Új Néplap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-19 / 66. szám

4 SZOLNOK ÉS KÖRNYÉKE 2016. MÁRCIUS 19., SZOMBAT HÍREK Ruhaadományt kapott a központ ÜJSZÁSZ A Zagyva Menti In­tegrált Központ család- és gyermekjóléti szolgálathoz gyakran hoznak be a rá­szoruló családoknak szánt adományokat. Ruhaneműt legnagyobb mennyiség­ben a református egyház­tól szoktak kapni, de gyak­ran fordulnak hozzájuk ma­gánszemélyek is. így tett a kétgyermekes Szabó Ist­vánná is, aki lánya kinőtt ruhaneműit ajánlotta fel a rászorulóknak, a holmikat Nagy-Rácz Anikó családse­gítő vette át tőle. (kb) Először adták át az elismerést SZAJOL Közszolgálatért em­léklapot vett át a napokban Kurdics Lajosné több évti­zedes munkájának elisme­réseként. Az önkormányzat rendeletének értelmében Szöllősi József polgármes­ter először adott át ilyen ki­tüntetést. Kurdics Lajos­né köztisztviselőként a pol­gármesteri hivatal pénzügyi osztályán dolgozik, de ha­marosan nyugdíjba megy. A polgármester elmondá­sa szerint pont azért is hoz­tak létre ilyen elismerést, hogy az arra méltó, nyugdíj előtt álló dolgozók teljesít­ményét ezzel is elismerhes­sék. Az emléklapot mindig március 15-én adják át. (ta) Bégetéstől hangos a rékasi farm ZAGYVARÉKAS Megsza­porodott az értékterem­tő közfoglalkoztatási prog­ramban létrehozott farm állatállománya Zagyva- rékason. A tavaly beszer­zett tizenöt anyajuhtól a napokban összesen nyolc kisbárány született - tud­tuk meg Jánosi József pol­gármestertől. (kb) Novellát írtak életéből, megkérték a kezét is Ténylega méret a lényeg A város egyik legrutinosabb nói szabójaként meg mindig örömmel dolgozik Icus Novellát írt róla egyik vendége Holeviczky Zoltánná női sza­bó ha munkáról volt szó, fér­fiaknak sem mondott nemet. Egyik leghíresebb vendége a már elhunyt Újfalusy Tóth Endre költő-író volt. aki életé­ben többször is meglátogat­ta Icust.- Endre mindig egy szál ró­zsával a kézben érkezett. Egy­szer azt találtam mondani, hogy az egész életem egy tör­ténelem, amiből regényt is le­hetne imi. Erre azt válaszolta, Icuka, én leírom magának! És én elkezdtem neki mesél­ni, mesélni... A könyv tényleg megszületett, egy novelláskö- tetben kaptam szerepet. A ki­advány most is itt van nálam, a műhelyemben. loó Zsuzsa zsuzsanna.joo@mediaworks.hu SZOLNOK - Ötezer névjegykár­tyám van már szerteszét Szolno­kon. Legalább ennyi vendégem biztosan volt az elmúlt jónéhány esztendőben - állítja Holevicz­ky Zoltánná női szabó. Csöpp­nyi belvárosi műhelye egyben birodalma, második otthona is. Kabátok, vállfára akasztott in­gek, félig kész nadrágok között vezet az utunk a székekig. Fur­csa, de még egy asztal alá helye­zett ágybetét is csábítja a betérő­ket, heveredjenek le oda.- Az kizárólag az unokáim fekhelye, ha nálam vannak, ott szoktak aludni délutánonként - árulja el Ilona, vagy ahogy min­denki ismeri és szólítja őt: Icus. - Vendégeim nálam otthon érez­hetik magukat, bizony, sokan térnek be hozzám. Van, amikor csak azért, hogy megismerjenek, mert hallottak rólam, van, ami­kor én hívok be valakit. Történt például, hogy egy ballagó kis­lány 18 centis szoknyát kért tő­lem. Megüzentem az édesanyjá­- A férfi mindenáron za­varba akart hozni. Bevallom, majdnem sikerült is akkor, amikor alsónadrág nélkül je­lent meg próbálni. Minden­áron azt akarta, segítsek neki a cipzárt felhúzni. Én viszont ragaszkodtam ahhoz, hogy oldja csak meg egyedül - nevet Icus. - Egy másik férfi még a kezemet is megkérte. Amikor nemet mondtam, azt válaszol­ta, „Icuskám, pedig én tudnék magának zongorázni!” Holeviczky Zoltánná kezei közül különleges ruhák is ki­kerültek már. Ilyen volt a Stuart Mária-galléros blúz, a kalocsai mintás, csipkés szoknya vagy a párta.- Mindent meg tudok varrni! Ha először úgy gondolom, még­sem, akkor sem árulom el, in­kább addig töröm a fejem, amíg rátalálok a megoldásra! Szokták is mondani, vibrálok, sugárzók, mint az atomerőmű, káros anya­gok nélkül! Holeviczky Zoltánné Icus negyvenhat esztendeje szab-varr. A hosszú évtize­dek alatt több ezer nő álma­it öntötte ruhába. Ő Szolno­kon A női szabó. nak, jöjjön be hozzám, szeretnék vele beszélni erről a tizennyolc centiről. Az anyuka be is jött, vé­gül harminchárom centis szok­nyája lett a ballagó ifjú hölgynek. Mert hiába a diáklány viseli a ru­hát, mégiscsak anya fizet! Icus elmagyarázza, előfordul, hogy bizonyos kéréseket nem teljesít. De előtte mérlegel.- Ha valaki a fellegekben jár és azt érezteti, hogy különb ná­lam, nem szólok, ha a százhar­minc küójára nagy virágos ru­hát szeretne varratni. Ha kiké­ri a véleményemet, mindig meg­mondom, mi lenne neki az elő­nyösebb - válaszolja őszintén a női szabó, aki úgy tűnik, eseten­ként stílustanácsadó is. No meg pszichológus, lelki társ, barátnő. Azt mondja, egy jó szabónak sze­retetet és tiszteletet kell sugároz­nia, kevés, ha „csak” varrni tud.- A legidősebb, kilencven éves vendégem két hete látoga­tott meg. A vékony, törékeny né­ninek az volt az óhaja, amíg ná­lam van, csak vele foglalkozzak. És varrják neki egy csodaszép ruhát abból az anyagból, melyet sokáig őrizgetett. Amikor elké­szültem, levettem a cipőjét, rá­segítettem az új ruhát. Belepil­lantott a tükörbe és könnybe lá­badt a szeme. Azt mondta, „míg élek, nem feledem, mennyi örö­met okozott nekem". Hát... ilye­nekért érdemes dolgozni. A háromszoros nagymama persze vicces történeteket is megoszt velünk. Például azt, amikor egy fiatalember fehér nadrágot ment hozzá varratni. „Vibrálok, sugárzók, mint az atomerőmű” - vall munkához való viszonyáról HÁROM PERCBEN 3 kérdés 3 válasz Túróczi Gergely, az Örök Ifjak Csoportvezetője Házi fortélyokat tanulnak a rákóczifalvaiak az Örök Ifjak Csoport szervezésében. Nem­régen a csigakészítés tech­nikáját sajátíthatták el az ér­deklődők a Varsány Művelő­dési Házban. Túróczi Gergely­től, a csoport vezetőjétől azt kérdeztük, miért tartják fon­tosnak a csaknem elfeledett hagyományok felélesztését.- Mivel csoportunk egy év­vel ezelőtt alakult, egyelőre keressük az utunkat. Az biz­tos, hogy a régi hagyományo­kat nem szabad veszni hagy­ni, azt újra kell tanulnunk, tovább kell gondolnunk és ami ugyanolyan fontos: át kell adni az utókornak. Ezt szerencsére egyre többen fel­ismerik.- Kik érdeklődtek a csigasod­rás iránt? Csak az idősebbek?- Nem! A családias, vidám hangulatú délutánhoz nem­csak az idősebb generáció, hanem az általános iskolá­sok is csatlakoztak. Egyéb­ként is az a célunk, hogy a fi­atalokat tanítsák meg az idő­sebbek a legkülönbözőbb há­zi fortélyokra. És nem csak a falvaiakat, hanem a környék­belieket is. Felvettük már a kapcsolatot Kengyellel és Rá- kócziújfaluval is.- Nem kényelmetlen, hogy egy férfi a csoport vezetője? Aki ráadásul fiatal is?- Csöppet sem. Egyedül élek, szívesen tanulok a tapasztal­tabbaktól, a megszerzett tu­dást pedig én magam is tu­dom otthon kamatoztatni.- Lesz folytatása a házi prak­tika programnak?- Hogyne! A következő csi­gasodrásra április 7-ére vá­runk mindenkit, de terve­zünk a későbbiekben szap­panfőzést, hímzést, horgo­lást, kötést és gasztroajándé- kok készítését is. Megáldották a hamarosan létrejövő iskolai tankert növényeit Apák napi ünnepséget tartottak SZOLNOK Apák napja ünne­pe volt tegnap a Tiszaparti Ró­mai Katolikus Általános Isko­la és Gimnáziumban. Ez jeles nap, Szent Józsefhez, Jézus ne­velőapjához kapcsolódik, in­nen ered az apák napja hagyo­mánya. A katolikus egyház az apák napját március 19-én, Szent József napján tartja. Az ünnep az általános isko­la udvarán kezdődött, ahol apu­kák és gyermekeik előtt beszélt Máthé György esperes plébá­nos. Ezt követően megáldotta azokat a növényeket, amiket hamarosan az iskola udvarán létrehozandó iskolai tankert­ben fognak elültetni. Gyuri atya - ahogyan mindenki szólítja ­Máthe György esperesplébános megáldja a növényeket megköszönte a támogatóknak az adományokat, amivel színe­sebbé válhat mind az iskola ud­vara, mind pedig a gyermekek ismerete a természetről. Balog Zsolt igazgatóhelyettes ezután beszélt az ünnep fontosságáról és Szent Józsefről. Majd az intézményben apu­kák csemetéikkel ötletes felada­tokat oldottak meg, amiket az iskola nevelői találtak ki annak érdekében, hogy a szülő-gyer­mek kapcsolat még szorosabbá válhasson. A mókás feladatokat követő­en a római katolikus templom­ban szentmisét tartott Szent Jó­zsef és az édesapák tiszteletére Gyuri atya. • T. A. Parkolhatunk mindig ugyanott? SZOLNOK Mint más nagyváros, a megyeszékhely sem mentes a parkolási problémáktól. Egyik olvasónk is szóvá tette, hogy hi­ába váltja meg lakhelyére, a Má­ria utcára az éves parkolási bér­letet, alig talál helyet a háza előtt. Azt elfoglalják az automatáknál váltott jeggyel parkoló autósok. Problémájával megkerestük az ügyben illetékes NHSZ Szol­nok ügyfélszolgálatát, ahonnan Petrovics Zsuzsanna marke­ting asszisztenstől kaptunk vá­laszt kérdésünkre. Tájékoztatá­sa szerint a lakásonként meg­határozott feltételekkel kiadha­tó bérlet a lakóhelyhez legköze­lebbi parkolóban biztosít parko­lási lehetőséget az adott évre, de egy meghatározott parkoló­hely kizárólagos használatára nem jogosít. Jelen esetben a Má­ria utca teljes hosszára érvényes, de megváltása nem jelenti azt, hogy pontosan az elé a ház elé szól, ahol a lakossági bérletre jo­gosult lakik. Ugyanakkor ennek a kedvezményes, az adott év­re szóló bérletnek az ára töredé­ke a zónás bérletekének. Az el­mondottak szerint az olvasónk­nak, mint az utcában lakó szol­noki lakosnak nyújtott kedvez­mény többek között a bérlet árá­ban jelenik meg. Emellett nagy területre szóló érvényessége va­lószínűsíti, hogy tulajdonosa la­kása közelében tud parkolni a gépjárművével. SZ. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom