Új Néplap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-01 / 76. szám

2016. ÁPRILIS 1., PÉNTEK I Szabó Melinda, a szolnoki Damjanich Mú­zeum restaurátora egy. a hagyaték részét \ képező készlet díszes kiöntőjét varázsolta újjá nemrég Visszaszereznék a Kontsek-hagyaték egy részét Régiségek nyomában Visszaszerezné Nagyrév a te­lepülésükön élt Kontsek-ha­gyaték néhány darabját, hogy azokat helyben állít­sák ki. Az üveg- és porcelán- tárgyak, bútorok nagy része most a budapesti Iparművé­szeti- és a szolnoki Damja­nich János Múzeumban lát­ható. A bibliagyűjteménynek viszont nyoma veszett. loó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu NAGYRÉV/SZOLNOK - Nagyon, nagyon szeretném, ha nyomá­ra akadnánk! - reménykedik Burka István, amikor az el­tűnt Koncsek-féle bibliagyűj­teményről beszélgetünk. A polgármester az elmúlt hóna­pokban „magánnyomozásba” fogott, hátha rábukkan ezzel kapcsolatban egy-két nyomra.- Felkerestem az ötvenes-hat­vanas évek még élő településve­zetőit vagy leszármazottjait, hát­ha hallottak valamit a bibliák­ról. Lakosokkal beszélgettem, a korabeli tsz-ben dolgozókkal, de semmi... - ingatja fejét, hozzát­éve, szinte biztos benne, hogy a bibliák valahol, remélhetően jó helyen, megvannak, túl értéke­sek és különlegesek voltak ah­hoz, hogy valaki(k) ezt megsem­misítsék.- Idegen nyelvű, több évti­zedből származó kiadványok ezek, egynémelyik fatáblás volt - mesél az elveszett Bibli­ákról Burka István. Megtudjuk, a polgári csa­ládba született dr. Kotsek Ká­roly Pozsonyból költözött 1939 karácsonyán Nagyrévre, mi­vel a felvidéki területek elcsa- tolása után nem tudott elhe­lyezkedni lelkészként szülő­városában. Erről Kontsek Ká­roly maga ír önéletrajzában. Jogakadémiát végzett, majd az első világháború után több évig zenei tanulmányokat folytatott.- Bár katolikus volt, elvé­gezte az evangélikus teológiát, majd áttért protestáns hitre, s magyarul, németül és szlová­kul hirdette az igét. Talán ezért is volt több nyelvű biblia-gyűj­teménye - vélekedik a polgár- mester. Ami biztos, hogy a család áttelepedése során ingósága­it magával hozhatta, így példá­ul a több száz darabból álló ér­tékes porcelán- és üvegtárgy­gyűjteményüket vagy a szin­tén mutatós bútoraikat. A Dam­janich János Múzeum szakem­berei szerint ennek alapját fel­tehetően a család tulajdonában lévő (örökölt) készletek, egyedi tárgyak képezhették, azonban érzékelhetők a későbbi tudatos gyűjtés szempontjai is.- Ezen. műtárgyakból szeret­nénk egy helytörténi kiállítást szervezni - folytatja Burka Ist­ván. - De nem az egykori Kont- sek-féle lakóházban, mert az már nincsen meg. Egy darabig szolgálati lakásként működött, meg raktárként, később lebon­tották. Van viszont egy másik ingatlan Nagyréven, melyet pályázatból szeretnénk felújí­tani, ez adna helyet a Kont- sek-tárlatnak és egy Postamú­zeumnak is. Feltéve, ha sike­rül visszakérni a múzeumok­tól néhány hagyatékot. Ami azonban nem lesz egy­szerű dolog. Horváth László múzeumigazgató elmondta, két hónappal ezelőtt valóban felkereste Burka István őket a kérdéssel, vajon van-e lehető­ség arra, hogy a Kontsek-örök- ség legalább egy részét Nagy­réven állítsák ki.- Elmondtam, én nem sa­ját gyűjteményemet keze­lem, hanem az államét. És bár ezek a darabok csak tö­redék-hagyatékok, mégis ér­tékesek, vigyázni kell rájuk. Azaz biztosítani kell az állan­dó őrzést-védelmet. A kiállító helynek is több szempontnak kell megfelelnie, ami vélhető­en a kisközségnek sok pén­zébe kerülne. Egy „vitriny- nyi” tárlatért kérdés, meg­éri-e ilyen nagy anyagi ráfor­dítás... - gondolkodik hango­san a múzeumigazgató, hoz­zátéve, a széthordott, de da­rabjaiban is pompás Kont­sek-hagyaték egyszerre egy tragikus sors és a boldog bé­keidők lenyomata. Zűrzavaros idők és információk A nagyrévi evangélikus lelkész, dr. Kontsek Károly csaknem 900 darab 18-19. századi porcelán­ból, üvegből és egyéb műtárgy­ból. bútorból álló hagyatékát má­sodik felesége. Eigner Charlotte 1954-ben az Iparművészeti Mú­zeum rendelkezésére bocsátot­ta. Egy jegyzőkönyv alapján vi­szont már 1952-ben védettség alá helyezték a házaspár muze­ális értékű tárgyait. Burka István polgármester elmondta, Saci né­nit mindenki ismerte a települé­sen, hozzá jártak német nyelvok­tatásra a helybéli gyerekek. Visz- szaemlékezések szerint a szó­ban forgó tárgyak még a hatva­nas években is megvoltak - és eppen Kontsekék otthonában. Helyzet van Gutái István istvan.gutai@gmail.com MEGYEI KÖRKÉP 3 Ü j sztárfoglalkozás jelent meg a világban és ezzel együtt ter­mészetesen Magyarországon is. A biztonságpolitikai szakér­tő. Lassan annyi van belőle, mint ex villalakóból. A biztonság- politikai szakértő elemez, megnyugtat, felhívja a figyelmet, bizo­nyít vagy éppen cáfol. Megjelenik tévéműsorban, újságcikkben, rádióinterjúban, internetes felületen. Merthogy a terrorkorszak hajnalán (?), küszöbén (?), tetőpont­ján (?) a biztonság lett a hívó szó. Pedig - ahogy a biztonságpo­litikai szakértő kijelenti - abszolút biztonság nem létezik. Léte­zett valaha is? Az önmagukat természetesen szabadsághar­cosnak beállító terroristák cél­ja a félelem-, illetve a zavarkel­tés. Európai élettapasztalattal felfoghatatlan az a kíméletlen­ség, az emberi lét értéktelensége, ahogy egy-egy „akciót” végre­hajtanak bármiféle emberfölötti erő nevében. A védekezés, meg­előzés tökéletes módja aligha születik meg. Ám a robbantások okozta földrázkódásban sem lehet igazi, teljes emberi életet él­ni. Erről Magyarországon csak elképzeléseink lehetnek, pedig az Európai Unió tagjaként, NATO-szövetségesként potenciális cél­pontok vagyunk. És célpontnak lenni nagyon rossz. Megköttetik a kompromisszum: az egyén lemond szabadságjo­gai egy részéről - a megelőzés érdekében telefonjait lehallgathat­ják, levelezését mások is elolvashatják... Cserébe szubjektív biz­tonságérzetét növelő intézkedéseket kap - kerítésépítés, fokozott rendőri jelenlét a köztereken, szigorúbb ellenőrzések... Biztonságpolitikai szakértőink egész biztosan vannak. Remél­hetőleg hatékony biztonságpolitikánk is. Hogy biztonságunk is van-e, abban nem vagyok biztos. De célpontnak lenni nagyon rossz. A terroristák célja a félelem- és zavarkeltés. Csatornába zuhant férfit mentettek JÁSZKUNSÁG Csatornába zu­hant egy mozgásában korláto­zott férfi Kisújszállás és Ecseg- falva között, az úgynevezett Sárga-gát mellett szerdán, dél körül. Mint S. Tóth Anikó me­gyei katasztrófavédelmi szóvi­vőtől megtudtuk, a férfi speciá­lis motorral közlekedett, de ki­szállt belőle, és gyalog szere­tett volna továbbmenni, ami­kor beleesett a vízbe, önerejé­ből nem is tudott kijönni on­nan. A kisújszállási önkor­mányzati tűzoltók létrán jutot­tak le hozzá, és mentőkötéllel emelték ki. A testhőmérséklete lehűlt, a mentők ápolták, majd kórházba is vitték. Szintén a tűzoltók segítsé­gét kérték egy másik helyszí­nen. Ők nyitották fel az ajtót Tiszafüreden, a Nyúl utcában, ahol egy idős asszonyhoz sze­retett volna hozzátartozója be­jutni szerdán délután. A tűzol­tók segítségével ez meg is tör­tént, a lakás tulajdonosa kórhá­zi ellátásra szorult, őt a mentők elszállították. M. G. A. Megújult épületek KENDERES Befejeződött a Kende- resi Mezőgazdasági Szakképző Iskola hét épületének energeti­kai korszerűsítése. A 130 millió forintos támogatásból felújított épületeket tegnap dr. Fazekas Sándor földművelésügyi minisz­ter adta át. A tanügyi épületben, a könyvtárban, a tankonyhában és a tanműhelyekben homlokza­ti íal és padlásfödém szigetelésé­re, valamint nyílászárók cseréjé­re került sor. A 65 éves iskola a Földművelésügyi Minisztérium­hoz tartozik. Eddig a források je­lentős részét fűtésre fordították. Most az épületek 18 centiméter vastag szigetelést is kaptak, ami jelentős költségmegtakarítást eredményez. D. E. Ismét kékben a városháza SZOLNOK Az ENSZ 2008-ban áp­rilis 2-át az autizmus világnap­jává nyüvánította, mellyel cél­ja az volt, hogy ráirányítsa a fi­gyelmet az autizmussal élő em­berek problémáira. Áprüis 2-án a világ számos nagyvárosában kék színnel világítanak meg egy-egy nevezetes épületet, hogy felhívják a lakosság figyel­mét az autizmus problénjaköré- re. 2012-ben Szolnok is csatlako­zott a „Ragyogj kékben” nagy­szabású nemzetközi akcióhoz. Idén április 2. és április 7. kö­zött, esténként 7 órától újra kék kivilágításba öltözik a városhá­za, tudtuk meg Gyuricska Évá­tól, a polgármesteri hivatal saj­tóreferensétől. M. G. A. Belső vérzése lett, mert élettársa megverte Hasba vágta kedvesét TÖRÖKSZENTMIKLÓS/SZOLNOK/ SZEGED A Szegedi ítélőtáb­la jogerősen súlyosította an­nak a törökszentmiklósi fér­finak a Szolnoki Törvényszé­ken első fokon korábban meg­hozott ítéletét, aki - közvetlen életveszélyt okozva - megütöt­te élettársát, s aki ellen több büntetőeljárás is folyamatban van a bíróságon. A megállapí­tott tényállás szerint a vádlott 2012. március 29-én egy török­szentmiklósi ház udvarán ösz- szetört egy üstházat és egy mo­tort is ellopott. Az ügy másik eleme súlyosabb bűncselek­ményt taglalt. Aszerint a férfi 11 éve élettársi kapcsolatban élt párjával - rajtuk és 4 kisko­rú gyermekükön kívül az asz- szony szüleinek házában. Ket­tejük között folyamatosak vol­tak a veszekedések, hangos viták. A férfi 2014. november 2-án egész nap kártyázni volt a barátaival, és csak estefelé ért haza. A vádlott és asszonya kö­zött ezúttal is pervatvar kere­kedett, amit a férfi úgy zárt le, hogy többször hasba ütötte kedvesét. Mivel a nő a bántalmazás következtében egyre rosszab­bul lett, az anyja még azon az estén értesítette a mentősöket, akik a sértettet kórházba szál­lították. Az asszony verőérsé­rülést szenvedett, s az ebből adódó hasüregi (belső) vérzés közvetlen életveszélyes állapo­tot okozott nála. A Szolnoki Törvényszék 2015. október 12-én életve­szélyt okozó testi sértés bűn­tettében és lopás vétségében találta bűnösnek a férfit, akit 2 év és 6 hónapnyi börtönbünte­tésre ítélt. A Szegedi ítélőtábla e mérté­ket súlyosította 3 és fél év sza­badságvesztésre - tudósította lapunkat Bátyi Zoltán, a tábla­bíróság sajtószóvivője. Tekin­tettel többek között arra, hogy a vádlott a cselekményt próbá­ra bocsátás és két ellene folyó eljárás hatálya alatt követte el - szólt az indoklás. NI. G. Nyuszik és békák MEZŐTÚR A Csoda-vár Óvodában a napokban avatták fel a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep óvodaprogramjának első alkotását. Ulla és Gustav Kraitz svéd szobrászművész házaspár és Győrfi Sándor Munká- csy-díjas szobrászművész „Nyuszik és békák" című közös műalkotását a Katica csoportos apróságok csodálják. Sz. Zs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom