Új Néplap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-26 / 97. szám
0 MEGYEI KÖRKÉP 2016. ÁPRILIS 26., KEDD A polgári védelem megyei munkatársai is csak a hírekből tájékozódtak Nálunk is mérték a sugárzást Robbanás rázta meg a csernobili atomerőművet éppen harminc évvel ezelőtt. Annak az éjszakának a drámai eseményeire megyénkbeli- ek is jól emlékeznek. re pedig ki sem lehetett mutatni, csak a szokványos értékeket.- Amit mindenki tudott, hogy a kertben termesztett zöldséget, salátát alaposan meg kellett mosni, mert a radioaktív hamu rárakódott 1 - folytatta a szakember. - Ez persze nem azt jelentette, hogy vastag porréteg formájában jelent meg a növényeken, hiszen a radioaktív szemcsék a porszemekhez tapadva érték el hazánkat amelyeket lerakodtak a növények levelein, így ez láthatatlan volt, csupán a műszerek voltak képesek kimutatni a jelenlétüket. Miután jelentős idő telt el e csernobili katasztrófa óta, már csak magánemberként értük el az a szakembert, aki annak idején hivatalból foglalkozott a Tiszából nyert ivóvíz vizsgálatával. Amint lapunknak elmondta, a lakosságot az ivóvízen keresztül nem érte számottevő sugárterhelés, aminek részben a csekély szeny- nyezettség, részben a víz tisztítására alkalmazott technológia hatásos volta jelentett biztosítékot. Csernobil hatását először egy svéd atomerőmű sugárzásmérő műszerei jelezték, mivel arról hivatalos tájékoztatás hosszú ideig nem jelent meg, s a széljárás először arra vitte a radioaktív felhőt. Hazánkat a széljárás változását követően is csak a tőlünk északra elhaladó felhő súroló hatása érte, de mivel a Tisza vízgyűjtő területe ehhez közel, a Kárpátok innenső oldalán van, így egy, a Vízügyi Tudományos Kutató Intézettől kapott műszerrel Szolnokon, a Tisza egyetlen hazai ívóvíz-ki- vételi helyén május elejétől folyamatosan mérték a folyó sugárterhelését. Emlékei szerint ez a baleset előtti 0,7 egységnyi értékről 17 egységnyire változott, amit a megfelelő víztisztítási technológia segítségével 1,7 egységre, vagyis szintén minimális értékre sikerült leszorítani, s pár nap után a folyóban is visszaállt a korábbi normális érték. E. Cs. - Sz. I. - M. G. A, Intézkedések Csernek & Mint szovjet részről ко- A köziemén „ Munkatársainktól ujneplap@ujneplap.hu __ Mint szovjet részről ko- rabban már közölték, a Kijeviéi 130 kilométerre % "i* ’ északra fekvő csernobili «1^0 atomerőműben szerencsét, len ség történt, A helyszínen MV kormánybizottság dolgozik, B* amelynek vezetője Borisz к Scserbína, a Szovjetunió Mtnísztertanácsa elnökének JeN4 - helyettese. Tagjai miniszté- riumok és főhatóságok veze- tűi, kiemelkedő tudósok és szakértők — jelentette teg- , - naP es,e a TASZSZ szovjet *4i>( í , hírügynökség a Szovjetunió аЪу ,л' Minisztertanácsára hivatkor * va. A»A-fí* Az előzetes felmérések' % ^ -•xr" ., rint a szerencsétlensér ú-p ^ atomerőmű négyes Л A köziemén csernobili at az erőmű 1 díoaktív s folyamaté jgb»2» Az u) lében leihe о'Ч JASZKUNSAG/CSERNOBIL - Olyan átlagos tavaszi nap volt az is, mint a többi - emlékezik vissza a szolnoki Takács András, aki a baleset idején mindössze tizenegy éves volt. - Emlékszem, zajlott a szokásos reggeli készülődés, amikor a rádióban bemondták, hogy valamilyen baleset történt a csernobili atomerőműben. Igazából nem is értettem a dologból semmit, nem tudtam, hol van Csernobil, miért akkora baj, ha baleset történt az erőműben. A következő napokban viszont már mindenki erről beszélt, úgyhogy választ kaptam a kérdéseimre. Megértettem, hogy a város nincs is olyan rendkívül messze a határainktól, a robbanás pedig a sugárveszély miatt veszedelmes hír. Persze nem Andrásék csa- ‘^\íc ládja volt az egyetlen, amely & nehezen jutott € információhoz a történtekről, hiszen napokig semmilyen hivatalos közlés nem ev érkezett a balesetről. A ^ Szolnok Megyei Néplap először április 29-i számában tudott beszámolni az esetről. A második oldalon egy rövid információ olvasható a baleset tényéről, meg arról, hogy a sérülteket ellátták, s már megkezdte működését a helyzetet felügyelő bizottság. Ám ahogy a cikk megjegyzi, sem az okokról, sem az áldozatok számáról és a reaktor sérülésének jellegéről nem lehet tudni semmit. Másnap már egy nagyobb terjedelmű cikk olvasható a lapban. Ebből kiderül, hogy a négyes blokkban történt a baleset, s „bizonyos mennyiségű” radioaktív sugárzás is a levegőbe került. A cikkben ismertetik, hogy az erőmű közeléből kitelepítették a lakosságot, valamint, hogy a keletkezett radioaktív felhő már elérte Lengyelországot, de a dózis nem veszélyes az egészségre. A május 1-jei számban pedig már olyan üzenetet kaptak az olvasók, miszerint hazánkban nem éri el a sugárzás szintje a veszélyes mértéket. Igaz, nálunk is folyamatosan figyelték, mi történik.- Itt a megyében nem sok feladata volt a polgári védelemnek, hiszen az egész folyaesetén r*í ^^ jelezzek a sugárzás növekedését. ' Ennyire kis ér^ nem jeleztek, erre különlegesebb, ér- zékenyebb eszközökre volt szükség. A megyében végzett mérések során hatalmas eltéréseket lehetett tapasztalni a radioaktív hamu el- terülésében, akár kis területen belül is, amelyet az befolyásolt, mon követni a háttérsugárzási értékek változását - mondta a szakember. Kovács Antal szerint akkoriban csak katonai eszközök voltak rendszeresítve, amelyek arra voltak hívatottak, hogy atomtámadás hogy miként alakult az aktuális időjárás. Előfordult olyan, hogy az egyik helyen kifejezetten nagy dózisban volt jelen a sugárzás, onnan egy méternyiA szovjet hatóságok csak napokkal később adtak tájékoztatást a csernobili erőműben történtekről. A Szolnok Megyei Néplap napról napra nagyobb terjedelemben foglalkozott a katasztrófával. Egy sikertelen teszt A csernobili nukleáris balesetről két hivatalos jelentés is készült, ám több részlet máig nem tisztázott, illetve vitatott. Annyi azonban tudható. hogy azon az éjszakán egy kísérletet hajtottak végre az erőműben. Arra voltak kíváncsiak, hogy egy esetleges áramszünet esetén hogyan tartható fenn a reaktorok hűtése, mivel számítások szerint a tartalék áramforrásként szolgáló aggregátok felpörgéséhez mintegy 60-80 másodperc szükséges, s erre az időre is stabilizálni kellett a nukleáris folyamatokat. Úgy tudni, egyes biztonsági rendszereket is lekapcsoltak a teszthez, amely végűi nem sikerült, s a négyes blokk felrobbant. A mentőegységek rövid időn belül megérkeztek a helyszínre, s hamarosan elkezdődött a lakosság kitele pítése is. A radioaktív hamut tűzoltótömlőkből locsolták a házak falairól a minden védőfelszerelés nélkül dolgozó katasztrófavédők, akik közül sokan életüket vesztették nem sokkal a baleset után. Pripjaty település máig lakatlan, jobbára csak farkasok kószálnak az utcákon, amelyek maguk is sugárfertőzöttek. Ezen a múlt heten készült felvételen a csernobili atomerőmű négyes blokkja látható. Az éptíményt immár három évtizede betonszarkofág fedi.; | * Kis képeink Pripjatyban készültek, s a település mai. aktuális állapotát mutatják. ■» . !-Л-- ’- мар~......m ......"" к rilisi hétre Kovács Antal, nyugalmazott polgárvédelmi kirendeltség-vezető. - Kevés információnk volt arról, valójában mi is történt, mindenki a hírekből - televízió, rádió, újság - tájékozódott. - A katasztrófát követően hozzánk mat a budapesti központ irányítása alá tartozott. Az ország egész területén radioktivitást mérő szakembereket vezényeltek ki, nekünk az ő munkájukat kellett segíteni - emlékezett vissza arra az 1986-os ápis megérkeztek a mérőműszerek, amelyek mára kiállítási darabok lettek. Egy az én asztalomon is volt, amelyhez egy 20 méteres kábellel csatlakozott az épületen kívül elhelyezett szonda. Ezen lehetett nyo-