Új Néplap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-30 / 74. szám

4 KARCAG ÉS KÖRNYÉKE 2016. MÁRCIUS 30., SZERDA HÍREK Kunmadarason és Karcagon is foglalkoznak velük Anyakönyvi Keresettek lettek az őshonos fajták A mexikóiaknak is ízlett a pörkölt KARCÄ6 Két éve már Brüsszel­ben főzött karcagi hungariku- mot Kun László, most pedig Stuttgartban, a magyar főkon­zulátusról kérte fel Bencsik Dávid konzul, hogy főzzön az ünnepség után birkapörköltet. Az alapanyagot Karcagról vitte kisebbik fiával, Gergővel, aki negyedikes a Györffy István Katolikus Általános Iskolában (a képünkön apjával). Néptánc szakkörösként most nem bir­kát főzött, hanem szilágysá­gi verbunkot táncolt a vendé­geknek. A konzulátus mexikói, spanyol, német vendégeinek, akik sült csirkéhez, hideg tá­lakhoz vannak szokva egy fo­gadáson, nagyon ízlett a kar­cagi birka is. D. E. Húsvéti locsolók mulatsága BEREKFÜRDŐ A Bőd László Mű­velődési Házban vasárnap hús­véti locsoló mulatságra vártak kicsiket, nagyokat. Volt kézmű­ves foglalkozás, tojásfestés, to­jáskeresés a szabadban, kis­állat (nyuszi, bárány) simogató. A nap táncházzal zárult, ahol a talpalávalóról a Pipás Zenekar gondoskodott. D. E. Kunsági verseket, novellákat várnak BEREKFÜRDŐ A település eme­ritus nagykunkapitánya, Csi­kós Sándor, Jászai-díjas szín­művész, Érdemes művész az önkormányzattal április 23- ára hirdette meg az idei, XIII. Nagykun Vers- és Prózamon­dó Versenyt. A szervezők cél­ja, hogy minél szélesebb kör­ben megismertessék a diá­kokkal és az érdeklődőkkel a térség, a Nagykunság irodal­mát. A négy kategóriában in­duló felnőtt és diák verseny­zőknek egy kötelező művet kell elmondania a Nagykun­sághoz kötődő alkotásokból és egy szabadon választottat a magyar irodalomból. A ver­seny döntője 13 órától a Meg­békélés Házában lesz. D. E. Kunmadarasra heteken be­lül megérkeznek az őshonos baromfik, amelyekkel bőví­ti az önkormányzat az állat- tenyésztési ágazatát. Kar­cagon is egyre több vállal­kozás kezd kisebb-nagyobb létszámban őshonos barom­fifajtákat tartani. Daróczi Erzsébet erzsebet.daroczi@partner.mediaworks.hu KARCAG/KUNMADARAS - A kunmadarasi volt repülőté­ren kialakított állattenyészté­si telepünkön az induló 500-as juhállomány mára 700-ra gya­rapodott - mondta Guba Lász­ló polgármester. - A gyermek- étkeztetési konyhánk önellátá­sa érdekében pályáztunk ős­honos magyar baromfik vásár­lására. Ehhez két épületünket felújítottuk, vásároltunk kelte­tőgépet, valamint a leendő ál­latgondozók képzése - hiszen ők lesznek a lakosság felé a mentorok - is megtörtént a té­len. Az ötszáz induló állomá­nyú erdélyi kopasz nyakú és kendermagos tyúkállomány érkezésében van ugyan a ter­vezetthez képest némi csúszás, mert nem tudtunk egyszerre ennyit beszerezni, s már azon gondolkodtunk, hogy mi kelte­tünk kiscsibéket, de most si­került megállapodnunk egy céggel, amely heteken belül leszállítják a tojótyúkokat - sorolta a polgármester, aki­től megtudtuk, a konyha ellá­tásán túl a tojást értékesíteni szeretnék majd, valamint tíz mentor családot is kiválasz­tottak.- Ők induláskor kiscsibé­ket kapnak, a nevelésükhöz szükséges induló takarmányt is biztosítjuk, a szakképzett gondozók tanácsokkal segí­tik majd őket a tyúkok neve­léséhez. Szeretnénk évek alatt száz családhoz őshonos ba­romfit kihelyezni. Az önellá­tás következő lépéseként pe­dig egy tésztaüzemet is sze­retnénk helyben kialakítani - vázolta terveiket Guba László. A közelmúltban különböző állami programok is szület­tek a régi baromfifajták érté­keinek megőrzésére. Ezek cél­ja a fajták génmegőrzésének biztonságossá tétele mellett a régi fajták termelési feltétele­inek hazai körülményekre va­ló kidolgozása is. Fodros tollú magyar lúdjaival ehhez kap­csolódik a Debreceni Egye­tem Agrártudományi Központ Karcagi Kutatóintézete is.- A fodros tollú magyar híd­jaink abszolút a házihoz ha­sonlítanak, a tojók felnőttko­rukra a 4,5-5, a gúnarak a 6-7 kilogrammot is elérhetik. Mi részben tenyészállatként és áruként (tojás, előnevelt, fel­nőtt libaként) értékesítjük - mondja dr. Monori István tudo­mányos munkatárs. - Az egye­tem 700 fős fodros tollú ma­gyar lúd törzsállománya bár többhasznú, de átlagos a má­ja, a húsa is. A fajtalétszám az elmúlt 15-20 évben nem csök­kent, s ez azért érdekes, mert ma a növénytermesztés mel­lett az állattenyésztés is speci­alizálódik. Egy 15-20 évvel ez­előtti búzafajta nem verseny- képes, s ugyanez vonatkozik a hídra is. Az a fajta, amit szigo­rú tenyésztési rendszerrel egy tulajdonságra (szaporodás, hús-, májminőség, takarmány­hasznosítás) tenyésztenek, töb­bet tud, mint az átlag. Az ősho­nos fajta azonban sokkal job­ban alkalmazkodik a zord kö­rülményekhez. Az a szép az ál­lattenyésztésben, hogy mindig van egy adott fajtára fizetőké­pes kereslet, s vele szemben áll az, amit elő tudunk előállítani a térségben. hírek a karcagi kórházból KARCAG Az elmúlt hetek­ben ők születtek a karca­gi Kátai Gábor Kórházban. Február 28.: Farkas Edit Ág­nes (édesanyja neve: Juhász Edit) Tiszagyenda. Február 29.: Bajzát Luca Dó­ra (Fazekas Julianna) Tomaj- monostora. Március 1.: Szabó Boglár­ka Éva (Ábrahám Éva Katalin) Karcag, Fazekas Dorina Má­ria (Fazekas Dóra) Kunhegyes, Nagy Márió István (Nagy Szil­via) Kenderes, Simon Aliz Ki­ara (Busái Gabriella) Kunma­daras. Március 3.: Farkas Han­na Miranda (Mága Dzsenifer) Kunmadaras, Horváth Valenti (Tyukodi Jolán) Kunmadaras, Pápai Boglárka (Tippai Lejla) Kunmadaras. Március 4.: Túrái Jázmin Ivett (Dűli Melinda) Abádszalók. Március 5.: Kacsó Gyo­pár (Pádár Renáta) Kisújszál­lás, Németh Zsombor (Ku- rucz Andrea Kinga) Berekfür­Ők születtek a Kátai Gábor Kórházban. dő, Novák Ádám Noel (Lukács Viktória) Kunhegyes. Március 6.: Penti Károly Ru­dolf (Penti Katalin) Abádsza­lók, Veres Liza Dorina (Atkári Csilla) Tiszafüred. Március 7.: Seres Antónia Alexa (Tóth Alexandra) Kun­madaras. Március 9.: Nagy Melinda (Nagy Melinda) Kar­cag. Március 10.: Katona Péter (Sáfár Julianna) Kisújszállás. Március 11.: Farkas Tünde (Far­kas Magdolna) Abádszalók. Március 16.: Molnár Laura Kinga (Pekk Dóra) Nagyiván. Március 19: Hodosi Kira Ro­xána (Nagy Henrietta) Kunma­daras. Március 20.: Somodi Zá- dor (Csonka Beáta) Abádszalók. Március 21.: Márki Lili Vi­rág (Kiss Virág) Tiszaszentim- re. Március 23.: Kiss Hanna (Sípos Ilona) Tiszaszentimre. Március 25.: Polinszki Amira (Turo Julianna) Kisújszállás. Március 26.: Fehér Dominik Péter (Fehér Tünde) Tiszabura. (Az adatokat a kórház újszü­lött- és csecsemőosztályától kapjuk, s azt minden esetben az édesanyák hozzájárulásával közöljük.) A sokszínűség fenntartása a cél Nagy bátorság lenne bárkitől, legyen az tudományos ember, hogy megmondja, 20 év múl va milyen Ies2 a klíma, a pia­ci elvárás, milyen húsokat fo­gunk fogyasztani - mondja