Új Néplap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-08 / 57. szám

itlen a külföldi kereslet jorebek Abonyi Mónika szerint a keleti országrészboltömegevelviszik ki Németországba a gazdátlan ebeket №1 ШШ Mindenki örül, ha egy utcá­ra dobott állat jó helyre kerül, akár ideiglenesen is, és nem egy autó kerekei által teljese­dik be a sorsa. Az elmúlt hóna­pokban különös dolgok történ­tek ezen a területen, amely­re az egyik állatvédelmi alapít­vány elnöke hívta fel a figyel­met. Vajon tényleg nagyban működik a „kutyaexport”? Munkatársunktól ujneplap@mediaworks.hu JÁSZKUNSÁG A megyében sok állatvédelmi szervezet dolgozik azon, hogy a sanyarú sorsú, ut­cára dobott jószágoknak új ott­hont, megfelelő tartási körülmé­nyeket teremtsenek. Ebben a ki­alakult együttműködések is segí­tik a munkájukat, melyek gyak­ran külföldi erőket is bevonnak.- Én úgy vélem, már régóta nem az állatok segítéséről, ha­nem a haszonszerzésről szól a dolog - mondta el Abonyi Mó­nika, a Csillagszem Állatvédel­mi Alapítvány vezetője. - Teher­autószám hagyják el az országot a kutyák főként Németország fe­lé. Ezeket magyar szervezetek segítségével gyűjtik össze, majd indítják útjukra, mivel Németor­szágban szinte minden települé­sen van állatmenhely, ózonban ott nincsenek kóbor állatok... Tu­domásom szerint hazánkból pró­bálják meg feltölteni ezeket az üres férőhelyeket, hiszen min­den állat után „fejpénzt” kapnak az ottani illetékes hivataltól. Az­az ez egy pénzkereseti lehetőség, amelyből jól meg lehet élni - fej­tette ki véleményét az állatvédő. Abonyi Mónika elmondta, s más szakemberek is megerősí­tették, hogy általában a keleti országrészt keresik fel a „kutya­exportra” szakosodott szerveze­tek képviselői. Ott kiválogatják az általában fajtatiszta kutyá­kat, majd elvégzik rajtuk a szük­séges ivartalanítást, chippelést, kiállítják az állatútleveleket és már indulnak is át a határon.- Hogy mindezt honnan tu­dom? - vettette fel a kérdést a ve­zető. - Nemrég engem is megke­restek, azt hittem valódi örökbe­fogadókról van szó, de hamar ki­derült mire megy ki a játék. Né­gyen jöttek ki, elmondták hogy milyen kutyákat keresnek, majd körbevezettem őket a telepen. Hamarosan vüágossá vált, hogy miért vannak itt, mit is akarnak valójában. Nem csináltak belőle titkot, hogy miért akarnak olyan kutyákat, és hogy hová is kerül­nek majd azok. Én nem vagyok híve ennek az „állatmentésnek", Negatív hatások? Ezzel is nőhet a születendő kutyák száma... Abonyi Mónika kifejtette, ez a je­lenség egyáltalán nem használ a kóbor állat helyzetnek. Vélemé­nye szerint vannak, akik úgy pró­bálnak pénzhez jutni, hogy a ke­resett fajtákat szaporítani kezdi. Az állatvédő többek között arról is beszámolt, hogy nemrég egy olyan tanyához hívták őket, ahol háromszáz kutyát tartott egy gazda, aki fajtaspecifikus szapo­rulatot tartott fenn, a kutyákat pedig értékesítette. Sajnos azok a kutyák, amelyek nem kelnek el, azokra az utca, rosszabb eset­ben a biztos pusztulás vár. hiszen nem kedvencként, ha­nem holmi árucikként kezelik szegény állatokat, vagy éppen befektetésként tekintenek rá­juk - magyarázta Abonyi Móni­ka, aki hozzátette: volt olyan ál­latmenhelyen, ahol már eleve az alapján gyűjtötték a kutyákat, hogy Németországból milyen igények érkeztek. így lehetett az, hogy ott csakis németjuhászokat tartottak, gyűjtöttek össze.- Valóban, ez már rég nem az állatvédelemről szól - mondta az állatvédő. - Lelkiismeretes állatvédők elzárkóznak az effé­le dolgoktól, még akkor is, ha fi­zetnek a kutyákért, mert én úgy tudom általában harminc-hat- vanezer forintot is kínálnak egy kutyáért. Néhány éve egy ebet több száz kilométerre fogadtak örökbe, a gazdák maguk jöttek el kiválasztani, de kérték, hogy segítsek az ivartalanításba, hi­szen meglett korúak voltak. Mi természetesen az orvosunkkal elvégeztettük a szükséges be­avatkozást, majd magam vittem el az új gazdákhoz az állatot. Nem kértem egy fillért sem tő­lük, hiszen örültem, hogy látha­tom milyen helyen fog élni. Nem csökken a belvíz a Jászkunságban JASZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE A hétfői adatok szerint tovább­ra is 20 ezer 450 hektáron re­gisztráltak belvízi elöntést a kötivízig szakemberei. Ebből 7 ezer 650 hektár őszi vetés, 4 ezer 600 hektár pedig szántó. Változatlanul I. fokú készült­ség mellett folyik a belvízmen­tesítés a kunhegyesi és a tisza- kécskei szakaszokon, II. fokú a készültség a jászkiséri, a jász­berényi, a mezőtúri, a ceglé­di, a karcagi, a kisújszállási, a kiskörei és a cibakházi sza­kaszokon. Ötvenkét stabil szi­vattyútelep és huszonkét mo­bil szivattyú együttesen több mint 2,7 millió köbméter vi­zet emelt át a befogadókba a tegnapi napot megelőző hu­szonnégy órában. Az önkormányzatok közül jelenleg I. fokú belvízvédelmi készültséget tart fenn Jaszal- sószentgyörgy, Jászkisér, Túr- keve, Örményes és Abony, II. fokban védekezik Sarud, Ceg­léd, Kétpó, Alattyán, Mezőhék és Jásztelek. Egy hete a legma­gasabb, III. fokú a készültség Fegyverneken. G. SZ. □hunyt Szolnok egykori alpolgármestere SZOLNOK Március 5-én, vasár­nap hatvannégy évesen elhunyt Szolnok egykori alpolgármes­tere (1990-1994, Fidesz), a me­gyeszékhely polgármesteri hi­vatalának gazdasági igazgató­ja. A kunmadarasi születésű Ké­ri József 1973-tól tevékenykedett a városházán. Nyugállományba vonulását követően is aktívan közreműködött az önkormány­zat pénzügyi, gazdasági felada­tainak ellátásában, polgármeste­ri tanácsadóként. Utolsó pillana­tig dolgozott, a város idei költség- vetésének előkészítése az ő nevé­hez fűződik. A Magyary Zoltán- és Láng Lajos-díjas Kéri Józsefet a szolnoki önkormányzat saját halottjának tekinti. M. G. SZOLNOK Az SZMSZC Jendrassik György Gépipari Szakközépiskolája újra megszervezte a Gépgyártás­technológiai Technikus Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV) döntőjét. Felvételünkön a házi­gazdák egyik versenyzője, Sántha Dávid (balról) és Molnár Lajos szakoktató látható. SZ. ZS. MEGYEI KÖRKÉP 3 Hej, halászok Szathmáry István ujneplap@ujneplap.hu H ej, halászok, halászok, merre mén az hajótok? - szól az évszázados népdal. Sajnos mára a réginél egyszerűbb, de szomorúbb rá a válasz. Semerre, mert hazai folyó­vizeinken egyelőre befellegzett a halászmesterségnek. Vala­ki kitalálta, hogy véget vet ennek az ember megtelepedésével egyidős szép hivatásnak. Nehéz rájönni, mi állhatott a szikraként kipattant ötlet mögött. Bölcsesség semmiképpen. Ha a halállományt kívánták véden i ve­le, akkor nem jó felé indultak. Nem a halászok számát kell csök­kenteni, megélhetési gondok Elfelejtettek szólni az elszánt törvényalkotónak... közé taszítva családok száza­it, hanem a halállományt cél­szerű szaporítani. Arra, hogy ez nem lehetetlen elgondolás, elég néhány régi tudósítást fel­lapozni. Mind a folyószabályozás előtti halbőségről szólnak, a Ti­száról például az a hír járta, hogy két rész vízből és egy rész hal­ból áll. Ebben van ugyan némi költői túlzás, de nem elérhetetlen cél egy fenntartható halgazdálkodás megteremtése. Próbálkozá­sok már vannak rá a folyószabályozás hibái miatt eltűnt, halböl­csőként nélkülözhetetlen kiöntések visszaállításával, de erről a lehetőségről elfelejtettek szólni az elszánt törvényalkotónak. Ha marad a mostani állapot, az általa okozott megélhetési gondokon túl is fura világ lesz nálunk. A folyóparti meghitt hal­sütödék eltűnése mellett szégyenünkre a tiszai halászcsárdák­ban a régi szép időkön merengve piszkálhatjuk majd a pocso­lyaízű halastavi pontyot vagy az afrikai harcsát. A boldog em­lékezetű Stögermayer Antal szolnoki halászmester és vendég­lős híres szakácskönyvét meg szépen visszatehetjük a polcra. Tiszta Szívvel, immár tizedszer SZOLNOK A megyeszékhely lakóinak egészségi állapota megóvása és fejlesztése ér­dekében alkotta meg Szolnok önkormányzata még 2005- ben a város egészségügyi szakmai programját. Ehhez kapcsolódóan indították útjá­ra 2006-ban a „Tiszta Szívvel Szolnokért” egy hetes lakos­sági szűrőprogramot, mely­nek megálmodója dr. Bene Il­dikó országgyűlési képviselő volt. Idén immár tizedik al­kalommal zajlik ez a rendez­vény ezekben a napokban. A várost lefedve, több helyszí­nen várják az érdeklődőket a vizsgálatokra a Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet mun­katársai március 11-ig. Amint Szalay Ferenc pol­gármester a tegnapi megnyi­tón kiemelte, Szolnokon át­fogó programot indítottak az egészség megőrzése érdeké­ben. Ennek egyik, rendkívül fontos eleme ez a szűrőprog­ram. Dr. Bene Ildikó pedig hoz­zátette: nem tartozik az ökor- mányzat kötelező feladatai kö­zé, hogy a lakosok egészségé­ért tegyen, ugyanakkor azon­ban ez nagyon fontos feladat. Mint elhangzott, az elmúlt tíz esztendőben közel harminc­ezer vizsgálat zajlott a Tisz­ta Szívvel rendezvényeken, s az esetek mintegy tíz százalé­kában tártak fel olyan problé­mát, mely további kezeléseket igényelt. SZ. ZS. Tovább nyomoznak Folytatás az 1. oldalról KARCAG A károsultak közül van, aki arról számolt be az egyik közösségi oldalon, hogy a körözés alatt álló - s állítólag Mexikóban bujkáló - Marcsika értékeire szóló végrehajtási listát látott. A tényleges károsult lét­számról és az eltűnt végösz­szegéről egyébként csak ta­lálgatások vannak. Nyolc­száz, esetleg ezer fő lehet érintett, a kár a tizenöt-húsz­milliárdot is elérheti, káro­sultakról országszerte tudni. A hoppon maradt ügyfe­lek azért is aggódnak, mert a szempontjukból eddig nem történt érdemi előrelépés az ügyükben. D. E., E. CS. Érvénytelen lett a kátai népszavazás Folytatás az 1. oldalról SZENTLŐRINCKÁTA A voksolók közül harmincketten támogat­ták, százhuszan pedig ellenez­ték a megyeváltást - tette hozzá.- A képviselő-testület ta­valy ősszel népszavazási kez­deményezést szavazott meg, ezt szerintem helyesen is tette - mondta el Nagy István, a te­lepülés polgármestere. - A vá­lasztás előtt két héttel kaptunk olyan információkat, hogy csak 2019-ben tudnánk csat­lakozni a megyéhez. Innentől kezdve a községnek elment a kedve az egésztől, és okafo- gyottá vált a népszavazás... Kellemetlen helyzetbe kerül­tem, hogy kiálltam a kezde­ményezés mellett. A céljaink persze nem változtak, tovább­ra is Szentlőrinckáta jövőjéért fogunk dolgozni. A megyevál­tás jó lett volna, de ezt a lehe­tőséget sajnos elbuktuk - tet­te hozzá a vezető. T. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom