Új Néplap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-25 / 71. szám
2016. MÁRCIUS 25., PÉNTEK GAZDASÁG у A BUX index alakulása MW-GRAF1KA FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Utolsó ar (Ft) Változás (%) APPENINN 214 1,9 ELMU 25800 0,98 PANNERGY 347 0,87 ZWACK 17395 0,84 RABA 1306 0,77 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) M0L 15850-2,13 OTP 6668-1,07 FHB 733-0,41 ANY 1087-0,28 MTELEK0M 439-0,23 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2016. március 24.) □ €/Ft 313,91 1,00 Ft □ $/Ft 281,03 1,40 Ft □ CHF/Ft 288,09 1,55 Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2016. március 24.) Vételi Eladási Budapest Bank 303,88 322,68 CIB Bank 300,71 325,77 Citibank 300,90 326,95 Erste Bank 304,46 322,00 FHB Bank 304,41 322,59 K&H Bank 304,56 322,10 MKB Bank 302,81 322,19 OTP Bank 304,91 322,47 Raiffeisen Bank 310,49 316,77 A húsvéti napokra jut az éves fogyasztás ötödé a hazai piacon Túl sok a kisméretű tojás Az éves tojásfogyasztás ötödé jut a húsvét hetére. Nem csoda, ha ilyenkor próbálnak a legtöbben trükközni vele. A Nébih 125 ezer jelöletlen tojás forgalmi korlátozását rendelte el tegnap egy Bács-Kiskun megyei ellenőrzésnél - ebből 85 ezer darab lengyel import. A trük- köző vállalkozó bevallása szerint magyar „kistermelőknek” akarta értékesíteni a termékét. Fábos Erika kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Túl sok a kisméretű tojás a hazai boltokban. Ezek többsége külföldről érkezik, ahol étkezési célra eladhatatlan. A Magyar Tojásszövetség szerint a szektor kifehérítéséhez és az import látványos visszaszorításához arra is szükség lenne, hogy a tojásforgalmazás áfakulcsa 27 százaiéiért jÓ? A tápértéke tökéletes, és ezt csúcsminőségű fehérjetartalma, a benne lévő sokféle vitamin és ásványi anyag bizonyítja. Karotinoid anyagai javítják a látást és jó megelőző anyagai néhány vaksággal járó betegségnek, különösen az időskori zöld és szürke hályognak. A tojásban lévő zsír összetétele olyan, amit a táplálkozástudomány ajánl: egyharmada telített, egyharmada egyszeresen telítetlen, a maradék többszörösen telítetlen zsírsav. Ha friss a tojás, a sárgája szépen ül a fehérje tetején, és tiszta, átlátszó a fehérje. Hivatalosan 28 napig őrzi meg a minőségét, de öt-hat hétig nyugodtan lehet fogyasztani, ha hűtőben tartják. lékről 5 százalékra csökkenjen. Ez a fogyasztóknak is jó lenne, mert olcsóbb lehetne a tojás. Molnár Györgyi, a Magyar Tojásszövetség titkára azt mondta: az Agrárgazdasági Kutató Intézet 200 kiskereskedelmi egységre és csaknem 400 ezer étkezési tojásra kiterjedt felmérése megállapította, hogy az importtojások mintegy 70 százaléka a kisméretű - S és S/M jelölésű - kategóriába tartozik. Ezt a kategóriát az EU-ban korábban csak ipari célokra hasznosították, és az uífió nagy részében étkezési tojásként ma is eladhatatlan. A szövetség hangsúlyozza: a tyúkállományok egész életükben csak 5-6 százalékban termelnek ilyen kisméretű tojásokat, tehát importból főleg selejt tojás kerül az országba, mivel az unióban túltermelés van, alacsony árával pedig lenyomja a hazai tojásárat. Ráadásul az, hogy olcsó, ugyancsak csalóka. 2014-től elvileg kötelező a kilónkénti árat is kiírni, ami pontosabb útbaigazítást adna a vásárlóknak, mint a darabonkénti ár. „Más ágazatok - elsősorban a sertésszektor - pozitív tapasztalatai igazolják, hogy az áfa mérséklése tisztítja a piacot, a tojásszektor esetében pedig jelentős költségvetési bevételkieséssel sem kellene számolni - mondta Molnár Györgyi. - Ezért a magyar tojás- termelők egységesen kiállnak amellett, hogy a tojásszektorban minél hamarabb -szükség lenne az áfakulcs jelentős csökkentésére, 27 helyett 5 százalékos forgalmi adót szeretnének.” A tojás fogyasztói ára az Egyesült Királyságban a legdrágább (10 tojás 3,12 euró), Csehországban pedig a legolcsóbb (1,12 euró), ezt csak kismértékben múlták felül a hazai tojásárak (1,18 euró). Németországban 1,39, Ausztriában 1,6, míg Szlovákiában 1,4 eurót kérnek 10 darab tojásért. Az elmúlt években a tojás fogyasztói átlagára Magyarországon 2012-ben volt a legmagasabb, elsősorban a kötelező technológiai váltással összefüggésben, akkor 420 forintot kellett fizetni 10 tojásért. Most minőségtől függően 389-446 forintot kérnek érte. „A legtöbb háziasszony az utolsó napokban vásárol, mert úgy gondolja, hogy akkor veheti meg a legfrissebb tojást - mondta Hermanne Szabó-flona kistermelő. - Ennek azonban nincs túl nagy jelentősége, hiszen a tojás - ha hűvös helyen, megfelelően tárolják - egy hónapig is ugyanolyan friss marad. Ráadásul a friss tojásnak sokkal nehezebben jön le a héja, mint az egy-két hetesnek. Főtt tojásnak tehát jobb is, ha nem a legfrissebbet használjuk. Piskótához viszont a friss a jobb. A minősége pedig nemcsak a tartás körülményeitől függ nagyban, de attól is, hogy mivel etetik a tyúkokat. Az azonban tévhit, hogy csak a nagyon sárga tojás az egészséges és minőségi.” Magyarországon évente átlagosan 215 tojást fogyaszt el egy ember, ez évről évre csökken, a 90-es években még több mint 300 is volt. Az éves fogyasztás mintegy 20 százaléka jut húsvét környékére. Ilyenkor Lengyelországból és Szlovákiából is több tojás érkezik, előfordul, hogy jelöletlenül. Nem árt tehát, ha a megszokott, megbízható helyről veszünk tojást, ahol tudhatjuk, honnan származik és milyen a minősége. Napjainkban mintegy 360- 400 regisztrált tojástermelő van Magyarországon, akik évi mintegy 800 millió-1 milliárd darab tojást termelnek. A magyar tojásimport mintegy 600- 700 millió darab évente, de körülbelül ennyit adnak el a nem regisztrált, elsősorban piacokon áruló termelők is. Könnyen megtudhatja, hazait vett-e A tojásra nyomott első szám a tartásról árulkodik. A 0 azt jelenti. ökológiai, biotartásból származik, az 1-es a szabadtartás, a 2-es a mélyalmos, a 3-as a ketreces. Az utána következő két betű jelöli, melyik országból származik, ha itt a HU felirat olvasható, hazai a tojás. Az utána következő számsor azt jelzi, hol található a telep. ahonnan származik, az utolsó számjegyekkel pedig a termelőt lehet beazonosítani. Jól teljesít a Magyar Posta Takarék Ingatlan Alapja Ömlik a pénz a Diófához Fél évszázad hírei az interneten MAGYARORSZÁG Rekordidő, mindössze két év alatt elérte a 100 milliárd forintos lélektani határt a Diófa Alapkezelő Magyar Posta Takarék Ingatlan Alapjának nettó eszközértéké. Az alap 2014 március 17-én indult egymilliárd forintos vagyonnal, és mostanra a Magyar Posta Befektetési Szolgáltató, az FHB Bank és a TakarékBank zászlóshajójává nőtte ki magát. Az alapkezelő 2015 elején egy intézményi sorozatot is indított a lakossági mellé, amelyben mostanra csaknem 12 milliárd forint gyűlt össze. A hazai ingatlanalap-piacon a lakossági üzletágban a Diófa mellett az Erste és az OTP Ingatlan Alapkezelő számít komoly játékosnak. A piacvezető jelenleg az Erste, amelynek legnagyobb alapja 2004 óta működik, és több mint 270 milliárd forintot kezel. Az OTP-s alap 2002-ben indult, vagyona 80 milliárd forint fölött van. Az Erste annak idején két és fél év alatt érte el egyébként a 100 milliárd forintos vagyont, a ma már kisebb OTP-s alap pedig három és fél év alatt nőtt ekkorára. A Magyar Posta Takarék Ingatlan Alap már működése első évében is sok friss pénzt gyűjtött, a nettó eszközértéké egy év után meghaladta a 34 milliárdot. Értékesítési eredményeik tavaly is impozánsak voltak: a tervezett 56,2 milliárd forint helyett az év végére az alap nettó eszközértéké elérte a 81,4 milliárd forintot. Az idén tovább gyarapodott a vagyon, az év első két hónapjában a hazai befektetési alapok közül a Diófa ingatlanalapja nőtt a legnagyobb mértékben. Ez egyúttal komoly kihívás is az alapkezelőnek, a beáramló pénzekből ugyanis ingatlanokat kellene venni, hogy megfelelő szinten tartsák a portfolióban az ingatlanbefektetések arányát. Egy-egy tranzakció lebonyolítása viszont az ingatlanpiacon 3-12 hónapot vesz igénybe. A napokban három ingatlant is vásárolt a Magyar Posta Takarék Ingatlan Alap, és a következő hónapokban további ügyletek zárulhatnak le. Az alapkezelő kereskedelmi és logisztikai ingatlanokat, irodaházakat is keres. Fő célja, hogy minőségi ingatlan- és bérlői állományt építsen ki. A Diófa 2014 óta az ingatlanbefektetési piac egyik legaktívabb szereplőjének számít, egy év alatt nyolc tranzakciót bonyolított le, 2015 végén már 12 bérbe adható ingatlannal rendelkezett. Az első irodaház, amelyet megvettek, a Buda Business Center volt, amelynek kihasználtságát tavaly 100 százalékosra növelték. A tavalyi év legnagyobb tranzakciója az Info- park E épületének megvásárlása volt. MW BUDAPEST A lapunkat is kiadó Mediaworks médiavállalat nyolc vidéki napilapjának több évtizedes archívuma érhető el immár bárki számára az interneten. A kiadó és nyolc megyei könyvtár együttműködési megállapodása alapján a lapok digitalizált oldalai a Hungaricana Köz- gyűjteményi portál felületén (www. hungaricana.hu) látogathatók. A jelentős kezdeményezés a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jöhetett létre, a digitalizálást az Arcanum Adatbázis Kiadó vállalta. A nyolc újság (Békés Megyei Hírlap, 24 Óra, Heves Megyei Hírlap, Somogyi Hírlap, Tolnai Népújság, Új Néplap, Petőfi Népe, valamint az Új Dunántúli Napló, amelynek archívuma a napokban lesz elérhető) az ötvenes években indult, s egészen a kezdetektől kerültek fel a 2000- es évekig évfolyamok. így minden lap esetében átlagban mintegy ötven év híranyaga tölthető le a netről. „A megyei napilapok az adott országrészek igazi krónikásai, így az évtizedek alatt megjelent hatalmas anyag a legrészletesebben tartalmazza a megyék bő fél évszázados történelmét” - hangzott el a Mediaworks részéről az Internet Fiesta 2016 konferencia tegnapi zárónapján. A kezdeményezéssel Tőzsér Istvánné Géczi Andrea, az egri Bródy Sándor Könyvtár igazgatója kereste meg kiadónkat, s szerinte így több mint egymillió újságoldal olvasható az interneten. „A Hungaricana célja, hogy a nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető kultúrkincs, történeti dokumentum mindenki számára áttekinthetően váljon hozzáférhetővé - mondta az igazgató. - A megyei napilapok helyi közéletről adnak hírt, a helyieket megszólítva. Bárki azt is visszanézheti a kereséseknél, hogy a lapok az évtizedek folyamán mely cikkekben írtak családtagjaikról, ismerőseikről.” MW Áder János visszaküldte a nok-törvényt BUDAPEST Megfontolásra visz- szaküldte tegnap az Ország- gyűlésnek a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nők) szóló törvényt Ader János. A jogszabályt egy hete fogadták el a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal javaslatára. Az államfő közölte: támogatandó célkitűzés a családok otthonteremtési lehetőségének bővítése állami segítséggel, ám ennek végrehajtása áttekinthető, a folyamatban résztvevőknek megfelelő garanciákat adó szervezet kialakítását igényli, a működés szigorú hatósági felügyelete mellett. Szerinte a törvény ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaz a nők és a közösséget működtető, annak vagyonát kezelő szervező jogállásával, szervezetével és működésével kapcsolatban. A kormány tiszteletben tartja az államfő döntését, a felvetett kérdések a részletszabályokat tartalmazó kormányrendeletben rendezhetők - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. MW Milliónyi megyei újságoldal elérhető néhány kattintással
