az unokáknak egy kis főzni való kukorica is terem. Mivel nyugdíjasak vagyunk, nem sietünk ki a kertbe reggel. A férjem, ahogy felébred, behozza a postaládából az Új Néplapot. Már több, mint ötven éve jár, és elejétől a végéig átolvassa. Ha azzal végez, csak akkor megy ki a kertbe. Utána én veszem a kezembe a lapot, és ha a végére érek, akkor neki állok a konyhában ténykedni. Minden nap főzök, hogy ne mindig ugyanazt együk. Még a végén megunjuk... Ha pedig jönnek az unokák, akkor sütök is. A beszélgetés alatt csak ámu- lunk és bámulunk, hogy honnan ez a rengeteg energia.- A munka tart életben minket - jön az egyöntetű határozott válasz. - Egy titok van csupán: nem szabad elhagyni magunkat. Egész életünkben dolgoztunk. Mind a ketten a tsz-ben kezdtük, és onnan is vonultunk nyugdíjba. Csak azt tudjuk tanácsolni a fiataloknak is, hogy a munka nem fáj, bizonyos értelemben éltet is - mondják. M. K. A munka nem fáj, sőt bizonyos értelemben éltet.
