Új Néplap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-20 / 92. szám

0 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL 2016. ÁPRILIS 20., SZERDA Nevet cserélt a könyvtár KARCAG Az 1955 év elején a Karcagi Városi Könyvtár ve­zetője a budapesti ELTE böl­csészkarán végzett Hegyesi Ju­lianna magyar-könyvtár sza­kos tanár-könyvtáros lett me­gyei javaslatra. A karcagi ta­nács és pártvezetés fenntar­tással fogadta az új könyvtár- vezetőt. Feltűnt, hogy a hetipi­acos napokon egyre többen ke­resik fel az akkor még Beloian- niszról elnevezett könyvtárat. Hamarosan tanácsi beszámo­lóra hívták Hegyesi Juliannát a PR-ről. Ő a beszámolót javaslat­tal zárta: az 1800-as évek ele­jén a karcagi tiszteletes ven­dége volt Csokonai Vitéz Mi­hály, amit a tiszteletes pincéjé­ben kezdtek ünnepelni. A hor­dót csapra verték. Némi iszoga- tás után a tiszteletes feltámoly- gott, Csokonai Vitéz Mihály egy idő után levéve tenyerét a hordó likáról, a tiszteletes után ment. Az a szomszédban idő­zött, Csokonai is feljött a pincé­ből, de a bor kifolyt... A bizott­ság derülésére, az új könyvtá­ros javaslatára lett Beloiannisz helyett Csokonai Vitéz Mihály a karcagi könyvtár neve. Hosz- szú, tudatos módszertani mun­ka eredménye volt a tudomá­nyos, számítógépes informáci­ós központú könyvtárhálózat kiépülése az egész országban. Bálint István, ny. könyvtáros tanár A LEVELEKBŐL VÁLOGATUNK. A kiválasztott írások - a levél­író hozzájárulása nélkül, mon­danivalójának tiszteletben tar­tásával - szerkesztett, rövidí­tett formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. A szerkesztőség nem közöl olyan írásokat, amelyek meg­jelentetése törvénybe ütközik, gyűlöletkeltő tartalmú, sérti a személyiségi jogokat, az er­kölcsöket és a jó ízlést. Név­telen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesz­tőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cik­keket is olvasói levélként ke­zelje. Az írásokat a krisztina. matyus@partner.mediaworks. hu e-mail címre, illetve az Új Néplap, 5001 Szolnok, Mészá­ros Lőrinc út 2. címre is vár­juk. Olvasói vélemények talál­hatók még: SZOLiON.hu. Március 29-én, szomba­ton történt valami megfog­hatatlan a Harmónia Házá­ban megrendezett I. Szolno­ki Hip-hop workshopon. Ha­talmas energiák mozdultak meg a négy fal között, ami a mai napig felejthetetlen él­mény a táncosoknak. SZOLNOK Az eseményt egy vé­letlen folytán csak zártkörű­ként hirdették meg a közös­ségi portálon, de talán ennek is megvolt az értelme. Nem a nagy „csinnadratta” és a kife­lé kommunikálás jellemezte az előkészületeket, sokkal in­kább az izgalom, a felkészülés és a lelkesítés. Mind a tanárok, mind a résztvevők részéről. Polgár Csilla, a Free Feelings Hip-hop Tánciskola vezetője és az esemény főszervezője rég­óta álmodozik hasonló meg­mozdulásról. Most úgy érezte, eljött a megfelelő idő, a tánco­sokba vetett hit és biztatás be­érett és a különböző szolnoki tánctanárok között is érezhető volt a tiszta, jóindulatú, bará­ti hangulat. Csilla éppen ezt az összefogást szerette volna erő­síteni a táncosok körében is, és rendezni egy olyan eseményt, ahol minden másodperc az ön­feledt táncolásról szól, hovatar­tozástól függetlenül. A felkért tanárok - Bója Gré- ta, a New Style Fanatix táncis­kola vezetője, Bacsa Kati ma­gántánctanár és Erős Mihály, a Free Feelingsből - boldogan és feltétel nélkül mondtak igent a nagyszerű kezdeményezésre. Már az első közös megbeszélés alkalmával kiderült, a tanárok mentalitása és céljai teljes össz­hangban vannak Csilla kezde­ményezésével és szépen kiala­kult az esemény képe. A tánco­sok meghívása után eljött a vár­va várt nap. A döbbenet napja. A húsvéti szünet dacára is több, mint hetven táncos érke­zett az eseményre, egytől egyig mosollyal, teli energiával léptek be a terembe. A fejlődés iránti vágy minden gátlást elnyomott és a szokatlan tempót egyből felvették a diákok. Egy napon négy különböző táncórán ve­hettek részt a táncosok egymás után, ahol minden tanár a saját stílusában tartotta meg az óráit, adta át a tudását, és mindenki­nek sikerült még egy kis pluszt is beleadni. Az esemény Szolnokon tel­jesen újszerű volt, sokan ko­rábban még egyáltalán nem vettek részt nyílt szervezésű workshopon, vagy olyan ese­ményen, ahol tényleg csak ön­magukért táncolhattak. Itt semmilyen fellépés vagy ver­senyre készülés nem volt cél, csak a tánc, a fejlődés és mind­ezek élvezete. A jelentkezéshez hozzátartozott egy nyeremény- játék is, amivel a tanárok ins­pirálni szerették volna a tán­cosokat arra, hogy minél töb­bet hozzanak ki magukból és minél több táncórát próbálja­nak ki. Újabb meglepetés szü­letett ezen a napon, több mint ötvenen táncolták vé­gig az összes órát, így ebből a lét­számból kellett ki­húzni a nyertesek ne­vét. A díjak a tanárok által felajánlott ingyenes tánc­órák, workshopok vol­tak, és a fődíj pedig a Free Feeling nyári tá­borába 50 százalékos kedvezmény. A szol­noki táncosok értékes nyitottságukat, oda­adásukat és fantaszti­kus tánctudásukat is meg­mutatták ezen a napon, a tanárok pedig meglepetten és nagy örömmel így zár­ták a nap élményeit: „Tudtuk, hogy jó lesz. De hogy ennyire, azt senki se gondolta. Köszön­jük!” Bacsa Kati Elment az utca kutyusa SZOLNOK Szandaszőlős csendes kis övezetében volt egy kutya, aki Brúnó névre hallgatott. A kör­nyék lakóinak hamarosan ked­vencévé vált. Nagy termete, sötét színű szőre senkit sem riasztott el. Talán ez abból is adódott, hogy javarészt Labrador dominált vér­vonalában, génjeiben, de Dog ke­verék is volt benne. Őt minden­ki szerette, mivel utca kutya volt, így sok finom falatban volt része. Igazából nem volt kóbor, hanem inkább vándor, hol itt, hol ott fe­küdt a fűben. Nagyon jólelkű, ba­rátságos volt. Nem bántott sen­kit. Ő csak heverészett napokon, heteken át a fűben és nézelődött. Jámbor álJat volt. Nem falkázott, néha 1-1 odavetődött kiskutyával játszott. Nem zavarta a forró hő­ség, a hideg eső, a metsző szél és a hideg hó sem. Volt gazdája, de csak aludni járt haza, úgy tűnt, mintha várna valakit a kis utca sarkán, ugyanis ott ült vagy fe­küdt folyamatosan. Karácsony előtt egy héttel Brúnó nagyon beteg lett, én az­nap még találkoztam vele. Meg­ismert, de nagyon bánatos volt. Kissé zavart, remegett, folyama­Nem volt kóbor, inkább vándorolt, hol itt, hol ott feküdt. tosan sírt, de nem sejtettem, hogy ilyen nagy a baj. Megmérgezték és annak tünetei jelentkeztek ná­la. Egy olyan ember vitte el az ál­latorvoshoz, aki szintén nagy ku­tyabarát. Megvizsgálták, injekci­ót is kapott, de hiába, estére Búr- nó szíve megszűnt dobogni. Min­den igyekezet, próbálkozás és tö­rődés hiábavalónak tűnt. Ő egy rendkívüli lény volt, nap, mint nap 10 éven keresztül találkozott több tucat kutyával, mivel vitték őket futtatni, de senkihez nem verődött, nem acsarkodott, s fő­leg nem rivalizált. Örülök, hogy boldog élete volt, mivel teljes szabadságban élt, nem pedig láncra verve. A kör­nyék lakóitól is sok szeretetet ka­pott, mellyel Brúnó nem élt visz- sza. Számomra érthetetlen, hogy a szeretet ünnepe előtt ilyen tör­ténjen, hiszen nem ezt érdemel­te, hogy ennyit szenvedjen. Sze­rencsés vagyok, hogy egy olyan állatot ismerhettem sok éven ke­resztül, amely tiszteletet, fegyel­met, odaadást, önzetlenséget, alázatot adott e kis lakóközös­ségnek tíz éven át. Légy vidám Brúnó az örök vadászmezőkön! Kovács Istvánná, Szandaszőlős A fertőzések megelőzéséről is hallhattak előadást a részt vevő nyugdíjasok Egészségügyi Kisakadémián a szépkorúak SZOLNOK A Szolnok Városi Klu­bok és Nyugdíjasok Érdekvé­delmi és Kulturális Egyesülete a szolnoki MÁV Kórház és Ren­delőintézet, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ közös rende­zésében 16 évvel ezelőtt dr. Nagy László főorvos vezetésével főor­vosok, szakorvosok, szakápo­lók önkéntes egészségügyi szol­gálatot hoztak létre. A szolgálat az időskorúakat érintő ismeret- terjesztő, egészségmegtartó, be­tegségmegelőző vagy konkrét betegségekre kitérő előadásokat tart, Idősek egészségügyi kis- akadémiája címen. Az előadá­sok az Aba-Novák Agóra Kultu­rális Központ oktatótermében vetítéssel egybekötve történnek. A helyszínen vérnyomás, vér- cukor, testzsír mérésekkel és ta­nácsadásokkal kezdődnek az előadások, melyet a MÁV kórház szakdolgozói végeznek. A hagyo­mányos előadás sorozaton 45- 50 fő vesz részt, utána gyakori­ak a témához kapcsolódó kérdé­sek a korosztályt érdeklő problé­mákról, amelyre az előadók átfo­gó, részletes válaszait elégedett­séggel nyugtázzák a hallgatók. Március 21-én az előadássorozat 100. előadását Virághné Hege­dűs Julianna kórházi higiénikus tartotta A fertőzések megelőzé­se címen. Rendhagyó és ünne­pélyes volt ez az előadás. Deák Jánosné bevezetőjében emlékez­tetett a kezdetekre, a MÁV Kór­Erdekes előadásokat hallhattak a szépkorúak ház és Rendelőintézettel való tö­retlen jó kapcsolatra. Ez alka­lommal köszöntötte Kovács Pé- terné szociális munkást. A cen­tenáriumi ünnepség mindnyá­junk számára nagy meglepetés­sel folytatódott, Virágh István, a Római Katolikus Gimnázium és Általános Iskola VI. A. osztályos tanulója szaxofonon Schubert, Ch. W. Gluck és Csajkovszkij da­rabokat játszott. Tehetséges elő­adásában gyönyörködhettünk. A fertőzések megelőzése című előadás közérthetően ecsetelte a mindennapokban ránk leselke­dő fertőzések lehetőségeit, azok terjedésének megakadályozását elsősorban a kézmosással. Nem lehet eleget hangsúlyozni a gya­kori kézmosás, a helyes kézmo­sás fontosságát, hívta fel a fi­gyelmünket az előadó. A lakos­ság körében javasolt teendőkkel folytatódott az előadás. Zárás­ként a hallgatóság ellenőrizhette saját kézmosási technikájának helyességét vagy hiányosságát, az erre a célra kifejlesztett kéz­vizsgáló UV lámpával. Osztatlan sikere volt ennek a szemléltetés­nek. Elmondhatjuk, szinte min­denkinek volt valamilyen kérdé­se az elhangzott előadással kap­csolatban. Az itt készült fényké­pek bizonyítják a nagyfokú ér­deklődést és a jó hangulatot. Deák Jánosné, Szolnok Városi Klubok és Nyugdíjasok Érdek­védelmi Szervezetének elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom