Új Néplap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-22 / 68. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁRCIUS 22., KEDD KŐRÖSTETF- A megyehatár közelében lévő náddal borí­tott területekről egy speciális nádarató gép segítségével vág ták le a nádat. A kévébe rakott növényeket a tisztítást és kö­tegelést követően fogják elszállítani. Felvételünkön Balogh Miklós (balról) és Poczók Csaba nagyiváni nádaratók látha­tók a speciális aratógéppel. SZ. ZS Szőnyegeket szőnek az intézményeknek TISZADERZS A településen összegyűjtött és már használ­hatatlan ruhákat a közfoglal­koztatottak feldarabolják és gombolyabokat készítenek belőlük. Az összetekert csí­kokból szövőszékeken rongy­szőnyegeket szőnek a telepü­lés intézményeinek. Képün­kön Kertész Jenőné látható szövés közben. (szs) Kisebb tüzek a nagy szélben JÁSZKUNSÁG Több helyen is felizzottak kisebb tüzek a sza­badban a hét végén - tudtuk meg S. Tóth Anikó megyei ka­tasztrófavédelmi szóvivőtől. Bár nagy kárt a megyében nem okoztak, de a jelenség továbbra is arra figyelmeze- tet, hogy a tavaszi szelekkel együtt a szabadtéri tüzek idő­szaka is megérkezett. Példá­ul nádas égett Szandaszőlő- sön, a Holt-Tisza Alcsi-szigeti szakaszán vasárnap délután. A szolnoki hivatásos tűzoltók gyalogosan tudták megköze­líteni a helyszínt. A tűzoltók kéziszerszámokkal, vízzel ol­tották el a parázslást, izzást, ami százméteres szakaszon érintette a vízpartot. (gsz) Világbajnoki ebtolongás SZOLNOK Újra Szolnok ad he­lyet egy nagyszabású nemzet­közi kutyaversenynek. A Fran­cia Pásztorkutya Klub, a Hun­gária Belga Juhászkutya Klub és a Szolnoki Czimre Kutya­iskola közös rendezésében - egy eseménybefűzve - négy munkakutyás világszövetség világbajnoki válogatóversenyt, valamint magyar bajnokságot rendez március 26-án és 27- én kutyáknak és kutyatartók­nak a Szolnoki Főiskola mögöt­ti lovaspályán. A díjtalanul láto­gatható nemzetközi rendezvé­nyen hét ország közel negyven versenyzője több mint tizenöt kutyafajtával vesz részt. A ver­seny alatt látható lesz fegyel­mező, őrző-védő és nyomköve­tő munka is. ■ (mg) A szolgáltatók attól felnek, a készpénzt nem pihenésre költenénk Csak SZÉP-kártyával megy? Folytatás az 1. oldalról JÁSZKUNSÁG Leginkább a ki­sebb turisztikai cégekre jel­lemző, hogy bevételeik túlnyo­mó része a pihenőkártyákból származik. A belföldi turizmus egyik legfontosabb forrását a SZÉP-kártyán keresztül befolyó bevétel jelenti, ezért az utalvá­nyok kivonása, a juttatás kész- pénzesítése alapvető változáso­kat eredményezne az ágazat­ban. Az elmúlt évek során na­gyon sok szolgálatató csatlako­zott ehhez a rendszerhez, épp az egyre nagyobb igény miatt.- Egyelőre még nem alakí­tottuk ki az álláspontunkat, de nyilvánvaló, hogy a szál­lásadók számára óriási érvá­gást jelentene, ha megszűn­ne a SZÉP-kártya - mondta el Nagy Levente, a Falusi Turiz­mus Egyesület megyei elnö­ke. - Még semmi biztosat nem tudunk, de az utóbbi évek ta­pasztalata az, hogy egyre töb­ben fedezik a pihenésüket ily módon. Bízom benne, hogy vé­gül sikerül olyan megoldást ta­lálni, amely mindenki számá­ra megfelelő lesz. Szarvasi Lászlóné megyebe­li magánszállásadó lapunknak szintén arról beszélt, hogy a tervezett cafeteriaváltozás ko­moly visszaesést jelentene a forgalmukban.- A vendégeinknek csaknem fele fizetett eddig SZÉP-kártyá- val, elsősorban a fiatalabb, kis­gyermekes családok. Átlago­san öt-hét napot töltöttek ven­dégházukban a nyári hónapok­ban, sokuknak ez volt az egye­düli nyaralásuk abban az év­ben - tudtuk meg tőle. A korábbi üdülési csekk, majd az elmúlt években a SZEP-kártya a lakosság pihe­nését, rekreációját, munkaké­pességének javítását szolgálta, egyben segítette a gazdaság to­vábbi fehérítését. A SZÉP-kár- tya-rendszerben a korábbi, rengeteg papírmunkával járó nyilvántartások már megszűn­tek, a három zseb pedig széle­sebb választási lehetőséget biz­tosít a munkavállalók részére.- A tervezett készpénzesí- téssel minket mindenképpen veszteség érne, mert az eddigi vendégeink ennek az összeg­nek jelentős részét biztosan nem erre a célra fogják felhasz­nálni - emelte ki Perge József, a berekfürdői strand vezetője. - Úgy gondolom, ez minket ne­gatívan érint majd, hiszen je­lenleg tízmilliós nagyságren­det tesz ki a bevételünkből a SZÉP-kártyás fizetés. A má­sik oldalról, munkálatatóként viszont elképzelhető, hogy va­lamivel több juttatást fogunk tudni adni a dolgozóinknak. A „fürdőtulajdonos” cserke- szőlői önkormányzat szintén komoly érvágásnak tekinte­né, ha megszűnne a SZÉP-kár­tya. Közismert, hogy a tiszazu­gi település bevételének jelen­tős része a turizmusból szár­mazik. Szokolai Lajos polgár­mester elmondta, az elmúlt év­ben 142 millió forintot hagy­tak Cserkeszőlőn a vendégek, amit SZÉP-kártyával fizettek. Ez a teljes árbevétel nyolc szá­zalékát jelenti. A településve­zető úgy véli, a 142 millió fo­rint akár felének is búcsút le­het inteniük, ha valóban meg­szűnik az effajta cafeteria. A készpénzt ugyanis Szokolai Lajos szerint sokkal könnyeb­ben költik másra az emberek, azt könnyelműbben kezelik. Nyilvánvaló tehát, hogy a belföldi turizmussal foglalko­zók • számára mindenképpen komoly problémát jelentene, ha hirtelen megszűnne ez a cafe- tériaelem, s nem gondoskodná­nak a kiváltásáról a döntésho­zók. A tervek szerint azonban legkésőbb nyárra megszület­nek azok a döntések, amelyek alapján tisztán lehet majd lát­ni, miként működik majd az új cafeteriarendszer 2017 január­jától. J. zs., sz. zs. Az ötven százalékot is elérte a bevétel Az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt években a szállo­dák belföldi szobaarbevé- teleinek mintegy húsz-hu­szonöt százalékát fizették ki SZÉP-kártyával, de vannak olyan szálláshelyek is. ahol a kártyás bevételek elérték az ötven százalékot is. Tavaly a SZÉP-kártyás szálláshelyi költés hét százalékkal nőtt, es összesen mintegy 83 mil­liárd forintot tett ki - ebben a szálláshelyi költés mellett jelentős vendéglátó és sza­badidős forgalom szerepel mintegy 14 milliard forintos áfatartalommal. HÍREK Szociális farmokkal a fejlődésért SZOLNOK Szociális farmok jö­hetnek létre a közeljövőben ha­zánkban. Erről tartottak teg­nap úgynevezett roadshowt a, megyeszékhelyen, melyről Ko­csis Gabriella, az Alföldi Vál­lalkozásfejlesztő, Innovációs Kft. ügyvezetője lapunknak el­mondta, hogy külföldön ez a program már jól működik. A lé­nyege, hogy hátrányos helyzetű- eket hasznos tevékenységre ösz­tönöznek, ezzel is növelve a vi­dék megtartóerejét. A program kulcsa az, hogy a mezőgazdasá­gi szereplők össze tudjanak fog­ni a civil társadalommal; ha ez a kapcsolódás létrejön, akkor tud­nak hatékonyan dolgozni a ben­ne szereplők. T. A. SZOLNOK A Varga Katalin Gimnázium adott otthont a középiskolások Szenti Ernőről elnevezett megyei rajzversenyének a minap. A pálya­munkákból kiállítást rendeztek az intézményben. Felvételünk a rajzoló fiatalok egy csoportját örökítette meg. SZ. ZS. Növelnek a falu megtartóerejét TISZAVARKONY A napokban meg­szavazta a képviselő-testület, hogy az önkormányzat szociá­lis keretéből támogatják az első lakáshoz jutókat. Kétszázezer forint vissza nem térítendő tá­mogatást kérhetnek azok, akik most építkeznek és öt éven be­lül megkapják a lakhatási enge­délyt, illetve használt lakást vá­sárlók azzal a feltétellel, hogy az ingatlant nem idegeníthetik el, kivéve, ha helyben vásárolnak helyette másikat.- Voltaképp ez egy gesztus- értékű lépés, amivel a település megtartóerejét szeretnénk nö­velni - nyilatkozta Hegedűs Ist­ván polgármester. - Elég sok el­adó ingatlan van a faluban, olya­nok is, melyek a szerényebb jö­vedelemből élők számára is megfizethetők. Igyekszünk kü­lönböző fejlesztésekkel minél szebb és élhetőbb környezetet kialakítani, hogy érdemes le­gyen a fiataloknak itt maradni. A település is jó helyen fekszik, közel van a városhoz, a közbiz­tonság is jó, és úgy néz ki, a ko­rábbi években jellemző lakos- ságszám-csökkenés is megállt. A támogatást helyiek mel­lett olyanok is kérhetik, akik itt szeretnének letelepedni, és még nem rendelkeznek saját ingatlannal. Mint a polgármes­ter mondotta, ha egy évben tíz főnek tudnak így segíteni, az már sikernek számít. К. B. Továbbképzés: hogy csinálják igazán jól? SZOLNOK A Verseghy Ferenc könyvtár a Magyar Könyv­tárosok Egyesületének me­gyei szervezetével közösen in­dított el egy szakmai tovább­képzés-sorozatot. Az első, hét­fői rendezvényen a megye több mint hatvan könyvtárosa hall­gatta meg dr. Kállai Mária kor­mánymegbízott Ha jól csiná­lod... című átfogó, összegző elő­adását a minőségbiztosítás fon­tosságáról, valamint Sohajdáné Bajnok Katalin, az egri megyei könyvtár igazgatóhelyettesé­nek a gyakorlati megvalósítás­ról, tennivalókról szóló fejtege­tését. A könyvtárosoknak még két alkalommal szerveznek a témában szakmai napot. К. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom