Új Néplap, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-11 / 84. szám
GAZDASÁG у 2016. ÁPRILIS 11., HÉTFŐ Cameron húzása precedenst teremthet A vidékfejlesztés húzhatja idén a finanszírozást S ■ ■ ■ ■ Gigakeret agrárhitelre Rezsinövelés: ráfizettek a gondnokság alatt állók LONDON Közzétette vasárnap hajnalban a legutóbbi hat évben benyújtott adóbevallásait a brit kormányfő, igye- David Cameron kezve véget vetni a panamai offshore-bot- rány kirobbanása után az ő személyes pénzügyeivel kapcsolatban felmerült találgatásoknak. Ő az első brit miniszterelnök, aki feltárta a közvélemény előtt adópapírjait. Kommentárok szerint valószínűleg precedenst teremtett, amelyet a jövőben várhatóan minden miniszterelnöknek és pártvezetőnek követnie kell majd. Cameron teljes jövedelme a 2014-2015- ös pénzügyi évben valamivel meghaladta a 200 ezer fontot (78 millió forint), és a kormányfő 76 ezer font jövedelem- adót fizetett. Jövedelmének legnagyobb részét abban az évben a 140 522 fontos miniszterelnöki fizetés tette ki. A lemondását követelő tüntetőknek nem is az offshore részvényeivel volt bajuk, hanem hogy kezdetben ezt elhallgatta. És ezen már az sem enyhített, hogy a kormányfői poszt elnyerése előtt már eladta részesedését, és kipengette az osztalékadót is. USA Elemzők közben azt is feszegetik, vajon miért van feltűnően kevés amerikai cég és magánszemély az offsho- re-botrány dokumentumaiban, és hogy kinek az érdeke a mostani botrány kipattintása. Az USA-ban a szigorú törvények miatt az állampolgároknak nagyon nehéz adót csalniuk, írja a BBC. De Delaware, Nevada és Wyoming törvényei megengedik, hogy a vállalkozók náluk hozzanak létre cégeket, hogy megkerüljék saját államuk magas adóit - ez tehát törvényes adóoptimalizálás, ha legális jövedelmek megfor- gatásáról van szó. PÁRIZS Vasárnap házkutatást tartottak a francia hatóságok az egyik legnagyobb bank, a Société Général irodáiban, miután a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodával ezer offshore céget alapított a pénzintézet. A bank azt mondta, csak néhány tucat működik közülük és teljesen átláhatóak. MW A tervek szerint még idén kiírják a vidékfejlesztés összes pályázatát, az önerő előteremtésére akár 200 milliárdot is adhatnak a bankok. Mediaworks-összeállítás/VG kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A Vidékfejlesztési Program pályázatához kapcsolódó önerőigény, valamint az alacsony kamatszintek egyaránt komoly mértékben felpörgethetik idén a kisebb és közepes agrárcégek hitelezését. „Jelenleg a korábbi évekhez képest rendkívül kedvező feltételekkel lehet hitelhez jutni, ezért teljesen általánossá vált, hogy az agrárvállalkozások a beruházási terveikhez, illetve a Vidékfejlesztési Program pályázataihoz kapcsolódóan banki forrást vesznek igénybe” - mondta a Világgazdaságnak Raskó György agrár- közgazdász. A szakember szerint a hitelfelvétel terjedésének fő oka, hogy „a rendszerváltás óta nem lehetett ilyen alacsony kamatokkal és ilyen kedvező előírások mellett banki forráshoz jutni.” A szakember szerint az ugyanakkor a termelő vállalkozások kedvét szegheti, hogy nagyon alacsonyak a fel- vásárlási árak, ma már mind a növényi, mind az állati termékek esetében, és egyelőre nincs jeje^annak, hogy ez. érdemben változna. A Miniszterelnökség azonban a Vidékfejlesztési Program összes pályázatát még idén ki akarja írni, ezek pedig így is húzzák 2016- ban az agrárhitelezést, a szükséges önerőt ugyanis a legtöbb szereplő bankhitel nélkül nem tudná előteremteni. Kérdés persze, hogy végül mennyi banki pénz köthet ki az agrárcégeknél. „Figyelembe véve a Vidékfejlesztési Program 1300 milliárdos keretét és azt, hogy ennek nagyjából egy- harmada, vagyis 400 milliárd körüli összeg fordítható beruházásokra, nagyjából 800-900 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg összesen. Ehhez 40-50 százalék közötti támogatásintenzitást feltételeztünk” - vetette fel Hollósi Dávid. Az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezetőTrágyázás - most kis önerővel is termőre fordulhat a vállalkozás je ez alapján legalább 400 milliárd forintra teszi a Vidékfejlesztési Programban létrejövő beruházások önerejét. „Ez az önerő általában több tényezőből áll össze, az ágazat egészét nézve becslésünk szerint felerészben a pályázók saját erejéből, felerészben pedig bankhitelből valósulhat meg. Mindezek alapján feltételezhető, hogy a program kapcsán mintegy 200 milliárd forintnyi bankhitel jut 2020-ig a mező- gazdaság és élelmiszer-feldolgozás területén dől gozó vállalkozó sokhoz” - véleke dett Hollósi Dávid. A szakértő sze rint ugyanakkor több dolog is befolyásolhatja ezt, a bizonytalansági faktorok között pedig vannak olyaA kisebb cé-~ geket hozhatják helyzetbe Több konstrukció is szóba jöhet A kereskedelmi bankok több ponton is bekapcsolódhatnak a Vidékfejlesztési Programba, ami szintén a finanszírozás fel- élénkülését eredményezheti. „Széles spektruma van azoknak a lehetőségeknek, ahol a kereskedelmi bankok finanszírozással léphetnek fel a Vidék- fejlesztési Programhoz kapcsolódva. Ezek között nem csupán a beruházási hitelek önrésze szerepel, de a pénzintézetek a támogatás-előfinanszírozásában is segíthetnek, valamint bankgaranciát is nyújthatnak az előlegek megérkeztéhez’ - mondta el lapunknak Takáts Zsolt. A Raiffeisen Bank csoportvezetője hozzátette: a beruházásokról szóló pályázatokhoz pedig szinte minden esetben a bankok segítsége kell, hiszen ezek általában több év alatt megtérülő projektek. nők is, amelyek növelhetik a 200 milliárdos szintet, és vannak ezt csökkentő kihatások is. „A Vidékfejlesztési Program döntően, 80 százalékban a kisebb vállalkozásokat hozza helyzetbe, amelyek között több ígéretes is van, sokuk azonban ma még kevésbé ismert a bankok számára. Kérdés, hogy ezen vállalkozások kockázati tényezőivel mit tud kezdeni a bankszektor. Azok a vállalkozások, amelyek nem elég hatékonyak, vagy az adott tevékenységet illetően még nincs múltjuk, nem biztos, hogy az eredetileg igényelt hitelhez jutnak. Más esetekben viszont ennek az ellenkezője is igaz lehet: egy jó múltbéli számokkal, iparági tudással, esetleg elismert szereplővel rendelkező igénylő esetében a nullaszázalékos önerőt is el tudjuk képzelni” - mondta el Hollősi Dávid. Ebben az esetben tehát a beruházás finanszírozása az uniós pénzből és a bankhitelből állna, az ígéretes ügyfél nem is tenne bele saját forrást. Ilyen esetek lehetnek például azok, ahol egy már jól működő, tartósan nyereséges tevékenység esetében szeretné bővíteni kapacitását a pályázó. A történelmileg alacsony kamatszintek miatt a beruházási hitelek igénybevételéhez adottak a feltételek - jelezte Hollósi Dávid, és elmondta azt is, hogy a pályázatok által biztosított támogatáselőleg segítségével a szereplők kiválthatják a támogatás előfinanszírozását. Mint ismert, a Vidékfejlesztési Programban előleg igénylésre van lehetőség, majd a beruházás megvalósítási mérföldköveinél is folyósításra kerül a támogatási részösszeg, vagyis a likviditás biztosításával, éven belüli hitelekkel egyes szereplők akár csökkenthetik is a hitelek mértékét. Ennek ugyanakkor kockázatai is vannak - figyelmeztetett Hollósi Dávid. Az Erste szakembere szerint azok a szereplők, akik a likviditásuk terhére finanszírozzák meg a beruházás egyes részösszegeit, később pénzzavarba kerülve gyakran likvid eszközökért fordulnak a bankokhoz. BUDAPEST Bár a legtöbb ember jól járt azzal, hogy a kormány 150 ezer forintig ingyenessé tette a bankkártyás készpénzfelvételt, épp a legelesettebbeket, a gondnokság alá helyezetteket zárta ki a lehetőségből. Nekik ugyanis nem lehet bankkártyájuk - derül Székely László alapjogi ombudsman jelentéséből, melyet a Magyar Nemzet közölt. Ők többet fizetnek azért, hogy hozzájussanak járandóságukhoz, a bankfiókokban történő felvételnél ugyanis megszűnt az ingyenesség. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elismerve a „súlyos problémát” sürgette a mindenki számára elérhető ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét. Leszögezte, a pénzügyi rezsicsökkentés ügyében tett intézkedések semmilyen körülmények között nem okozhatnak hátrányt a társadalom egyetlen tagjának sem. A készpénzfelvétel költségei nem csökkenhetnek, de a bankok az esélyegyenlőséget sértő belső szabályok kiiktatásával találhatnak megoldást, amihez a Nemzeti Banknak vannak megfelelő eszközei. Székely László másképp látja: az állam feladata közbelépni! A bankok a gondnokság alá helyezettek számlájá- Székely László hoz azért nem teszik lehetővé a bankkártya használatát, mert így akarják elérni, hogy a bankfiókos készpénzfelvételt, ahol igazolni kell a vagyonkezelői jogosultságot, így garantálható, hogy az érintett pénzét csak az arra jogosult személy vehesse fel. A pénzintézetek ily módon a gondnokoltak betétjeit védik, és a visszaélést próbálják kizárni. A jogalkotás hiányosságait tehát nem lehet a „nyakukba varrni”. Az ombudsman ezért arra kéri a minisztert, kezdeményezze a pénzforgalmi szolgáltatásról szóló törvény módosítását, hogy az minden fogyasztónak garantálja az ingyenes készpénzfelvételt. MW Varga Mihály Alig változott a helyzet a fogyasztásban - A leszakadó magyar régiók az unió legszegényebbjei között A gyermekes család tud a legkevesebbet költeni MAGYARORSZÁG A társadalom legfelső húsz százaléka 3,1-szer annyit fogyaszt, mint a legalsó - derül ki a KSH jelentéséből. Ez továbbra is nagy különbség, de a 2014-es 3,3-eshez képest kis mérséklődést látható 2015-ben. A legszegényebbek kiadása továbbra sem érik el az átlagos fogyasztás 60 százalékát, miközben a társadalom legtehetősebb rétege 1,8-szer annyit költött, mint egy átlagmagyar. ÉLELMISZER A gazdagok alig több mint összkiadásuk ötödét költik élelmiszerekre, míg a legszegényebbek majdnem pénzük harmadát fordítják erre. Minél kedvezőbb egy háztartás jövedelmi helyzete, arányoEz a nívót már mérni is alig lehet san annál kevesebbet költ erre. Élelmiszerre és alkoholmentes italokra a legszegényebbek fejenként havonta 14 ezer forintot sem költöttek, a felső jövedelmi ötöd tagjai viszont ennek több mint kétszeresét fordították. GYERMEKES HÁZTARTÁSOK A KSH szerint az egy főre jutó havi fogyasztási kiadásuk összesen 57 ezer forint volt tavaly, ami némileg meghaladta az országos átlag háromnegyedét. A viszonylag alacsony fogyasztás fő oka, hogy ezekben a háztartásokban az átlagos taglétszám 4 fő volt, jóval nagyobb az országos átlagnál, ami nem éri el a 2 főt. A különbség különösen látványos azoknál a kiadási tételeknél - mint például a lakás- fenntartás -, melyek nagysága a méretgazdaságosság alapján nem követi arányosan a létszám növekedését. A gyermektelen háztartások magasabb életnívón éltek, az egy főre jutó személyes célú kiadásaik összege 88 830 forint volt, 55 százalékkal haladta meg a gyermekesekét. A gyermektelenek havonta 4 ezerrel többet költöttek élelmiszerre. RÉGIÓK Közép-Magyarország egy főre jutó GDP-je meghaladja az EU-átlagot. Észak-Magyaror- szág, Észak-Alföld, Dél-Dunán- túl és Dél-Alföld az unió legszegényebbjei között áll. Ezt erősíti meg, hogy a budapestiek több mint 92 ezer forintos összes kiadása 30 százalékkal haladta meg az országos átlagot. A Kö- zép-Dunántúl több élelmiszert fogyasztanak a budapestinél, Nyugat-Dunántúlon pedig kiemelkedő a lakberendezési és egészségügyi kiadás. KULTÚRA A budapestiek gyakrabban járnak moziba, színházba, koncertre és étterembe. Kultúrára 8 ezer forintot költenek, ami a községekben élők költéseinek közel háromszorosa. Vendéglátásra és nyaralásra havonta majdnem 6 ezer forintot fordítottak, ami a községekben élők kiadásának több mint három és félszerese, és az átlagnak a kétszerese. H. J.-VG Több az LCD tv és a számítógép Tavaly a háztartások 44 százalékában volt LCD vagy plazma tv-je, a legszegényebbek 27 százalékánál, a leggazdagabbak közül tízből hatnak volt ilyen készüléke. Számítógép a háztartások közel felében, laptop, notebook a több mint harmadában volt. A legkevésbé elterjedt a mosogatógép: 16 százaléka használ ilyen eszközt. Saját autót az emberek fele birtokolt.
