Új Néplap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-05 / 55. szám
wAvw.eser.esvharmesve.hu info@e2er.e2V'ha:mee\'e.hu 100 4 EGYHÁZMEGYEI Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK MÁRCIUS ÜZENETE „Mindenre van erőm Krisztusban, aki engem megerősít” (Fii 4,13). Hálaadás a hivatásokért Betegek világnapja EGER A betegekért mutatott be szentmisét február 11-én, a Betegek világnapján Ternyák Csaba érsek az egri Szervita templomban. A Betegek világnapja mindenkinek szól - mondta szentbeszédében a főpásztor. Minden ember érintett ezen a napon. Előbb vagy utóbb ugyanis mindannyian betegek leszünk, ez velejár az emberi élettel. A gyógyulás pedig nem csak a test felépülését jelenti, mint ahogy a betegségnek is lehetnek lelki vonatkozásai. Az a tény, hogy a Betegek Világnapja az Irgalmasság Évében nagyböjtre esik, még fokozottabban irányítja figyelmünket a lelki gyógyulás, a bűbánat fontosságára, amely visszavezet bennünket Isten kegyelmébe. Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét minden nap és úgy kövessen engem - idézte Jézus szavait az egri érsek, majd rámutatott: akik képesek arra, hogy nap nap után a betegség keresztjét Krisztussal együtt hordozzák, azok a hitben megtapasztalják az ő vigasztaló, megmentő erejét is. A főpásztor szentbeszéde végén köszönetét mondott az orvosoknak, ápolóknak, mert mint fogalmazott, az ő hivatásbeli elkötelezettségük a remény jele, melyben az örökkévalóság fénye ragyog. H. J. Ternyák Csaba egri érsek feladta a betegek szentségét A szerzetesekért imádkozik az egyház Gyertyaszentelő Boldog- asszony ünnepén minden évben. Ternyák Csaba egri érsek a Szerzetesek Évének zárásaként közös hálaadásra hívta az egyházmegye területén működő 17 szerzetesközösség tagjait, akik szolgálatukat az oktatásban, az ifjúságnevelésben, a betegpasztorációban, a cigány kisebbség, a szegények és az elesettek körében végzik. EGER 40 nappal ezelőtt Urunk születésének örömünnepét ültük, ma arra emlékezünk, hogy bemutatta Szűz Mária és Szent József a templomban Jézust - mondta az érsek az ünnepi szentmise elején. Hozzátette: látszólag az ószövetségi előírást teljesítették, valójában azonban Jézus a hívőkkel találkozott, akik a Szentiélektől megvilágosítva felismerték és tanúságot tettek róla. Bennünket is a Szentlélek gyűjtött egybe, hogy találkozzunk vele és felismerjük a kenyértörésben. Szentbeszédében a főpásztor kiemelte: az egyházmegyében komoly hangsúlyt, nagy figyelmet kap a szerzetesi élet, a hivatások megerősítése, ezért imádkozunk minden szentmise végén a papi és szerzetesi hivatásokért. Az egyházmegyében az utóbbi időszakban megjelentek a marista iskolatestvérek, a ver- biták, Szent Erzsébet nővérei, a szociális testvérek, a szalézi A közös hálaadáson tizenhét szerzetes közösség tagjai vettek részt atyák. Régóta jelen vannak a minorita, a ferences, a jezsuita közösségek, a szeretet misszionáriusai nővérek, az orsolyiták, a Don Bosco nővérek, a jó pásztor nővérek, a Congragatio Jesu nővérek, a pálos nővérek, Krisztus Király Szolgálóleányai közösség tagjai és Szent Ferenc kisnővérei. Áldozatos szolgálatuk számos területen érezhető: a férfi rendek felszentelt tagjai készséggel és szeretettel vesznek részt a lelkipásztori munkában, a fiatalság nevelésében, az egyházmegyében működő nővérek pedig a gyermekek, a szegények és a cigányság lelki gondozásába kapcsolódnak be. Az egri érsek elmondta: az egyházmegye főtemplomában együtt adunk hálát a hivatásokért, az elmúlt esztendő -a Szerzetesek Éve - minden kegyelméért. Ez az év a szerzetesekre irányította a figyelmet, akik így hitet tehettek a nyilvánosság előtt is, ez segíti, hogy kortársainknak helyes képe legyen róluk. Isten minden embert hív az üdvösségre, s a szerzetesek örömmel tesznek tanúságot róla, így járhatjuk a folyamatos megtérés útját, s felfedezhetjük saját kincseinket. A sajátos szerzetesi hangok, a közösségek sokszínűsége is Isten végtelen szerete- tét vetíti elénk. A főpásztor megköszönte a szerzetesek szenvedélyes elkötelezettségét, mint mondta: úgy tekint rájuk, mint ajándékra, s ezért jó látni, hogy minden nehézség ellenére megkezdődött a szerzetesi élet megújítása az egyházmegyében, hiszen vannak olyanok, akik ennek a szolgálatnak szentelik az életüket. Ternyák érsek a mai ünnep középpontjába helyezett Boldogasz- szony oltalmát kérte a szerzetesekre, s kérte, hogy továbbra is sugározzák Krisztus világosságát és szeretetének melegét, és az Irgalmasság Évében Isten irgalmasságának legyenek hiteles hirdetői. Bérczessy András Eucharisztikus világkongresszus Magyarországon rendezik meg a következő eucharisztikus világ- kongresszust 2020-ban - jelentette be Ferenc pápa január 31-én, az 51. kongresszust lezáró szentmisére küldött videó-üzenetében a Fülöp-szigeteki Cebuban. A katolikus egyház gyakorlata szerint az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus Krisztust hirdető és ünneplő egyhetes kongresz- szust négyévente rendezik meg 1881 óta. Magyarország második alkalommal ad majd otthont az eseménynek. Az 1938 májusában Budapesten megtartott 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszustzáró, a Hősök terén bemutatott szentmiséjén félmillió hívő vett részt. A Fülöp-szigeteki Cebu városában január 2-án kezdődött 51. kongresszuson tíz fős magyar küldöttség is részt vett Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek vezetésével. Nyílt napok az Egri Szemináriumban EGER „Irgalmasok, mint az Atya” - e mottó jegyében hív egész hét- végés nyílt napra az Egri Érseki Papnevelő Intézet. A program március 18-án, pénteken 18 órakor kezdődik a Szemináriumban és március 20-án, vasárnap ebéddel fejeződik be. Minden olyan 14 évesnél idősebb fiút várnak, aki szeretné jobban megismerni Jézus Krisztust, él benne a papi hivatás gondolata. A három nap során a szeminárium kispapjai és papjai beszélnek Istenről, beszélnek a saját életükről, arról, hogy hogyan élnek, minek örülnek, mi a reményük. Megismerhetik a kispapok életét és magát a szemináriumot. Közösségben és egyénileg is imádkoznak. Rövidített órákon betekintést nyerhetnek az Istenről szóló tudományok szépségébe. Olyan lesz ez, mint egy „meeting” és lelki- gyakorlat együtt. Aki jelentkezni szeretne, az Egri Érseki Papnevelő Intézet 3300 Eger, Foglár György u. 6. címre írjon egy rövid levelet: írja meg a nevét, lakhelyét, életkorát. E-mailben is jelentkezhet: szabo.jozsef.69@ egriegyhazmegye.hu címen Szabó József spirituális atyánál. Március 19: keresztút az Egedre EGER Március 19-én tartják Egerben a hagyományos Eged-hegyi keresztutat. A gyülekező a Minorita templom előtt lesz 13 órakor, míg az utolsó stációra a hat kilométeres út végén, a hegy tetején kerül sor. Idén Füleczki István, az egri Jézus Szíve Plébánia káplánja, főiskolai lelkész vezeti a közös imádságot. A hevesi megyeszékhelyről 1992 óta induló keresztutakat hosszú ideje, így idén is a Főegyházmegyei Ifjúsági Iroda szervezi. Keresztúti ájtatosságokat a IV. századtól végeznek. A világban számtalan helyen járnak keresztutat: a Szentatya például minden évben a Colosseum körül tartja a keresztúti ájtatosságot. JEGYZET F erenc pápa az Irgalmasság Évét meghirdető bullájában azt kérte, hogy a szentévben gondoljunk gyakrabban a bűnbocsánat szentségére, mert ezt teszi kézzelfoghatóvá számunkra Isten irgalmasságát (MV 17.p.). A nagyböjti időszakhoz minden évben hozzátartozik az őszinte bűnbánat és a megtérés. A jubileumi év nagyböjtjét még inkább úgy élhetjük meg, mint Isten irgalmassága ünneplésének és megtapasztalásának intenzív időszakát. A bűnbocsánat szentségének több elnevezése is van (gyónás, bűnbánat, stb.). A gyónást az irgalmasság szentségének is nevezhetjük, hiszen általa Isten, a mi irgalmas Atyánk bocsátja meg bűneinket. Ő Jézus Krisztusban ki- engesztelődött a világgal, és az Egyházra bízta a kiengesztelődés szolgálatát. A szentgyónás a megváltó Jézus akaratából Isten irgalmas szeretetének jele és eszköze lett. Minden szentgyónásban személyesen, egyénileg is megtapasztalhatjuk Isten irgalmát, bűnbocsátó jóságát. A Szentatya szerint „amikor a kiengesztelődés szentségéhez járulunk, ez azt jelenti, hogy valaki melengető szeretettel átölel bennünket: az Atya végtelen irgalmának ölelését érezzük” (Általános kihallgatás, 2014. febr. 19). A reformáció idején még Luther Márton is ezt a szempontot hangsúlyozta. Luther kezdetben még a gyónást is szentségnek tartotta, és élete végégig ragaszkodott a gyónáshoz. Érdekes és tanulságos számunkra is, hogy hogyan érvelt a fülgyónás mellett. Érvelése röviden így hangzik: Ha hirdetem a megtérés és a bűn- bocsánat evangéliumát az Egyház közösségében, van, aki ezt hívő lélekkel meghallja, van, aki nem (vö. Mk 4,23). De ha a gyóntató pap a bűnbánat szentségében személyesen nekem mondja, hogy az Isten irgalmas, és „bűneid bocsánatot nyertek” (vö. Lk 7,48), akkor nyilvánvaló, hogy az Isten szava hozzám szól, az Isten irgalma rám is vonatkozik. Megszabadulhatok bűneimtől és újra közösségben lehetek az embert teremtő és üdvözíteni akaró Istennel. Ennek ellenére egyre többen vannak olyanok, akik ritkán gyónnak. Manapság már ritkán lehet sorban álló embereket látni a gyóntatószékek előtt. Több oka is van ennek a szomorú jelenségnek. Sokak szerint a legfőbb ok az, hogy félelmetesen megfogyatkozott az emberekben a bűntudat. Az erkölcsteológusok szerint a 20. század legnagyobb bűne, hogy nincs bűntudata. Pilinszky János szerint ez a hamis tudat csak akkor fog megszűnni, ha belátjuk, hogy „valamennyien tékozló fiúk vagyunk, azzal a különbséggel, hogy egyesek az atyai háztól eltávolodó, míg mások már a visszavezető úton járnak” (Egy lírikus naplójábólj.A gyóntató pap a szentgyónás elején egy kis, rövid imádságot szokott elmondani a gyónóért, ami így hangzik: „Isten, akinek világossága felragyogott a szívünkben, adja meg neked, hogy igazán belásd bűneidet és felismerd az ő irgalmas szeretetét”. A jó szentgyónáshoz tehát mindkettőre szükségünk van: alázatos lélekkel el kell ismernünk, hogy sokszor és sokféle módon vétkeztünk, és hinnünk kell Isten irgalmas, bűnbocsátó szeretetében. к bűnbánat szentségének szertartásig könyvében pedig azt olvassuk, hogy J. jL,,A gyónásban a gyóntató és a gyónó együtt ünnepük új és meggyőző módon Isten irgalmas szeretetét” (OP10). A pap az irgalmas Istent, az irgalmas Jézust teszi jelenvalóvá a gyóntatószékben, a bűnbánó ember pedig megtapasztalja Isten irgalmas szeretetét. Ahogyan a tékozló fiú hazatérésekor is együtt ünnepelt az apa és a tékozló fiú, ugyanúgy a gyónás után jelen van a hitből fakadó öröm a pap és gyónó lelkében is. És ez az ünnep egyúttal hitvallás is, mert amikor gyónunk nemcsak bűneinket valljuk meg, hanem azt is, hogy mi hiszünk Isten irgalmas szeretetében és bűnbocsátó jóságában. Dolhai Lajos Az irgalmasság szentsége t I