Új Néplap, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-18 / 65. szám

g MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁRCIUS 18., PENTEK A Hegedűsök rendkívül büszkék arra, hogy több száz éve meghatározóak Szajolban település SZAJOL - Nagyon különleges volt átadni ezt a zászlót. Ez egy huszonnegyedik éve tar­tó kutatás eredménye, egyik csúcspontja - mondja ifjabb Hegedűs K. Ferenc. A zász­ló átadását a polgármester, Szölló'si József is támogat­ta, így jött létre a különleges esemény. Szajol és a Hegedűs család címere ugyanis a ré­gi időkben teljesen megegye­zett és ma is majdnem ugyan­az. Ez nem véletlen, hiszen a Hegedűs család története egy­kor Száj óléval szorosan össze­fonódott, lévén a család vala­ha a település jelentős földbir­tokosa volt. A most negyvenhat éves in­formatikus fiatalember end- rődi születésű nagyapjától hallott annak idején családi legendákat. Mivel katonaem­ber volt a II. világháború ide­jén, neki igazolnia kellett a származását, akkor már be­szerezte a születési anyaköny­vi kivonatokat, amiben az ő nagyapja neve mellett szere­pelt a nobilis szó, ami neme­si származásra utalt. Megem­lítette még a száj öli gyökere­ket, továbbá a nevünkben а К betűt is, ami a legenda szerint - de ezt nem sikerült igazol­ni - a nagykállói Kállay csa­láddal való rokonságra utal, ami egy ősnemes család. így indultunk el huszonnégy év­vel ezelőtt. Merthogy akkor már lehetett családfát kutat­ni, míg a rendszerváltás előtt ezt kifejezetten rossz szem­mel nézték.- Felültünk hát a vonat­ra, mert akkor még kocsink nem volt, és elmentünk End­rédre. Utána következett Bé­késcsaba, ahol a dédapa szü­letett. Mivel akkor már Bu­dapesten laktam, elmentem az országos levéltárba is. Itt mikrofilmen lehetett az egy­házi anyakönyveket tanulmá­nyozni - mesélte Ferenc. Egy ilyen látogatás során elakadt, így segítséget kért. így fordult dr. Kollega Tarsoly Istvánhoz tanácsért, aki ma a Magyar Családtörténet-kutató Egye­a kapcsán több évszázados vita alakult ki a később grófi ran­got kapott Almásy családdal. Amikor az Almásyak ugyan­is királyi adományt kaptak 1700-ban, akkor a szajoliak nem Szajolban laktak, mert a lakosság elmenekült onnan. Ez jó alkalmat adott az Almá- syaknak a szajoli földek elfog­lalására. De hogy még a kez­detekre visszakanyarodjak, a család Dévaványáról való­színűleg beházasodás útján került Szajolba, ahogy a leg­több szajoli birtokos család is. 1667-ben tűnik fel a család az iratok szerint először Szajol­ban. Ekkor körülbelül tizenöt kisnemesi család lakott a fa­luban. A Hegedűs család fo­kozatosan került többségbe a szajoli földek felett. Sokszor a saját igazságuk érdekében az igazságtalanságoktól sem riadtak vissza, aminek per­sze szintén perek lettek a kö­vetkezményei. A hosszas pe­reskedés aztán megbosszulta magát, mert valószínű, hogy ez vezetett a Hegedűsök el­szegényedéséhez, de a ren­geteg utód miatt is szétapró­zódott a vagyon, a föld. Csak egy adat: 1778-ban már hu­szonhat ágra oszlott a birtok, míg 1845-ben már nyolcvan­ra. Hogy a vasúti fővonal Sza- jolt érintette, az elszegénye­lem, profi történészek között is megállja majd a helyét - mond­ja Ferenc. - Mivel nem szere­tek kritizálható munkát meg­jelentetni, szakmai körökben az egyik legrettegettebb lek­tort választottam, aki elfoglalt­sága miatt kollégáját ajánlot­ta maga helyett. Szerénytelen­ség nélkül mondhatom, jó kri­tikákat kaptam a füzetecské- re, így most egy nagyobb mun­kába fogok a könyvemmel. En­nek egyik érdekessége lesz, hogy a fellelhető iratok szöve­geit is tartalmazza majd átirat­ban. Az anyag nagy része már készen áll, sőt, most úgy gon­dolja, hogy nem is egyben ad­ja majd ki, hanem több rész­ben. A kutatással persze soha nem lehet leállni, hiszen példá­ul van egy nagy lyuk a család­fában, amit szeretnék még fel­dolgozni - mondja a fiatalem­ber, aki honlapot is üzemeltet a családját érintő anyagokkal. \ sülét elnöke, aki a szobájában levette a polcról a Heves vár­megye nemes családjai című könyvet, és kikereste belőle a szajoli Hegedűsöket. - Én ak­kor még azt sem tudtam, hogy a családomat egy hevesi vo­natkozású könyvben kell ke­resni. Csak később derült ki számomra, hogy Heves vár­megyéhez volt csatolva Szol­nok megye háromszáz évig. Önálló lász-Nagykun-Szolnok megye ugye csak 1876-tól lé­tezik - említi meg a kutató.- Nos, ezt az említett köny­vet Heves vármegye főlevél­tárnoka, Orosz Ernő készítet­te, ami tele van levéltári jel­zetekkel. Ezekkel felvértezve mentem el Egerbe, és leltem sok forrásanyagra. Itt buk­kantam rá a címeres nemes­levél hiteles másolatára, és az 1669-es királybirtokadomá- nyozó-levélre is. Ezek nagy lökést adtak a további kutatá­somnak - jegyzi meg Ferenc.- Ami emlékezetes, hogy ezeket nem is tudtam akkor értelmezni, mert latinul íród­tak. Nagyon jó hasznomra vol­tak a kutatásban a peres ira­tok, ugyanis a Hegedűs csa­lád nagyon sokat pereske­dett. Ennek több oka volt. Vi­ta volt például több szomszé­dos településsel, Tiszatenyő- vel, Tiszapüspökivel. Előbbi dett Hegedűsök közül sokan lettek vasutasok. Ugyanak­kor még az 1800-as évek vé­gén Szajolban a legnagyobb földbirtokos egy bizonyos He­gedűs Ábel István volt. Ma kö­rülbelül ötszáz leszármazott­ról tudok, akik mind a roko­naim - fejti ki. A fiatalember nagyapja is igencsak említésre méltó a Hegedűsök életében, hiszen idősebb Hegedűs Ferenc im­máron százkettő éves. Vas­utasból lett katona, részt vett Észak-Erdély, Kárpátalja és a Felvidék visszafoglalásában, amiért kitüntetéseket ka­pott. Utána pedig megjárta a Don-kanyart az első vonalak­ban. Eredetileg huszárként vo­nult be, de rájöttek, ezen harc­modornak nincs helye а II. vi­lágháborúban, így lett harcko­csizó, társai közül sokan nem tértek haza a frontról. A há­borút követően nem tartottak igényt a szolgálataira, B-listá- ra került. Később a Konzerv­gyárban és a Volánnál lett so­főr. A nyugdíjkorhatárt elérve irodába kerüít, és kilencvenöt éves koráig dolgozott!- Most jutottam el oda, hogy egy könyvben jelentes­sem meg kutatási eredménye­imet - árulja el Ferenc. - Ama­tőr kutatóként tanultam bele a „szakmába”, és mivel maxima­lista ember vagyok, nem elég­szem meg azzal, hogy megáll­ják a középszerűség szintjén - teszi hozzá joggal, hiszen egy harmincnégy oldalas szakcik­ket egy kis füzetben a saját költségén már kiadott tavaly A szajoli Hegedűs család rö­vid története és erki zálogbir- tokossága címmel. Ennek meg­írására dr. Fülöp Tamás, a me­gyei levéltár akkori igazgatója kérte fel. - Olyan szintű mun­kát szeretnék majd a könyvvel kiadni a kezemből, ami rémé­A hivatalban jelenleg is láthatók az emlékek ü j Tajtiné Hegedűs Mónika, a százkét éves idősebb Hegedűs Ferenc, j Hegedűs Ferenc, ifjabb Hegedűs Ferenc, Dávidné Hegedűs Zsuzsanna i és a legkisebb leszármazott, Tajti Dominik állnak a családzászló előtt A polgármesteri hivatal lép­csőfordulójában egyre több re­likvia látható a Hegedűs csa­ládról. Megtekinthető példá­ul az 1701-es címeres nemes­levél másolata. Az eredeti ira­tot nem volt egyszerű megta­lálni, mert ötven évvel ezelőtt valaki a sok száz Hegedűs kö­zül kölcsönadta szakdolgo­zatíráshoz. 