Új Néplap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-02 / 77. szám
vvAYAv.eger.egyhazmegye.hu i nfo@eger.egy hazmegye.hu VII* évfolyam, 4. szám EGYHÁZMEGYEI Megjelenik TT T ТТ TJ ТУ" ^ minden hónap I I I I " 5 első szombatján JL JL JL JL JL_J JL ÁPRILIS ÜZENETE „A keresztről szóló tanítás azoknak, akik elvesznek, balgaság, de nekünk ugyan, akik üdvözölünk, Isten ereje” (1 Kor 1,18). Felújították a mikófalvi templomot A felújított mikófalvi templomot áldotta meg március 6-án Ternyák Csaba egri érsek. Az ebből az alkalomból bemutatott ünnepi szentmise szentbeszédében utalt a napi evangéliumra. Mint mondta: amint a tékozló fiúról szóló szentírási történetben, úgy siet elénk is nap mint nap Mennyei Atyánk, akkor is, ha bűnösök vagyunk. Isten ezen irgalmasságának megtapasztalása örömmel és hálával tölt el minket. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy Isten ennek az irgalmasságnak a továbbadására hív minket minden nap. Az irgalmasság testi, lelki cselekedeteinek gyakorlására az Irgalmasság Éve különösen nagy lehetőség számunkra. A keresztény közösségeknek misszionáló feladata van a társadalom felé. Ezért legyenek elsők a békejobb nyújtásában - mondta szentbeszédében a főpásztor. A szentmise végén Székely Dénes plébános megköszönte elődjének, Fejes János atyának, hogy évekkel korábban elkezdték a templom külső és belső felújítását. Háláját fejezte ki a támogatásért az Egri Főegyházmegyének, az önkormányzatnak és a híveknek, melynek köszönhetően megújult az épület. Ternyák Csaba érsek áldotta meg a felújítót templomot Nyílt hétvége az Érseki Papnevelő Intézetben EGER Ebben az évben is, a hagyományoknak megfelelően, megrendezésre került a nyílt nap és hivatás hétvége az Egri Érseki Papnevelő Intézetben. A hétvége főszervezője az idén Bakos Tamás diakónus volt, akinek a szeminárium kispapjai segítettek a program lebonyolításában. Ezek a napok betekintést engedtek a szeminárium belső életébe, ugyanakkor ízelítőt nyújtottak a főiskolai előadásokból is. A tartalmas programok, imádságok, lelki beszélgetések, szentgyónások mind-mind a hivatás felismerését és az őszinte igen kimondását segítik azokban, akiket az Isten a papi szolgálatra hívott. Amint azt Szabó József spirituális atya is hangsúlyozta, nemcsak a papi hivatás felismerése jelenti az összejövetel célját, hanem az is, hogy rádöbbenjünk: Istennek mindnyájunkkal terve van, de csak a vele való mély kapcsolatban derülhet fény erre. Pénteken keresztút és szent- ségimádás, szombaton főiskolai bemutató órák, tanúságtételek, rózsafüzér, majd teaház, filmklub és személyes beszélgetések várták az érdeklődőket. Vasárnap Ternyák Csaba érsek úr találkozott a résztvevő fiatalokkal, majd ezt követően ünnepi virág- vasárnapi szentmisét celebrált az Egri Bazilikában, amelyen külön köszöntötte a nagyszámú hívek mellett, a hivatás hétvége résztvevőit. A szentmise után Szabó József spirituális atya mondott köszönetét a szervezőknek és a résztvevőknek egyaránt, kérve életükre Isten áldását. Marosi Balázs Mintegy harminc fiatal vett részt a hétvégi programokon Húsvét az Egri Bazilikában EGER Nagyszombaton, Húsvét vigíliájának szertartása a tűzszenteléssel kezdődött az Egri Bazilikában. A húsvéti gyertya lángjáról gyújtották meg gyertyájukat a hívek, majd megszólalt a húsvéti örömének. Az ószövetségi olvasmányok után felhangzott a Glória, majd az Evangélium előtt az Alleluja. A keresztvíz megáldása után a Főpásztor hét felnőtt katekument keresztelt meg, majd a jelenlévők megújították keresztségi fogadalmukat. A szentmise végén „Feltámadt Krisztus e napon!'-t énekelve körmenetet tartottak. HÍREK Egyházmegyei zarándoklatok AZ IRGALMASSÁG ÉVÉNEK egyház- megyei zarándoklataira az Egri Bazilikában május 7-én, szombaton, a bazilika felszentelésének ünnepén, Sárospatakon pedig május 16-án, Pünkösdhétfőn kerül sor. Ternyák Csaba érsek úr szeretettel várja a Paptestvéreket és a Híveket, az Irgalmasság Évének minden ünnepi liturgiájára. Karitász-találkozó MÁJUS 21-ÉN főegyházmegyei karitász-találkozót tartanak Egerben. Az összejövetel 10 órakor szentmisével kezdődik a bazilikában. A találkozóra várják a Magyar Katolikus Karítász munkájában résztvevőket és az érdeklődőket. Szentté avatják Teréz anyát RÓMA Ferenc pápa március 15- én délelőtt, a napközi imaóra során rendes nyilvános konzisztó- riumot tartott néhány szentté avatási ügyben. A konzisztóriumon bejelentette többek között Boldog Kalkuttai Teréz anya szentté avatásának időpontját is. Teréz anya szentté avatási szertartását szeptember 4-én Rómában tartják majd a Szent Péter téren. A szentmisét Ferenc pápa mutatja be az irgalmasság szentéve önkénteseinek jubileuma keretében. A szentté avatás dátuma a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója halálának évfordulójához kötődik. Teréz anya 1997. szeptember 5-én hunyt el az indiai Kalkuttában. Ferenc pápa decemberben hagyta jóvá a Szentek Ügyeinek Kongregációja döntését Boldog Kalkuttai Teréz anya szentté avatásáról, miután a szentté avatási ügyekben döntő vatikáni kongregáció elismerte a Teréz anya közbenjárására történt csodát: egy brazíliai mérnök gyógyulását. Teréz anya szentté avatása az Irgalmasság Szentéve egyik legnagyobb vatikáni eseményének ígérkezik. Teréz anya 1910 augusztusában született Agnes Gonxha Bojaxhiu (ejtsd: Ányesz Gondzsa Bojadzsiu) néven az akkor az Oszmán Birodalomhoz tartozó Szkopjéban. Tizennyolc évesen felvételét kérte az angolkisasszonyok írországi anyaházába, amely a Loretói Miasszonyunk nevét viselte. Innen hamarosan Indiába küldték, hogy megkezdje noviciátusát Darjeelingben. Itt tett szerzetesi fogadalmat 1931. május 25-én. A Teréz nevet az 1925-ben szentté avatott Lisieux-i Kis Szent Teréz iránti tiszteletből választotta. 1946. szeptember 10-én hallotta meg Jézus hívását, hogy hagyja el a zárdát, és éljen a legszegényebbek között. 1948-ban vetette le a Loreto nővérek ruháját. Fehér száriba öltözött, kék szegéllyel, a vállán kereszttel. A Szeretet Misszionáriusai rend 1950 októberében kapta meg a jóváhagyást, majd 1965 februárjában pápai jogú társasággá lett. Teréz anya tevékenységét az egész világon elismerték. 1979-ben megkapta a Nobel-békedíjat. 1997. szeptember 5-én halt meg. 2003. október 19-én avatta boldoggá II. János Pál pápa. JEGYZET A Szent Faustina nővérnek adott magán-kinyilatkoztatás alapján 2000 óta Húsvét második vasárnapja az Irgalmasság ünnepe. Ebben az esztendőben, az irgalmasság rendkívüli szentévében jobban odafigyelünk erre a különleges napra. Az ünnepi evangélium szerint a feltámadt Krisztus rögtön feltámadása után kétféle módon is kinyilvánította Isten irgalmas szeretetét: megalapította a bűnbocsánat szentségét és irgalmas szeretettel megjelent a hitetlenkedő Tamás apostolnak. Húsvét nyolcadában nem feledkezhetünk meg arról, hogy a bűnbocsánat szentsége az irgalmas Jézus húsvéti ajándéka, hiszen az első húsvét estéjén mondta a Feltámadott a tanítványoknak: „Vegyétek a Szentleiket! Akinek megbocsátjátok bűneit, bocsánatot nyert, akinek pedig megtartjátok, az bűnben marad” (Jn 20,22). Erre figyelmeztet bennünket Aranyszájú Szent János is húsvéti katekézisé- ben: „Ne keseregjen senki bűnei miatt, mert fölragyogott a sírból a bocsánat!” A bűnbocsánat alapja és forrása a húsvéti misztérium, hiszen az irgalmas Atya „szentFia kereszthalála és feltámadása által kiengesztelte önmagával a világot” és az Egyházra bízta a kiengesztelődés szolgálatát, az egyház pedig a Szentlélek által, a Lélek erejében bocsátja meg bűneinket. A feltámadt Jézus szavai szerint Ő a Főszereplő! „Vegyétek a Szentlelket. Akinek megbocsátjátok bűneit, bocsánatot nyer” (Jn 20,22-22). A bűnbocsánat nem a mi erőfeszítésünk gyümölcse, hanem ajándék, a Szentlélek adojnánya, aki betölt minket az irgalmasság és a kegyelem megtisztító erejével, mely a megfeszített és feltámadt Krisztus megnyitott szívéből szüntelenül árad. Tamás apostol a feltámadás utáni nyolcadik napon különleges módon is megtapasztalta Isten irgalmát. A hitetlenkedő apostol a többiek szava alapján nem tudta elhinni, hogy Jézus valóban feltámadt. Hiába mondták az apostolok, hogy láttuk az Urat, de neki ez nem volt elég. Ő továbbra is kételkedett. Csak Jézus megjelenése szüntette mega kételyeit és erősítette meg hitét. Jézus végtelenül megértő és türelmes volt hozzá. A prófétai jövendölésnek megfelelően ő a megtört nádszálat nem töri össze, a pislákoló mécsbelet nem oltja ki. Az irgalmas Jézus észreveszi az apostol gondját, megérti őt és segít rajta. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Tamás hitetlensége többet használ hitünknek, minta többi tanítvány hite. Hitetlensége megvigasztal minket, mert nekünk is vannak kételyeink, mi sem vagyunk elég erősek és szilárdak. Ráadásul egy olyan világban élünk, ahol sok minden gyengíti és próbára teszi a hitünket, Krisztust követő keresztény életünket. Sokfélék vagyunk mi vallásos, istenfélő emberek is. Vannak köztünk olyanok, akik egész életükben, kisgyermekkoruktól fogva hisznek, imádkoznak, járnak a templomba, igyekeznek Isten törvényei és Jézus tanítása szerint élni. Egyre többen vannak azonban köztünk olyanok is, akik inkább Tamás apostolra hasonlítanak: időnként eltávolodnak az Egyház közösségétől, nem járnak templomba, mert meggyengült a hitük, sőt a vallással, az Egyházzal és a papokkal kapcsolatban kritikusan nyilatkoznak. Az is elgondolkoztató lehet számunkra, hogy mindaz, ami Tamás apostollal történt, amiről az evangéliumban hallottunk, az vasárnap történt, mégpedig a Húsvét utáni vasárnapon. A feltámadt Krisztus pedig a tanítványok közösségében erősítette mega kételkedő Tamás apostol hitét stennek legyen hála, a feltámadt és megdi- csőült Krisztus közöttünk is megjelenik a vasárnapi szentmise közösségében, hiszen megígérte: „Ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, én ott vagyok közöttük”. Itt van az Úr Jézus köztünk, vele találkozhatunk az Isten igéjében és az Oltáriszentségben, és ő azért jön közénk, hogy megerősítse a hitünket és az iránta való szeretetünket. Dolhai Lajos Az Irgalmasság vasárnapja