Új Néplap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-14 / 87. szám

2016. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 3 Az abonyi víziló már Csehországban él, párját várva Elköltözött Buborék Hosszú idő után elköltözött Buborék, a víziló. Ő maradt az utolsó állat az abonyi va­dasparkban, akitől búcsút vettek a helyiek és a tulaj­donos is. Buborék Csehor­szágban él tovább. Joó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu ABONY - Buborék ma már egy, az abonyihoz hasonló mére­tű cseh magánállatkertben la­kik, a Zoo Dvorecben - mesé­li Tóth Tibor, a nílusi víziló ko­rábbi gazdája, aki állatkertjét tavaly költöztette el Abonyból Felsőlajosra. Buborék kivéte­lével az összes állat az új hely­re került, a víziló azonban ma­radt: Tiborék hosszú küzdelem után sem kaptak építési enge­délyt formai okok miatt a vízi­ló kifutójához, két medencéjé­hez, új házához.- Buborék rosszul viselte a magányt, rettentően mélabús volt az utóbbi hónapokban. Hiá­nyoztak neki a látogatók, a gye­rekek, akiket nagyon kedvel és persze mi is. Ez a kis víziló hét évvel ezelőtt pár hónaposán ke­rült hozzánk, én etettem, gon­doztam kezdetben, nagyon hoz­zám szokott. Ha meghallotta a hangom, élénk röfögésbe kez­dett, ha elmentem, szomorú­an bámult maga elé. Majd min­dent szétszedett és tönkretett maga körül. Aggódtam érte, ezért az utóbbi időszakban ko­moly energiát fektettem abba, hogy új helyet keressek neki - magyarázza Tibor. Kiderül, a tulajdonos nyolc­van külföldi állatkertet és sza­Buborék,a víziló rosszul viselte a magányt, mélabús volt márl az utóbbi hónapokban. Most Щ messzire került Abonytóijeg fari par­kot kere­sett meg, befogad- ná-e valaki a vízilovat. Vé­gül egyetlen egy állatkert ma­radt, a csehországi, mely vál­lalta Buborék további gondozá­sát, mely nem kevés összeget emészt fel.- Mivel vadállatról van szó, két szakápolót kell alkalmaz­3®** ni mel­lé. Ez, va­lamint a napi ötven kilogramm zöld­ség, a heti két vízcsere a me­dencéjében illetve házának re­zsiköltsége havonta egymil­lió forintot emésztett fel - me­séli Tibor, hozzátéve, Buborék a legjobban szeretett állatuk volt. Ha nem kellett volna el­Nem látogatják meg az állatokat Tóth Tiborék nem kísérték el hosszú útjára Buborékot. Tibor elárulta, egyetlen állatát sem kísérte el soha és nem is láto­gatja őket. Ez nem amiatt van, mert nem érdekli őt állatai ké­sőbbi sorsa, más az oka.- Az állatok nem felejtenek. Egy újbóli találkozás velem in­kább felzaklatja őket, mint­sem megnyugtatja. Napok kel­lenek ahhoz, hogy egy izgatott állat újra a régi legyen. Ameny- nyiben elkerülhetetlen, hogy olyan állatkertbe menjek, ahol egy régi kedvencem lakik, le­hetőleg meg sem közelítem őt, hiszen már messziről meghall­ják a „csoszogásomat”, megér­zik „tiborszagomat”. költözniük Abonyból, mai na­pig közöttük, velük élne.- A költözés kényszermegol­dás volt, mégis jobb, mintha itt maradt volna egyedül. A cseh kollégával abban állapodtunk meg, sőt, kifejezett kérésem volt, hogy a hím vízilónak he­teken belül társat kerítsenek. Reméljük, előbb-utóbb meg­születik „Kisbuborék” is, aki hozzánk kerül majd visz- sza, Felsőlajosra. Tibor elmondja, egy ví­ziló szállítása nem egysze­rű feladat, főleg, hogy az or­szágban alig van pár szállí­tó cég, mely elvállal ilyen „rá­zós” munkát. Egy víziló költöz­tetés komoly előkészülettel és logisztikával jár. A többtonnás szállítóládát csak egy még ne­hezebb daru képes a teherau­tóra tenni.- Buborék nagyon nyugod­tan viselkedett. Fájt a szívem, amikor becsalogattuk a ládá­ba Buborékot. Két vödörnyi al­mával és sárgarépával jutal­maztuk meg odabent. Nyugod­tan viselte a daruzást is, sem­mi stressz nem látszott rajta. Aztán hajnal 4 órakor útnak indultak. Ez a búcsú volt éle­tünk egyik legszomorúbb, leg­nehezebb pillanata... Viszont most, így, az újságon keresz­tül is megígérem mindenki­nek, hogy FelsóTajoson csaka- zértis megépül a víziló férőhe­lye. Kisbuboréké, aki remélhe­tőleg két év múlva hazakerül­het. Az abonyi állatkertet pe­dig rövid időn belül visszaad­juk az önkormányzatnak, hát­rahagyva az épületeket, a Bu­borékkal töltött szép éveket... Furcsa család Joó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu R utinszerűen indult a reggel. - Bocsánat, csak egy leletért jöttem, bocsánat... - szabadkoztam, majd beálltam a sor legvégére. Végignéztem az előttem álló nyolcvan emberen, akik megadóan várakoztak, hogy sorra kerüljenek. - Maguk is? - Mi is. - Leletért? - Azért - kezdődött beszélgetésünk a mellet­tem állókkal. Lakonikus csevegésünk pár perc múlva új fordula­tot vett. - Egy újságot esetleg? - Köszönöm. Cserébe egy kávét? - majd az udvarias beteg felvéve a „rendelést”, elsétált a büfébe. Egy néni csíkos szatyrából előkerült a házi sajtos pogácsa, közben fog­tuk a helyét a „kávés” férfinak, Semmiből született kapcsolatunk tovább fejlődött. hiszen már közülünk való volt. Semmiből született kapcso­latunk tovább fejlődött. Én vet­tem át egy néni szatyrát, aki egy bácsi panaszát hallgatta végig. Az megígérte a mögötte álló hölgynek, hogy majd ő rend­be teszi a kertjét, mert szabadidejét ilyenekkel múlatja ám. Egy asszony a hogylétemről érdeklődött. Pár perce létrejött közössé­günk egyre jobban formálódott. Csak az anyukájával érkező kis­fiú ácsorgott kívülállóként. - Aztán szereted-e az iskolát? - for­dultunk hozzá, majd elkezdtük nevelni a gyereket. Mindannyi­an. - Tanulj keményen, ne tanulj sokat, sportolj, pihenj eleget, ka­csints a lányokra, add vissza, ha vernek - záporoztak a tanácsok, akár egy olasz famíliában, s miközben nagyokat nevettünk, az idő észrevétlenül telt.- Maga következik! - szakítottak félbe bennünket és én kény­szeredetten nyújtottam át papírjaimat az ablak mögött ülő asz- szisztensnek, mert tudtam, új „családom” hamarosan szertefosz­lik, a reggel pedig visszatér a régi, rutinszerű kerékvágásába. Lángok csaptak fel a töltés mellett JÁSZKUNSÁG Vasúti töltés mel­lett füstölt a nádas Tiszafüred és Tiszaszőlős között kedden délután. A vasút és kövesút közötti te­rületen mintegy százötven mé­ter hosszan égett az aljnövény­zet és a nád, a tiszafüredi hi­vatásos tűzoltók vízzel és kézi- szerszámokkal oltották el a tü­zet, kár nem keletkezett, közöl­te S. Tóth Anikó. A megyei ka­tasztrófavédelmi szóvivő egy másik esetről is beszámolt. Eszerint kis területen nagy füsttel égett a szemét Szolno­kon kedden délelőtt. A Törteli útra riasztották a tűzoltókat, a fekete gomolygó füst