2011-ben került vissza a családhoz - mu­tatja a lépcsőházban if­jabb Hegedűs Ferenc. A legrégebbi doku­mentum egy várme­gyei közgyűlési be­jegyzés, ami arról ta­núskodik, hogy Hegedűs Já­nos címeres nemes levele az előző évben, vagyis 1658 nya­rán az akkori török- és tatár- dúlás idején elveszett és ehe­lyett egy bizonyságlevelet, azaz igazolást szeretett vol­na kapni a vármegye közgyű­lésétől - ami sikerült is - ar­ról. hogy ő nemes személy. Ez nagyon lényeges volt az akko­ri jogviszonyok között. Ez az első említése a családnak, in­nen lehet tudni, hogy a család nem sokkal korábban emel­kedett ki jobbágysorból. Nyá- ry Zsigmond felszabadított jobbágya volt az első nemes Hegedűs. Nyáryról annyit ér­demes tudni, hogy Dévaványa földesura volt, akkor még ez a Hegedűs János ott lakott. Nyáry a diósgyőri vár kapitá­nya volt, feltehetően dévavá- nyai jobbágyai ott katonás­kodtak. Nyáryról tudni lehet, hogy pénzügyi nehézségei tá­madtak, ezért a jobbágyait el­kezdte hatalmas pénzért fel­szabadítani. Az így felszaba­dított jobbágyok a megvásá­rolt szabadság mellé címeres nemeslevelet is kérvényeztek a királynál. Ezeknek óriási il­letéke, szinte egy fél falu ára volt. A korabeli törvények sze­rint két királyi tanácsos aján­lása is kellett ehhez. Könnyen elképzelhető, hogy ők is meg­kérték ennek az árát! Hogy honnét lehetett egy jobbágy­nak ennyi pénze, csak sejteni lehet, például hadizsákmány­ból. Egy másik emlék a Hege­dűs család címerkérő folya­modványa szintén 1701-ből. Százegy esztendősen vigyázzállásban tartott órát Még 2001-ben volt az első kap­csolatfelvétel a Hegedűs csa­lád Kállai ága és a szajoli ön- kormányzat között. Ekkor ke­rült fel a polgármesteri hivatal lépcsőházába az első tábla ar­ról. amely a Hegedűsök és a te­lepülés kapcsolatáról szól. Az­óta minden évben képviseli ma­gát valamelyik jeles ünnepen a család. Idősebb Hegedűs Fe­renc például mindig részt vett ezeken. Sőt. már százegy éve­sen a könyvtárban rendkívü­li történelemórát adott. Másfél órás volt az előadás, és azt vi­gyázzállásban tartotta! - tud­juk meg Szöllösi József pol­gármestertől, aki büszke arra. hogy évszázadokra visszame­nőleg jelentős mélységig tisz­tában lehetnek a település tör­ténetével ifjabb Hegedűs K. Fe­renc kutatásai nyomán. Családzászlót kapott Családzászlót adott át a na­pokban Hegedűs K. Ferenc és családja a szajoli önkor­mányzatnak. A család és a település élete egykor na­gyon szorosan egybeforrt, lévén a Hegedűsök birtoka volt évszázadokkal ezelőtt Szajol. Ezt a különleges kap­csolatot ifjabb Hegedűs K. Ferenc hosszú családfaku­tatás során tárta fel. Tóth András ujneplap@ujneplap.hu Hegedűs de Szajol щШШшЯИЯЯШШЯШЯш A Hegedűs család egykori címere Ma már meg is érti, mit olvas Ifj. Hegedűs Ferenc a hivatal lépcsőházában kiállított családi relikviákkal A jelenlegi szajoli címer- Kezdetben elolvasni is neheí ségeket okozott az egykori ira­tokat a mai irasképhez szokoti j szemmel - arulja el Ferenc. - Rengeteg tanulmányozás után jutottam el odáig, hogy egy ál­talán a magyar részeket el tud tam helyesen olvasni, nem is beszelve a latin szövegről, ami nek nagy része jogi tartalmú, rengeteg rövidítéssel. Mára ott tartok, hogy mar ezeket is tu­dom értelmezni - mondja Fe- I renc, akinek ezer oldalnyi irat­anyag gyuu össze a Kutatá­sai során Ez egy nemesi csa- iad esetében is ritkaságnak számit, jo, ha valaki par oldal­nyi eredeti dokumentumot ösz- sze tud gyűjteni a családjáról. Rengeteg pénzébe került ez, volt. hogy egy oldalt ezer forin­tért másolhatott le. Talán nem lehet véletlen, hogy a fiatalem­ber egy egyszobás lakásban la­kik és egy tizenöt éves Alfa Ró­meóval jár. De ezt nem panasz­ként mondja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom