Új Néplap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-21 / 93. szám
0 HATVANON TÚL 2016. ÁPRILIS 21., CSÜTÖRTÖK A település videósaként ismerik Józsefet FEGYVERNEK A településen élőknek biztosan ismerősen cseng Herman József neve. Ha teheti minden eseményen ott van és videóz, hogy az utókornak maradjon egy kis emlék.- 2012-ben vonultam nyugdíjba, de már 1989 óta érdekel a videózás - mondja József. - Pajtás fényképezőgéppel kezdtem. Mivel mindig is foglalkoztatott a megörökítés pillanata, így be kellett szereznem egyet. Jártam egy fotószakkörbe is, ahol az alapokat el tudtam sajátítani. A későbbiekben ez már nem volt elég számomra, és a mozgófilm kezdett érdekelni, annál is inkább, mert az jobban tükrözte a hangulatot, mint egy fotó. így nem haboztam, vettem egy filmfelvevő gépet. Már a fiamról is készült mozgófilm, pedig még csak 1970-et írtunk. Az összes fényképezőgépét és kameráját féltve őrzi otthonában.- Életemben eddig több mint tíz kamerám volt. És mivel gyűjtő is vagyok, mind meg is van a mai napig. Manapság már számos fegyvemeki, illetve környékbeli eseményre hívnak videózni. Célom, hogy örömet okozzak másoknak, s nem várok cserébe semmit a felvételekért. Amire a legbüszkébb vagyok, amikor egy táncműsort nyolc kamerával vettem fel teljesen egyedül. Amit pedig életem egyik legjobb felvételének tartok, az egy katonai dísztemetés volt. Ami biztos, a településen mindig számíthatnak rám, én sohasem indulok útnak kamera nélkül - jegyzi meg József. M. K. Herman József fotóz és filmez Vidámsággal száll szembe a betegséggel Nem ér rá megöregedni A szolnoki Varga Katalin Nyugdíjas Klub hétfőn ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját, ahol a legidősebb klubtaggal, a kilencvenegy éves Vári Fe- rencné Márta nénivel sikerült beszélgetnünk. Azért, hogy itt lehessen, Szegedről utazott idáig busszal. Mátyus Krisztina krisztina.matyus@pa rtner.mediaworks.hu SZOLNOK Márta néni fiatalos kinézetét bárki megirigyelhetné. Nem fog rajta az idő, hetven éves társai között szinte elveszett. Egy félreeső sarokban ültünk le és ahogy elkezdett mesélni, áradt belőle a szeretet.- 1980 augusztus óta vagyok nyugdíjas - kezdte Márta néni. - A szolnoki Volánnál voltam belső ellenőr. A nyugdíjazásom után a szakszervezet megbízott egy nemes feladattal, hogy fogjam össze a nyugdíjasokat, így történt az, hogy elvállaltam a Volán nyugdíjas klub vezetését, melynek 16 évig voltam az elnöke. Ezen kívül pedig három klubnak a tagja, melyek közül ma már csak egynek, a Varga Katalin Klubnak vagyok régi és hű „bútordarabja”. Sajnos minden héten nem tudok részt venni a találkozókon, mert huszonegy éve Szegedre költöztem a fiam kérésére. így a mostani alkalomra is busszal érkeztem. Ami nem rö- videbb, mint három óra. Nem mondom kicsit zsibbadt a lábam már az utazás vége felé, de imádom a szolnoki tagokat, így megéri az áldozatot. Itt a helyem! - szögezi le. Mint kiderült, Márta néninek sosem okozott gondot az utazás. Sőt, kifejezetten szerette.- Mindig is imádtam utazni - folytatja. - Főleg a nyugdíjazásom után éltem a lehetőséggel. A klubtagoknak is rendszeresen szerveztem kirándulásokat, így jutottunk el hat napra Erdélybe, ahol csodálatos hat napot töltöttünk. De egyéni utakon is részt vettem. Két alkalommal jártam Tene- rifén, voltam Izraelben is, ahova ráadásul teljesen egyedül repültem el. Az unokatestvérem fia várt Tel Avivban. Nem féltem, hisz ekkor már ötödjé- re ültem repülőgépen. Ezeken kívül pedig voltam Moszkvában és Leningrádban is. Engem az utazás éltetett, szerettem látni a természetet, a kultúrákat és új emberekkel megismerkedni. Valamint a tudásomat is szeretem bővíteni. Mondhatni aktívan élem meg a nyugdíjas éveket. Márta néni kirobbanó formában van 91 évesen is, mindig mosolygó arca, kedves hangja nem is sejtetné, hogy tizennégy éve leukémiát diagnosztizáltak nála.- 2002-ben derült ki, hogy leukémiás vagyok. Akkor egy pillanatra megérintett a hír, de nem csináltam belőle nagy ügyet. Azóta is folyamatosan A sport is fontos volt az életében Márta néni 1925-ben született Szolnokon. Édesapja a Járműjavítóban dolgozott, édesanyja pedig háztartásbeli volt. Négyen voltak testvérek. Szép gyerekkora volt, szeretetben nőtt fel. Gyerekként varrni és hegedülni tanult, valamint járt kézilabdázni, felnőttként pedig a jászberényi vállalati csapatban röplabdázott. Négy polgári iskolát végezett, mérlegképes könyveld lett. Először a Járműjavítóban dolgozott mindenféle munkakörben. Ahova kellett a segítség oda osztották be. Majd a nyugdíjazásig belső ellenőr volt a Volánnál. járok kezelésekre és szerencsére jól érzem magam. A családomban nagy az összefogás és a szeretet. Ez tart életben. Valamint a pozitív gondolkodás - veti közbe. - A hozzám hasonló cipőben járóknak azt üzenem, hogy ne keseredjenek el, fel a fejjel és csak pozitívan. Tudom, hogy sokszor küzdelmes, de túl kell lépni rajta. Boldogan tekintek a jövőbe és ha kell bátran megyek fel a műtőasztalra is. Ilyen az alaptermészetem. Akárcsak az édesapámé volt, akit ha megkérdeztek, hogy „Lajos bácsi mit csinál, hogy nem öregszik?” egy tömör, de velős válasz érkezett: hát nem érek rá. Én is valahogy hasonlóan élem az életem. Az utazgatással már felhagytam, csak a Szolnok-Szeged távot teszem meg olykor. Otthon pedig keresztrejtvényfejtéssel telik az idő. Ami nagy baj, hogy nem látok jól, így szemüvegben és nagyítóval állok neki. Ezen kívül szeretem a tévében látható kvízjátékokat, ha idegen szót hallok nem restellem elővenni az idegen szavak szótárát és megkeresni benne az adott szót. Frissen tartom az agyamat, minden érdekel - szögezte le Márta néni. HÍREK Évfordulót ünnepeltek SZOLNOK A szolnoki Varga Katalin Nyugdíjas Klub az ötvenéves fennállásának évfordulóját ünnepelte a VOKE Csomóponti Művelődési Központban hétfőn délután. A rendezvényen huszonnégyen vettek részt - árulta el Kálmán Olga, a klub vezetője. - Az összejövetelen előbb a Bartók Béla Zeneiskola adott műsort, majd köszöntők következtek. Az ebéd párizsi csirkemell volt zöldséges rizs- zsel és uborkával, a desszert pedig egy 24 szeletes dobos torta volt. A rendezvény közös énekléssel zárult. M. K. Óvodások adtak műsort SZOLNOK A Nefelejcs Óvoda- pedagógus Klub április 14- én ünnepelte az ötéves évfordulóját a Pitypang óvodában, ahol a gyerekek műsorral kedveskedtek a szépko- rúaknak. A rendezvénynek, mely nagyon jó hangulatban telt, huszonegy résztvevője volt. A nyugdíjasok közös énekléssel zárták a napot. M. K. Előadást hallgattak a nyugdíjasok SZOLNOK A szolnoki Széchenyi Klub tagjai a közelmúltban a Föld napja alkalmából M. Román Béla történész előadásában a Föld történetéről hallhattak előadást a Zöld Házban. Mind a húsz résztvevő nagy érdeklődéssel figyelte a történész szavait. A klub a közelmúltban a Nyíregyházi állatkertbe készül tizennyolc fővel. M. K. Hajnal egy órakor kezdi el a gyöngyfűzést, mert akkor van a legnagyobb csend és nyugalom Ausztráliában is népszerűek Margó néni gyöngyei SZOLNOK/SZANDASZŐLŐS Törös Jánosné Margó néni már egészen kicsi kora óta nagy megszállottja a gyöngyfűzésnek. Első élménye, mely ehhez a hobbihoz köthető, amikor 1964-ben magával hozott Csehszlovákiából egy üveg gyöngyöt. De hobbi szinten mindig is érdekelték a kézimunkák, mint a horgolás, a gobelin és a csipkeverés.- Negyvennyolc évesen leszázalékoltak egy betegség miatt, így rokkantnyugdíjas lettem - meséli Margó néni. - Mivel nem tudtam magam semmivel lekötni, teljesen a kézimunka felé fordultam. Tagja lettem a Szolnok Megyei Népművészeti Egyesületnek, akik által nagyon sok helyre eljutottam a termékeimmel. Megnyugtatott, ha horgolhattam vagy köthettem. Később a fő tevékenységemmé a gyöngyfűzés vált. Főleg népi ékszereket készítek, melyeket egy elegáns ruhához is bátran fel lehet venni. A lányunokám huszonkét éves és imádja az ékszereket, mindig rajta tesztelem az elkészült alkotásokat. A beszélgetés során kiderült, régebben a szomszéd gyerekek is szívesen csatlakoztak Margó nénihez. Mondhatni szakkört tartott a kicsiknek.- Az utcabeli gyerekek örömmel jöttek segíteni - emlékezik vissza. - Az utca „kézműves hölgye’-ként tartottak nyilván. Margó néni már kicsi kora óta megszállottja a gyöngyfűzésnek Nem telt el úgy nap, hogy egy kisgyerek ne ült volna be hozzám kézműveskedni. A kicsik megnőttek és kirepültek, de én továbbra is nagy szerelmese vagyok a gyöngyözésnek. Amit itt lát - mutat elkészült alkotásaira - mindent magamtól tanultam. Addig kísérleteztem, míg nem sikerült. Az egyediségem abban rejlik, hogy külföldi internetes oldalakat böngészek és onnan merítek ötleteket. Valamint van két orosz hölgy ismerősöm, akik amikor a környéken járnak, mindig hoznak nekem helyi újságot és könyvet, melyekben szintén remek ötletek sorakoznak. Vitték már termékemet Hollandiába, Angliába és Ausztráliába is, ahonnan cserébe a tetszésüket kifejezve kaptam egy koala figurát. Mint mondja, ha egyszer elkezdi a munkát, nem tud leállni.- Hajnali egy órakor kelek és akkor állok neki a gyöngyfűzésnek, ugyanis ekkor van a legnagyobb csend, amire nekem szükségem van az alkotáshoz. Ilyenkor délig ki sem mozdulok a kis műhelyemből. A férjem szerencsére már megszokta, így nem zavarja. Annyi biztos, hogy addig csinálni fogom, amíg nem születik dédunokám. Csak akkor hagyok fel ezzel a hóbortommal - szögezte le. Mátyus Krisztina
