Új Néplap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
2016-02-06 / 31. szám
www.eser.eavhazmeeve.hu info@efser.eeyhazmeeve.hu EGYHÁZMEGYEI Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK FEBRUÁR ÜZENETE „Lelkem Istenben lel nyugalmat, segítség csak tőle jön” (Zsolt 62,2). Országos Lelkipásztori Teológiai Napok EGER Az Országos Lelkipásztori Teológiai Napok január 25-én kezdődött Egerben, mintegy 204 résztvevővel, az Országos Lelkipásztori Intézet szervezésében. A nyitó szentmisét Ternyák Csaba egri érsek tartotta. Szentbeszédében hangsúlyozta: Az irgalmasság a szív átalakulásával kezdődik. A bűnbánatban és az arra adott válaszban, a megbocsátásban tapasztaljuk meg Isten irgalmas szeretetét. Fontos annak az élménynek a felelevenítése és tudatosítása, hogy mi magunk is irgalomra találtunk a jóságos és irgalmas Istennél. Ez az isteni irgalom formál át bennünket irgalmas emberekké. Gáspár István, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója bevezető előadásában visszatekintett a több mint négy évtizedes múltú rendezvénysorozatra, felidézte, hogy az elmúlt évben az Új evangelizáció volt a téma, míg most az irgalmasság lesz. Arról beszélt, hogy Jézus Krisztus az Atya irgalmasságának az ikonja, megtestesítője. Az idei év lehetőség, hogy földi zarándokutunkon elinduljunk Krisztus felé. Ezt követően Szabó Xavér ferences szerzetes az irgalom Jézusát mutatta be előadásában. A négynapos program során előadások hangoztak el az Isten irgalmasságáról, a kari- tászról és a kiengesztelődés- ről. A résztvevők Orosz Atanáz görögkatolikus püspökkel a Jézus-imáról beszélgettek. Január 28-án Kardos Csongor ferences szerzetes bemutatta, hogy mit jelentett Szent Ferenc számára a Naphimnusz, majd Nobilis Márió főiskolai adjunktus és Rohály Gábor, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület elnöke az irgalmas Teremtő, valamint a teremtett világ és az irgalom kapcsolatáról szólt. Az Országos Lelkipásztori és Teológiai Napokat Te Deummal zárták. (Нота) Az egri Szent János Továbbképző Központban 204 hazai és határainkon túli lelkipásztor, világi munkatárs, katekéta gyűlt össze. Ökumenikus imahét Egerben és Miskolcon EGER A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) 2016. január 17. és 24. között újra imahetet hirdetett a Krisztus-hívők egységéért. Január 17-én, vasárnap Egerben mindenki a saját templomában tartotta a nyitó istentiszteletet. Az Egri Bazilikában Csizmadia István plébános mutatta be a szentmisét. Hétfőn a református templomban tartották az ökumenikus istentiszteletet. Az igehirdető Ternyák Csaba egri érsek volt, aki köszöntötte a megjelenteket: a reformátusokat, az evangélikusokat, a baptistákat és a katolikusokat. Elmondta, hogy az idei imahét témáját a lettországi keresztények dolgozták ki, mottója: „Arra hívattunk, hogy az Úr nagy tetteit hirdessük!” (1 Péter 2,9). Az egri érsek rámutatott: Isten irgalmából, jóságából megváltottak lettünk, ha ezt az örömöt befogadjuk, hálával és jósággal telik meg a szívünk. Új lehetőségek nyílnak meg az életünkben. Ezért is volt nagy öröm a katolikus testvérek számára az Irgalmasság Szent Évének tavaly év végi elindítása, hiszen a liturgikus év minden ünnepében felfedezhetjük az Isten irgalmasságának misztériumát. A főpásztor arról is szólt, hogy szívünk legfőbb vágya egy olyan Egyházban élni, amelyben megvalósul a teljes egység. Ez pedig akkor valósulhat meg, ha Jézus Krisztushoz kerülünk egyre közelebb. Azért imádkozunk, hogy adja meg az Isten a látható egység ajándékát. A hét során az Egri Bazilikában Fekete Károly református püspök elmélkedését is meghallgathatták a résztvevők. Az imahét legemlékezetesebb összejövetele a Miskolci Egyetemen volt, ahol Pásztor Dániel református püspök-helyettes, Fabiny Tamás evangélikus püspök, Orosz Atanáz görög katolikus püspök és Ternyák Csaba érsek osztotta meg gondolatait a keresztények egységéről. H. J. Megnyílt az Egri Érseki Palota Kulturális és Turisztikai Látogatóközpont Képet ad az élő Egyházról Az érseki palota nyitva áll a nagyközönség előtt. A képen középen Ternyák Csaba érsek, mellette jobbról Soltész Miklós államtitkár. Az Egri Bazilikában megtartott érseki szentmisével kezdődött az Egri Érseki Palota Kulturális és Turisztikai Látogatóközpont ünnepélyes átadása január 6-án. A szentmisét követően Ternyák Csaba egri érsek a palota udvarán áldotta meg az épületet, Isten kegyelmét kérve azokra, akik a megvalósításán fáradoztak. EGER Az ünnepségen Virág Zsolt projektmenedzser a beruházásról elmondta: az Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP) keretében 1,1 milliárd forintos uniós forrásból megvalósuló fejlesztésnek köszönhetően az egri épületegyüttes Kö- zép-Európa egyetlen olyan főpapi palotája lesz, amelynek egyik szárnya napjainkban is eredeti funkcióját tölti be. A legrégebbi, legértékesebb középső része ugyanakkor teljesen megnyílik a nagyközönség előtt és komplex, sokrétű turisztikai szolgáltatást nyújt. Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár hangsúlyozta: minél több olyan egyházi fejlesztésre van szükség, mint a most megújult Egri Érseki Palota, amely azt üzeni a világnak: él az egyház és mindig támasza lesz a világban szétszóródó magyar fiataloknak.Az államtitkár úgy fogalmazott: egy egyházi épület felújítása soha nem öncélú, hiszen az egyház nem önmagában használja. Kitűnő példa erre a most átadott Egri Érseki Palota, amely most már nyitva áll a nagyközönség előtt. Habis László, Eger polgár- mestere köszöntőjében kiemelte: a város vonzerejét tovább növeli ez a megújult, megszépült épület.- Mi, egriek hiszünk abban, hogy városunk egy „kis Magyarország”, amely fontos egyházi, történelmi és turisztikai központ - hangsúlyozta Habis László. Magyarország alaptörvénye rögzíti, hogy a magyarok elismerik a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, ennek szellemében tehát az érseki palota felújítása Magyarország jelenét és jövőjét szolgálja.- Ez a hányatott sorsú épület most megújulva, és kapuit megnyitva az emberek, a város, a megye és az ország szolgálatában áll. Célunk az is, hogy a palota fenséges tereit bejárva, kiállításait megtekintve megnyíljon a látogatók előtt a katolikus egyház olykor zártnak tűnő világa és helyes képet adjon magáról az egyházról - mondta Ternyák Csaba érsek. Az államosítás évtizedei után 2002-ben került vissza az érsekség tulajdonába az épület, amelynek felújítása aránytalanul nagy feladat elé állított bennünket, ezért úgy döntöttünk, hogy főként uniós pályázati forrásból próbáljuk finanszírozni a helyreállítást. Sikerrel jártunk. Az itt látható kiállítások és maga az épület is az egyház múltját mutatják be, melyek történelmi örökségünkhöz tartoznak. Olyan kulturális értékeket ismerhet meg a látogató, amelyek arról tanúskodnak, hogy régen az egyház a kultúra és a művészetek egyik legfőbb mecénása volt. Ezek a szépségek, képek, liturgikus eszközök Isten dicsőségét hirdetik és az emberek lelki javát, kulturális és vallási identitásának erősítését szolgálják ma is. A látogatóközpont létrehozásával a díszudvar korábban mindig zárt kovácsoltvas kapujának kitárt szárnyai ma már egész nap belépésre hívják és várják a látogatókat. Ennek a hosszú ideig zárt kapunak a kinyitására utalva választottuk a látogatóközpont lógójául a kapu felső díszítő elemét. Az egri érsek ezután megköszönte mindazoknak a munkáját, akik bármi módon részesei voltak az épület és a díszudvar felújításának, valamint a kiállítások előkészítésének. Нота János JEGYZET A katolikus egyházban megkezdődött a rendkívüli Szentév, az Irgalmasság éve, amely kegyelmi ajándék, egyben feladat a számunkra. Mint minden ajándék ez is kötelez bennünket: azt várja tőlünk, hogy újítsuk meg az Isten irgalmas szereteté- be vetett hitünket. Gyakran jussanak eszünkbe Ferenc pápa szavai: „Az Úristen nem fárad bele abba, hogy megbocsásson nekünk. A probléma az, hogy nem kérjük eléggé sokszor a bocsánatát!” Mert talán nem hiszünk eléggé abban, hogy a mennyei Atya irgalmas szeretete és bűnbocsátó jósága képes megújítani az életünket, és az Istennel való kapcsolatunkat. A szentév alapgondolata, illetve mottója: „Legyetek irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas” (Lk 6,36). Sajnos, sokan vannak olyanok, akik nem tudnak Istenről, az irgalmas Atyáról, akinek az ismeretére és szere- tetére Jézus Krisztus tanított meg bennünket. Ferenc pápa gondolata szerint „Jézus Krisztus az Atya irgalmasságának az arca". Azért mondhatjuk ezt, mert a mennyei Atya irgalmassága a názáreti Jézusban vált láthatóvá és megtapasztalhatóvá. Arról sem feledkezzünk meg, hogy az Úr Jézus sokszor és sokféle módon beszélt Isten irgalmas szereteté- ről. Jézus hasonlatai szerint Isten, a mi meny- nyei Atyánk végtelenül irgalmas, mert ő olyan atya, aki felkelti napját a jókra és gonoszokra egyaránt (Mt 5,45). Nem engedi, hogy a búza közül kitépjék a konkolyt, mert ő időt és lehetőséget ad nekünk a bűnbánatra és megtérésre (Mt 13,29). Annyira irgalmas Atya, hogy jobban örül egy megtérő bűnösnek, mint kilencvenkilenc igaznak, akiknek nincs szükségük a megtérésre (Lk 15,7). A legszebb bibliai példázat (Lk 15) szerint olyan, minta tékozló fiú apja, aki egy eltékozolt bűnös élet után is visszafogad bennünket a szeretetébe, ha bűnbánatot tartunk. André Gide francia író szerint, ha Jézus napjainkban mondaná el a tékozló fiúról szóló példabeszédet, nagyon valószínű, hogy beszélne - a tékozló fiú és az idősebb testvér mellett - még egy harmadik testvérről, egy második tékozló fiúról is. Egy olyan tékozló fiúról, aki szintén otthagyta az atyai házat, vagyis teljesen eltávolodott istentől, teljesen saját elgondolásai szerint rendezi be az életét, de nem akar, és nem tud visszatérni az Atyai házba, mert nem hisz Istenben, és nem bízik a mennyei Atya irgalmas szeretetében.Sajnálatos módon egyre többen vannak ilyenek. Talán ez a jelenség a magyarázata annak, hogy a 20. század első felében az embert Teremtő és Üdvözíteni akaró Isten Fausztina Kowalska nővérnek adott magán-kinyilatkoztatás által felhívta a figyelmünket az isteni irgalomfontosságára. A nővér látomásában arra is parancsot kapott, hogy az Irgalmas Jézus képének elkészíttetésével is emlékeztesse az emberiséget arra, hogy csak Isten végtelen irgalma az, ami megmentheti a bűnös emberiséget. Aző lá- tomása.alapján rendelte el II. János Pál pápa, hogy minden esztendőben Húsvét második vasárnapja legyen az irgalmasság ünnepe. isteni irgalmasság Szentéve meghívás az igazi megtérésre és lelki megújulásra. A megtérés elsősorban elfordulás a bűntől és odafordu- lás Istenhez. Erre csak akkor vagyunk képesek, ha a Szentlélek megvilágosító kegyelme által belátjuk azt, hogy bűnösök vagyunk. Azért is imádkoznunk kell, hogy őszintén tudjunk hinni Isten irgalmas szeretetében, ami megbocsátja bűneinket és megújítja lelki életünket, mégpedig a bűnbánat szentsége, a szentgyónás által. Dolhai Lajos Az Irgalmasság éve