messziről látszott. Mintegy 30 négyzetméte­ren fölhalmozott szemét gyul­ladt meg, a tűz nem veszélyez­tetett semmit. A szolnoki hiva­tásos tűzoltók vízzel oltották el a lángokat. M. G. A. Adományokat adtak át a kórháznak SZOLNOK/MARTFŰ A közel múltban összecsaptak az airsof- tos katonák egy jó ügyért, így támogatni tudták a Hetényi Gé­za kórház koraszülött osztályát. Mint azt Pete Roland, a mezőtú­ri airsoft egyesület (MASE) el­nöke és egyben az ötletgazda el­mondta, nagyon sokan csatla­koztak a jótékonysági akcióhoz azáltal, hogy elmentek a „csatá­ra”. Az ebből összegyűjtött pénz­ből végül egy mosógépet és sok más hasznos ajándékot adtak át a napokban az egészségügyi in­tézménynek. Az osztály nevé­ben dr. Balogh Tünde vette át az ajándékot Pete Rolandtól. A MA- SE-tagok emellett számos ruha­neműt is vittek magukkal, ame­lyek a felhívás után gyűltek ösz- sze lelkes felajánlásokból. E. Cs. Villamosítás, több lépcsőben JÁSZBERÉNY Tanyavillamosítá­si programot valósítottak meg a város határában. A város ön- kormányzata 2013 augusztu­sában beadott pályázatára több mint 31 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyúj­tott a Földművelésügyi Minisz­térium. A megvalósításhoz az érintett tanyatulajdonosok in­gatlanonként 230 ezer forinttal járultak hozzá, illetve a város önkormányzata összességében 4,4 millió forintot fordított a fej­lesztésre. A fejlesztés eredményeként három csoportban (Tőtevény, Hajta, Réti) összesen 24 tanyá­hoz vezették be, illetve ezekben a hetekben is vezetik a villamos áramot. Dr. Szabó Tamás polgár- mester szerda délelőtt, a város hajtai határrészén tartott sajtó- tájékoztatóján elmondta, a beru­házás legfőbb célja az élhető, lak­ható, kényelmesebb tanyai kör­nyezet megteremtése volt. A vá­ros az elkövetkezőkben is keres­ni fogja az ilyen fejlesztési lehe­tőségeket. lászberény határában összességében közel háromezer tanya található, amelyek egy je­lentős része lakott. Megfigyelhe­tő az a tendencia, hogy sok fia­tal vagy a mezőgazdasági tevé­kenység miatt, vagy egyszerű­en a nyugodt környezetet keres­ve költözik ki a város különböző határrészeibe - hangzott el a tá­jékoztatón. B. Cs. SZOLNOK A napokban megkezdődött és egy hónapon át tart ötvenöt különböző kategóriájú játszótér felújítása a városban. Az elkopott, megrongálódott eszközöket pótolják, kerítéseket is cserélnek, vala­mint a homokozók felső rétegének levétele után friss homokkal töltik fel. Képünk a Széchenyi város­részben lévő egyik játszótéren készült. A repülőgép tragédiájára emlékeztek JUTASPUSZTA/SZOINOK 1941. április 12-én indult volna elő­ször bevetésére a Magyar Ki­rályi Honvédség legelső ejtőer­nyős-zászlóalja, ám a vitéz Ber­talan Árpád őrnagy vezette egy­ség vezérgépe még el sem hagy­ta a jutaspusztai repülőteret, amikor baleset történt, s húsz katona hősi halált halt. Az utó­dok idén is a tragikus esemé­nyek napján emlékeztek meg el­hunyt bajtársaikról, tájékozta­tott a Honvedelem.hu. A történ­tek mementójául szolgáló em­lékműnél koszorút és emlékmé­csest helyezett el többek között Lamos Imre dandártábornok, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis parancsnoka is. M. G. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom