Új Néplap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-16 / 89. szám

2016. ÁPRILIS 16., SZOMBAT INTERJÚ 11 Ritkán vásárolt vasárnap, de úgy gondolja, a lehetőséget meg kell adni mindenkinek. De a £00 százalékos bérpótlékot szerinte nen^lehet kitermelni U J RA VASARNAP A VASARNAP Vámos György szerint a boltzár következményei veszteségeket okoztak, de jóval kisebbet. mintamekkorát a szakértők vártak inkább a nyitva tartás felé moz­dultak el még azok az orszá­gok is, ahol a zárva tartásnak komoly tradíciója volt, mert a bővülésnek gazdaságélénkí­tő szerepe van. Az uniós tag­országok egyharmadában sza­badon nyitva lehet tartani, van olyan ország is, ahol még mun­kaszüneti napon is. Az orszá­gok többségében van valami­lyen korlátozás vagy időben, vagy négyzetméterre, és van olyan is, ahol csak az idegen- forgalmi szezonban, vagy tu­risztikai központokban szabad a nyitva tartás, egyébként zár­va vannak az üzletek, például Ausztriában. A mi boltzárunk még rajtuk is túltett, Európá­ban a legszigorúbb volt.- Mekkora előkészület kell, leg­korábban mikorra nyithatnak ki tömegével a boltok?- A törvényt előbb ki kell hirdetni, de a kihirdetést kö­vető napon hatályba léphet. Az önkormányzatokhoz ugyan be kell jelenteni a változást, de ezt nyolc napon belül lehet meg­tenni, így tegyük fel, ha csak szombaton hirdetik ki a tör­vényt, e-mailben még akkor is be lehet jelenteni és akár most vasárnap kinyithat az üzlet. A munkaszervezés már más kér­dés, a munkavállalókat hét, de rendkívüli esetben is négy nap­pal korábban értesíteni kell a beosztás változásáról, a szak- szervezetek pedig bizonyára nagyon oda is figyelnek majd, hogy minden törvényesen tör­ténjen. Ahol átszervezéssel megoldható és nem kell új em­bereket felvenni, gyorsan visz- szaállhat a régi rend.- A kommentárok arról szól­nak, hogy most ugyan engedett a kormány, de akár visszaren­deződés is lehet. Számolnak ez­zel is?- Nem számolok azzal, hogy egy ilyen horderejű döntést rö­vid időn belül megváltoztatná­nak.- A héten volt egy másik a ke­reskedelmet érintő kormányza­ti bejelentés is arról, hogy jövő­re a baromfihús, a tojás és a tej áfáját is csökkenti a kormány. Mit szólnak ehhez?- Minden adócsökkentést támogatunk, hiszen köztu­dottan túladóztatott a magyar gazdaság, a 27 százalékos áfa kulcs a legmagasabb Európá­ban. Más élelmiszertermékek­hez is bátrabban nyúlnék és a friss tej esetében, ami csak magyar lehet a piacon, nem is várnék a jövő évig, már a má­sodik fél évtől hasznos lenne bevezetni a csökkentett adó­kulcsot. Ez a feketegazdaság visszaszorítása szempontjából is a legjobb eszköz és a sertés­hús példája azt is bebizonyí­totta, hogy a kereskedők nem nyelik le, a vásárlók megkap­ják az áfacsökkentést és ol­csóbban vásárolhatnak.- Mire számít most vasárnap?- Ha a törvény engedi, lesz­nek olyanok, akik azonnal ki fogják használni a lehetősé­get, hiszen nagy a verseny, de az igazi rajt úgy gondolom, jö­vő vasárnaptól várható. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség fő­titkára azt mondta, meglep­te a kormány gyors és ra­dikális döntése a vasárna­pi zárva tartás megszünte­téséről. Elismeri, a beveze­tése nem járt akkora vesz­teségekkel, mint előzetesen gondolták, de hisz abban, hogy a mostani változás se­gíti a gazdaságot. Fábos Erika kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu- Szokott vasárnap vásárolni?- Nem jellemző. Inkább szombat délelőtt intézzük a családi nagybevásárlást, va­sárnap nem szeretek boltba menni, csak ha hirtelen kide­rül, hogy valami lemarad. Et­től függetlenül személy szerint a nyitva tartás pártján állok.- A hétfői bejelentés a boltzár eltörléséről önnek ugyanolyan váratlan volt, mint egy átlagem­ber számára, vagy a kulisszák mögött, szakmai körökben foly­tak erről egyeztetések?- Az Országos Kereskedelmi Szövetséget nem kérték erre, és nem tudom, hogy más szakmai szervezetekkel, vagy egyes ke­reskedelmi láncokkal egyezte- tett-e a kormány. Az mindenki számára érzékelhető volt, hogy a politika folyamatosan napi­renden tartotta ezt az ügyet, és ebből számítani lehetett ar­ra, hogy lesz változás. A politi­kai pálya már csak olyan, hogy az nyer rajta a legtöbbet, aki a leggyorsabban tudja a válasz­tók - ebben az esetben a vásár­lók - érdekei mentén érvénye­síteni az érdekeit. Arra ugyan számítottam, hogy a kormány részéről valami enyhítés rövid időn belül lehet, de hogy ilyen radikálisan, teljes egészében megszüntetik a törvényt, az. meglepett. Ugyanakkor éssze­rű döntésnek tartom, hiszen a vásárlók többsége valóban nyitvatartás-párti, nem meg­szokták, csak átálltak rá.- Ez sokszor elhangzik, de van arról statisztika, hogy valójában mennyire szeretünk vasárnap vásárolni?- A vásárlók, a kereskedők, a munkavállalók között sincs egységes vélemény. Ebben mindig is megosztott volt a társadalom. De árucsoporton­ként is nagyon eltérő, hogy mit szoktak és szeretnek vasárnap beszerezni az emberek. Más szokások szerint vásárolunk élelmiszert, ruházati cikke­ket vagy szórakoztatóelektro­nikát, de a nyitva tartók több­ségének volt olyan jelentős for­galma, amiért ez megérte. Igaz a nyitva tartás reklámértékkel is bír, amit nehéz pénzre válta­ni, hiszen az, ha egy üzlet úgy hirdeti magát, hogy a hét min­den napján nyitva van, a vásár­lók számára könnyen rögzül, gondolkodni sem kell azon, hogy mikor mehet vásárolni, hiszen bármikor mehet. A KSH adatai szerint vasárnaponként 10 milliárd forgalom keletke­zik a szállodákban, a vendég­látóiparban és a kereskedelem­ben együttvéve, amiből tíz szá­zalék körüli részesedése van a kereskedelemnek, tehát éves szinten ez egy 50 milliárd fo­rint körüli nagyságrend.- Mennyi embert érint a válto­zás: mennyien fognak újból dol­gozni vasárnaponként?- Azt tudom elmondani, hogy 2015. március 15-e előtt mi volt a helyzet, de ez sem pontos statisztika, csak egy megközelítő becslés. Eszerint a több mint 140 ezer hazai érté­kesítő helyből 40 ezren tartot­tak nyitva. Ebből 10 ezer bolt a bevásárlóközpontokban, 10 ezer külföldi tulajdonú és 20 ezer hazai tulajdonú üzlet volt és körülbelül 80 ezer munka- vállalót érintett.- A hétfői döntés azt jelenti, hogy tel­jes egészében visz- szaáll az a rend, ami tavaly március 15- ig fennállt a kereskedelemben, tehát éjszaka is lehet újból vá­sárolni?- Igen. A kormány nagyon sportszerűen szőröstül-bő- röstül állította vissza a koráb­bi szabályozást. Ez azt jelenti, hogy mindössze három korlá­tozás vonatkozik az üzletekre. Az egyik, hogy december 24- én 14 óráig tarthatnak nyitva, aztán, hogy munkaszüneti na­pokon zárva kell tartaniuk és az, hogy az önkormányzatok helyi rendeletben korlátozhat­ják a nyitva tartást este 10 és reggel 6 között.- Tavaly a boltzár bevezetése előtt sokféle elemzés született arról, hogy milyen kedvezőtlen hatása lesz majd ennek a mun­kavállalókra, a kis üzletekre nézve és a forgalom visszaesé­sét is prognosztizálták. Mi vált valóra ezekből a jóslatokból?- Nem úgy történt, ahogy elő­zetesen vártuk. Az én szakértői véleményem is az volt, hogy sok­kal nagyobb veszteségek érik majd az ágazatot, mint ami rea­lizálódott. Lényegében nem ho­zott jelentős mértékű változást a hatnapos nyitva tartás. Sem az árbevételt tekintve, hiszen még bővülés is volt, sem a foglalkoz­tatottság szempontjából, de ab­ból a szempontból sem igazolha­tó ez, hogy a kis üzletek javára billent volna a mérleg. A keres­kedelemben mindenki meghosz- szabbította hétfőtől szombatig a nyitva tartást. Ezért nem nyúltak hozzá jelen­tősen a boltok a dol­gozók létszámához. A vásárlók pedig át­ették a vásárlásaikat péntekre és szombatra. Mindez azonban más gazdasági folyamatokkal és intézkedésekkel is összefügg. Az olcsó benzin, a GDP növeke­dése, a reáljövedelmek emelke­dése és az online kasszák be­vezetésének köszönhető átlát­hatóbb forgalmi adatok ellensú­lyozták a negatív hatásokat. Azt azonban ne felejtsük el, hogy 2015 első negyedévében a 2014 utolsó negyedévéhez viszonyít­va kilencezerrel kevesebb mun­kavállaló volt, de ez a különbség decemberre eltűnt és kétezer üz­let zárt be, de ez sem csak a va­sárnapi zárva tartás miatt követ­kezett be. Összességében pedig elmondható, hogy 2015-ben nőtt a kereskedelemben a foglalkoz­tatottak száma.- Az kiderült az elmúlt évben, hogy kik voltak a vesztesei en­nek?- Legfőképpen azok a kis alapterületű boltok, amelyek nem tarthattak nyitva éjsza­ka, aztán a bevásárlóközpon­tokban működő kisebb üzletek és az ott működő vendéglátóhe­lyek egy része veszített sokat.- Mondják, de valóban drágít­ja az árakat, az, hogy vasárnap nyitva vannak a boltok? A magyar vásárló árérzékeny, ezért áremelés előtt sok mindent mérlegre tesz­nek a tulajdonosok, hiszen aki emel, hátrányba kerül. Az biz­tos, hogy 2015-ben emelkedtek a bruttó keresetek a keres­kedelemben, ami azt is jelenti, hogy a pótlékokat is ma­gasabb bérekre szá­mítják majd, de a költségeket mindig együtt kell nézni. A va­sárnapi bérpótlék és az, ha fel kell venni embereket, nyilván­valóan költség, ugyanakkor a másik oldalon az áfacsökkentés és az alacsony üzemanyagárak hozta forgalomemelkedés szin­tén szerepet játszanak.- A Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete bejelentette, hogy ők nem dolgozni, hanem tüntetni fognak a vasárnapi munka ellen ezen a vasárnapon.- Aki kereskedelemre adta a fejét, annak mindig is szá­molni kellett a hétvégi munka­végzéssel, vagy választhatott olyan üzletet is, amelyik nem tart nyitva vasárnap, hiszen a többség zárva tart, az mindig csak lehetőség volt, sosem kö­telező. A vasárnapi munkáért pedig jár a hétközi pihenőnap. Az természetes, hogy a szak- szervezet kiáll a dolgozókért és minél kedvezőbb bérekért, de a 100 százalékos vasárnapi bérpótlék túl nagy terhet jelen­tene az ágazatban.- Mennyibe kerül, hogy vasár­naponként nyitva vannak a bol­tok?- 25-30 milliárd forintba, az ötvenszázalékos pótlékkal. A száz százalék tehát 50-60 mil­liárd lenne, ami kigazdálkod- hatatlan. Annak idején, ami­kor szó volt arról, hogy beve­zetnék azt, hogy 70 négyzetméteren­ként kell lenni egy eladónak minden üzletben, 40 milli­árdos többletköltsé­get számoltunk ki, arról még a szakszervezetek is azt mondták, hogy vállalhatat- lan, most mégis a százszázalé­kos pótlékért kampányolnak, ami csaknem azonos nagyság- rendű többlet lenne. Ugyanak­kor azt is látni kell, hogy a ke­reskedelem is munkaerőhiány­nyal küzd, 300 ezer ember dol­gozik ezen a területen Magyar- országon, és durván kétszáza­lékos a hiány, tehát hatezer ál­láshely betöltetlen, ami nyil­vánvalóan ugyancsak bérfel­hajtó erővel bír.- Európában mi a trend? Az or­szágok többségében zárva vagy nyitva vannak az üzletek vasár­nap?- Szinte mindenütt vita van erről, de az elmúlt 5-10 évben Sportszerűen állították vissza a szabályozást Európában vita van, kell-e boltzár vasárnap é U íkM mm "H

Next

/
Oldalképek
Tartalom