dr. Monori István. - Azt nem le­het előre prognosztizálni, hogy a sertéshús marad-e ilyen do­mináns, vagy a csirke, a szar­vasmarha vagy a bárány lesz az. Mi van, ha például duplá­jára nő a mai alacsony lúd- hús fogyasztás? Ez az állo­mány genetikai sokszínűsé ­ge miatt versenyképessé tehe­tő a piaci kereslet és a klíma- változásnak függvényében bár mely más hibriddel. Az intéze­tünk célja elsősorban a geneti­kai sokszínűség fenntartása, a tenyésztői megfigyeléseink is erre alapulnak - hangsúlyozza a kutató. Sikerrel szerepeltek egy országos megméretésen a csoport tagjai A humor időskorban is fontos Az egészség volt a középpontban KARCAG Tavaly októberben ala­kult meg az Országos Nyugdí­jas Polgári Egyesület Karcagi Szervezetének színjátszó cso­portja, s máris sikerrel szere­peltek egy országos versenyen. A csoport tagjai - Csikós Imre, Czinege János és feJesége, Nagy László, Murvainé Láng Róza, Kovács Tiborné, Ferenczi Bé- láné, Szentesi Sándorné, Kosz- tolnik Béláné, Nagy Sándorné, Szombathelyi József és felesé­ge - maguk és társaik kedvére énekelnek, verselnek, táncol­nak és különböző - karácsonyi vagy vicces, humoros jelene­tet adnak elő. Már több karcagi és környékbeli fellépésük volt. Az elmúlt héten pedig a VI. Or­Képünkön Murvainé Láng Róza, Czinege János, felesége és unoká­juk, Szabina Csenge, Hubai Imre Csabáné, aki segíti a színjátszó csapatot és Béres Sándor, az egyesület elnöke szágos Nyugdíjas Ki mit tud? budapesti elődöntőjén vettek részt hárman. Murvainé Láng Róza két verssel indult és Czi­nege Jánosnéval egy vicces jele­netben vett részt, aki még férjé­vel, Czinege Jánossal is indult a versenyen egy másik jelenettel. A zsűri döntése értelmében mind a négy produkció tovább jutott a harkányi középdöntő­be. A színjátszó csapat az áp­rilisi megméretésre már újabb humoros jelenetekkel megy, s Róza is két újabb nehéz vers­sel szeretne a zsűri elé állni. A próbák már tartanak, a jel­mezeket budapesti tagjuk, Ko­vács Zsigmondné készíti a csa­patnak. Daróczi E. KARCAGA Madarász Imre Egye­sített Óvoda Jókai úti Tagóvodá­jában Egészségnapot tartottak az elmúlt héten szülőknek és gyerekeknek. A megjelenteket Romhányi Sándorné tagóvoda vezető kö­szöntötte, majd Ábrahám Pé­ter méhész beszélt a méz életta­ni jelentőségéről és jótékony ha­tásáról. Nagy az energiatartal­ma, de könnyen emészthető, fer­tőtlenítő, tisztító hatású, nyug­tat, csökkenti a fájdalmat, eny­híti a gyomorpanaszokat, csök­kenti a megfázás tüneteit, segí­ti a szervezetet a méregtelení­tésben, sorolta. Mindezek mel­lett a méz megőrzi az eredeti nö­vény gyógyhatásait is, sorolta a szakember, aki szólt a méz faj­táiról, majd arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy a mézhamisítás jelenleg az egész Európában vi­rágzik, hazánkba is ellenőrizet­lenül áramlanak a főként kínai ipari mézek, és a hazai termés is könnyedén hamisítható egysze­rű cukorszirup hozzáadásával. Épp ezért fontos, hogy első­sorban magyar termelőktől ve­gyünk mézet, mert az ellen­őrzött minőségű, valódi méz, hangsúlyozta a méhész. Az elő­adás után a gyerekek a szüleik­kel közösen játékos vetélkedőn vettek részt, ahol az egészség­gel, egészséges életmóddal kap­csolatos feladatokat kellett kö­zösen megoldaniuk. D. E. A telepen Farkas László állattenyésztő foglalkozik a fodros tollú magyar ludakkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom